Az orvosok kézírását általában nehéz elolvasni, csodáljuk is a patikusokat, hogy ez hogy megy nekik. De vajon mennyire veszélyes ez egy olyan munkában, ahol a legapróbb hiba is nehezen helyrehozható, vagy akár végzetes is lehet?
A szép kézírás nem követelmény, de az olvashatóságnak annak kellene lennie, így elkerülhetőek lennének világszerte azok az esetek, amelyekben emberek halnak meg amiatt, hogy nem lehet elolvasni egy orvos kézírását.
A halál oka: a kiolvashatatlan recept
Ma már a legtöbb receptet számítógépen írják, de a még a 2000-es évek Amerikájában is írtak fel kézzel gyógyszert. Egy texasi nő 450 ezer dollár kártérítést kapott abban a perben, amelyet a férje halála miatt indított. A férfi ugyanis rossz gyógyszert vett át a patikustól, aki nem tudta elolvasni az orvos aláírását. A nem megfelelő tabletták bevételét követően a férfi elhunyt.
Két évtizeddel később, 2021-ben, ez még mindig probléma: egy várandós nő hunyt el Angliában, mert rossz dózisban kapta meg a gyógyszerét a kézzel írt recept miatt. Ő csak az egyik, aki abban az évben elhunyt, sajnálatos módon további 28 ilyen esetet regisztráltak, illetve 6000 beteg érintett az olvashatatlan receptekből adódó valamilyen nehézség kapcsán. Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató (NHS) szerint anyagi oka van annak, hogy még nem mindenhol vezették be az elektronikus receptfelírást, ami az adatok szerint jelentősen csökkenti a hibalehetőséget.
A recept elolvasása nem lehet kódfejtés
Egy 2001-es adat szerint Nagy-Britanniában a kézzel írott receptek 10%-a tartalmazott valamilyen hibát, míg az USA-ban a receptek 20%-a gyakorlatilag olvashatatlan vagy csak nagyon nehezen olvasható.
2006-ban az amerikai orvostudományi intézet jelentésében megdöbbentő adat szerepelt: az orvosok évente hozzávetőleg 3,2 milliárd darab receptet írtak fel, és a ronda kézírás 7000 esetben okozott halált, míg 1,5 millió ember esetében orvosi hibát jelentettek. A szervezet arra is rávilágított, hogy a legtöbb esetben a betegek nem tudták megfejteni a különböző rövidítéseket, vagy a gyógyszer adagolása nem volt egyértelmű, így esetlegessé vált, hogy a gyógyszerész a megfelelő orvosságot adja-e ki a betegnek.
De végeredményben a beteg az, aki kárát látja ennek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb esetben a beteg megfelelő kezelése csak időben tolódik ki, ám ez járhat fájdalommal vagy más tünetekkel, esetleg újabb vizsgálatoknak vetik alá. Ha rossz a gyógyszer dozírozása, akkor a hiba akár halálos is lehet. Mindezt a recept megfelelő felírásával el lehetne kerülni.
Miért hibáznak ennyit az orvosok?
Az egészségügyben dolgozók túlterheltsége számos országra jellemző, az orvosok tucatnyi beteget is elláthatnak minden áldott nap. Rengeteget jegyzetelnek, vizsgálnak, recepteket írnak fel, és ebben elfárad a kezük, ez okozza a gyakran kiolvashatatlan kézírást. Ugyanakkor egy másik okra is visszavezethető mindez: az írás egy finommotoros készség, amelyet a kisagy vezérel, és ha az agynak ezen része valami miatt nem működik megfelelően, a kézírás is kuszává válhat.
A digitális világban már alig használjuk írásra a kezünket
Felnövőben van egy olyan generáció, akinek a tagjai később akár orvosok is lehetnek, akik már csak a billentyűzetet, az okostollat vagy a telefonjuk gombjait használják írásra, és közben rengeteg időt töltünk különböző képernyők előtt.
Egy 2024-es adat szerint egy felnőtt átlagosan 6 órát és 40 percet naponta, és ez napi 30 perccel több, mint amit 2013-ban mértek. Ezt a kutatók jelentős növekedésnek tekintik. A legsokkolóbb adat talán az, hogy a különböző korosztályoknál a képernyőidő eltérő: a 11-14 éveseknél ez napi 9 óra, de a 16-24 éveseknél is napi 7.
A képernyő előtt töltött órák emelkedésének száma igen káros, több szempontból: amellett, hogy negatív hatással van a szemre, a tartásunkra, és egyéb fizikai problémákat okozhat, a mentális egészségünket és a kognitív képességeinket – és a gyerekekét – is befolyásolja.
Ez történik közben a kezünkkel és az agyunkkal
Sokan közülünk talán már azt sem tudják, milyen kézzel jegyzetelni egy megbeszélésen, milyen kézzel írott képeslapot küldeni vagy kapni, esetleg kézzel bevásárló listát írni.
A kezünket már csak elvétve használjuk arra, hogy írjunk, hiszen ott a billentyűzet, a digitális toll, az érintőképernyő – csak gombokat nyomogatunk.
Míg ez egyfelől rendkívül kényelmes, azzal járhat együtt, hogy elfelejtünk kézzel írni, és az agyunk is ellustul.
Egy norvég kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mi történik az aggyal, miközben kézzel írunk, és mi akkor, ha gépelünk. A résztvevők, fiatal felnőttek, egy 250 elektródával felszerelt sapkát kaptak, ez mérte az agyi aktivitást a különböző tevékenységek közben. Az agyunk ugyanis elektromos impulzusokat bocsát ki, amikor aktív, és ez jól mérhető valós időben EEG (elektroenkefalográfia) segítségével.
A kísérlet kimutatta, hogy az agy sokkal aktívabb, amikor kézzel írunk, mint amikor gépelünk, ám ez nem minden. A kutatást vezető professzor szerint, amikor íráshoz tollat és papírt használunk, az agyunk jóval több memóriahurkot képez, ezért könnyebben emlékszünk vissza arra, amit kézzel írtunk le. „Ez azért van, mert ilyenkor az agy szenzomotoros részei aktiválódnak, szinte minden érzékünk részt vesz a folyamatban: látjuk, ahogy a betűk formálódnak, halljuk, ahogy a toll siklik a papíron.
Ezek az érzékszervi tapasztalatok az agy különböző részeit kötik össze, újabb csatornákat nyitnak meg, és könnyebbé válik a tanulás. Ezért különösen fontos, hogy bár nehéz és lassú folyamat írni tanulni, mégis, rendkívül hasznos ez a gyermekek fejlődése szempontjából.”
Ahol a gyerekek már nem tanulnak kézzel írni
Talán rémisztően hangzik, mégis igaz: vannak olyan országok, ahol a gyerekeknek már nem kell megtanulni szépen kunkorítani a betűket. Az Egyesült Államok oktatással kapcsolatos általános követelményrendszerében például már nincs benne ez, és egy dél-karolinai iskolaszék tagja szerint „a gyerekeknek nem tudunk mindent megtanítani, lesznek olyan készségek, amik kimaradnak a tantervből. Reálisnak kell maradnunk azzal kapcsolatban, hogy mi az, amire a következő generációnak majd szüksége lesz.” Ugyanakkor az a gyermek, aki nem tanul meg kézzel, írott betűkkel írni, nem is fogja tudni majd elolvasni azt.
Azonban nemcsak a gyerekek érintettek, már a felnőttek is egyre kevésbé képesek az írott betűk megformálására. Egy torontói cukrászmester például arról számolt be, hogy a tanítványai küszködtek, amikor habzsákkal kellett az írott betűket megformázniuk süteményeken.
A következmények beláthatatlanok
Sokan úgy gondolják, a gépelés hatékonyabb annál, mintha mindent kézzel írnánk. Ebben minden bizonnyal van igazság, ám a kutatók azt a kérdést feszegetik, vajon megéri-e teljesen lecserélni a tollat a billentyűzetre, ha emiatt egy olyan generáció nő fel, amelyben az emberek még egy szerződést sem tudnak kézzel aláírni. Megéri-e lecserélni a kunkori betűk írásának megtanulását, ha ezzel bizonyítottan veszítünk a kognitív képességeinkből is.
Ha szívesen olvasnál még egyéb hajmeresztő műhibákról szóló eseteket, ez a cikk is biztosan érdekel majd.
