„Én ilyet nem mondtam!” – Miért emlékszünk sokszor rosszul fontos beszélgetéseinkre?

Olvasási idő kb. 2 perc

Hogyan lehetséges, hogy ugyanarra a beszélgetésre két ember egészen máshogy emlékezzen vissza? És vajon miért vagyunk néha teljesen biztosak benne, hogy igazunk van – akkor is, ha nincs?

Ismerős az érzés, mikor teljes meggyőződéssel magyarázzuk, hogy mi történt, míg ugyanarra az eseményre a másik szereplő teljesen másképpen emlékszik? Ez akár kínos is lehet a munkahelyen, bosszantó a családban, veszekedésbe torkollhat a párkapcsolatban. Nem is mindig kell hozzá, hogy félrecsússzon egy mondat vagy félreértelmezzék a hangsúlyunkat, van, hogy éppen az idő torzítja el a valóságot. 

Szelektív memóriánk van, és ez nem feltétlenül hiba

Az emlékezés nem digitális rögzítés, hanem dinamikus, rekonstruáló folyamat. Ahogy egy beszélgetést újra felidézünk, agyunk nem egyszerűen „lejátszik” egy felvételt, hanem újrateremti az élményt. Ez azt is jelenti, hogy az érzelmeink, előzetes elvárásaink és a saját nézőpontunk is „beleszól” abba, mire és hogyan emlékszünk. 

Az érzelmek torzítják az emlékeinket

Különösen akkor torzulhatnak az emlékeink, ha egy konfliktus hevében hangzik el valami. A stressz, a düh vagy a félelem hatására agyunk másképp dolgozza fel az információt – és ezek az érzelmek nemcsak a pillanatot, hanem az utólagos emlékképet is meghatározzák. Így történhet meg, hogy egy szófordulat vagy hangsúly teljesen más jelentést kap, mint ahogyan eredetileg elhangzott.

Emlékeinkben sokszor más beszélgetés él, mint ami valójában elhangzott
Fotó: Vladimir Vladimirov / Getty Images Hungary

Gyakran túl magabiztosak vagyunk

A pszichológiai kutatások szerint nemcsak, hogy torzítjuk az emlékeinket, de még túl is becsüljük azok pontosságát. 

Idézőjel ikon

A hamis emlékek kialakulása gyakori jelenség, és gyakran észre sem vesszük, hogy „átírtuk” a múltat – csak akkor, ha más valaki másképp emlékszik.

Mit tehetünk, ha elbeszélünk egymás mellett? 

Fontos felismerni, hogy nem feltétlenül hazugságról vagy rosszindulatról van szó, ha valaki máshogy emlékszik egy beszélgetésre. A nyitottság, az együttérzés és a „lehet, hogy mindkettőnknek igaza van” hozzáállás sok félreértést feloldhat. Legyen fontosabb a megértés szándéka, mint a győzelem.

Ha érdekel, milyen mentális csapdákba ejt bennünket agyunk nap mint nap, ezt a cikket ajánljuk. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?