Az Országos Széchényi Könyvtár különleges ajándékkal lepte meg az irodalom kedvelőit: Babits Mihály születésének 142. évfordulója alkalmából közzétette az író pályakezdésének dokumentumait, amelyek mostantól teljes terjedelmükben elérhetők a Copia digitális kézirattárban.
Az orvosok kézírását általában nehéz elolvasni, csodáljuk is a patikusokat, hogy ez hogy megy nekik. De vajon mennyire veszélyes ez egy olyan munkában, ahol a legapróbb hiba is nehezen helyrehozható, vagy akár végzetes is lehet?
Ha avatott szemű szakértő nézi meg az írásodat, még azt is meg tudja mondani, hogy mik azok a tényezők, amelyek megakadályoznak a céljaid elérésében.
Egyik tanárom mondta mindig, hogy az ő óráin használhatunk puskát, de csak ha kézzel írjuk, mert azzal félig már meg is tanultuk az anyagot. De valóban könnyebb a tanulás kézírás segítségével?
Egy 2017-es tanulmány szerint az ápolónők 82, a gyógyszerészek 75 százaléka képes dekódolni egy orvos kézzel írott instrukcióit. Van erre egy olyan, lassan-lassan időszerűtlenné váló magyarázat, miszerint az orvosi egyetemen olyan mennyiségben és sebességgel kell a hallgatóknak jegyzetelniük, hogy az írásképük teljesen tönkremegy. A nemzetközi szintű jelenséggel kapcsolatos legnagyobb probléma azonban nem esztétikai eredetű. Amellett, hogy minden tiszteletünk a gyógyító orvostársadalomé, a kibogarászhatatlan kacskaringók már emberáldozatokat is követeltek.
A kézírás gyakorlati szempontból ma már szinte feleslegessé vált, oktatásához mégis érdemes ragaszkodnunk. A gyerekek fejlődésére ugyanis olyan átfogó pozitív hatást gyakorol, ami nem nélkülözhető.
A számítógépek, okostelefonok és tabletek világában egyre ritkábban írnak kézzel az emberek, holott a kézírással való felhagyással rengeteg dolgot veszítenek.
A jegyzetelésnél hatékonyabb, ha kézzel ír, így ugyanis több figyelmet fordít a hallott szöveg feldolgozására.
A kézzel írás olyan módokon fejleszti az agyat, amit semmi mással nem lehet elérni.
