A Velencei-tó vize minden évszakban melegebb a levegőnél, ami súlyos károkat okozhat annak élővilágában. Ebben szerepet játszik az emberi tevékenység is.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársai, Szabó Péter és Pongrácz Rita a Velencei-tó vizével kapcsolatban végeztek vizsgálatokat. Arra voltak kíváncsiak, mikor a legmelegebb és mennyire befolyásolja a levegő hőmérsékletének ingadozása - írta meg a Pénzcentrum.
Az idei nyár a 2022-eshez hasonlóan aszállyal fenyeget. Három éve a tó vízszintje alacsony volt, így a víz a hőség miatt még gyorsabban melegedett és párolgott. Ez pedig rendkívül rossz hatással van a tó élővilágára, óriási halpusztuláshoz vezethet.
A vizsgálatokat 1971-től 2024-ig végezték az ELTE kutatói és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a HungaroMet adatai alapján. Arra jutottak, hogy a tó vizének és a levegőnek a hőmérséklete együtt változik, de az előbbi szinte minden évben és évszakban melegebb, mint az utóbbi. Ráadásul a víz hőmérséklete 4°C-kal magasabb, mint 1971-ben, viszont a levegő hőmérséklete nem emelkedett ilyen mértékben.
Mi az oka a felmelegedésnek?
A vizsgált adatok alapján a víz nyári hőmérséklete nőtt a leginkább. A növekvő napsugárzás okozta sugárzáselnyelés miatt melegszik jobban a víz a levegőnél. Ezen kívül a pátkai és zámolyi tározókból származó víz is befolyásolná a tó vizének hőmérsékletét, ám jelenleg ezek üresek. Ha csökken a víz mennyisége a tóban, az tovább rontja a helyzetet, hiszen a kevesebb víztömeg könnyebben melegszik fel, és ez az ökoszisztémára is kedvezőtlen hatással van.
Fontos tényezők a tó vizének felmelegedésében az olyan emberi tevékenységek, mint a környék beépítése és a locsolás. Mindezek megoldására mérsékelni kellene a vízhasználatot és azonnali beavatkozásra lenne szükség, méghozzá regionális adaptációs stratégiákkal.
Ez a probléma sajnos globális. Nem csak a Velencei-tavat érinti a felmelegedés, hanem számos más vizes élőhelyet is, köztük a Balatont.
