A fiatalok 70 százaléka negatívan értékeli önmagát: az influenszerkultúra árnyoldalai

Olvasási idő kb. 2 perc

Az influenszerkultúra ma már nem csupán egy közösségimédia-jelenség, hanem egy hatalmas iparág, amely nap mint nap formálja a fiatalok énképét. A tartalomgyártók online platformokon megjelenő tökéletesnek tűnő életvitele egyesekben szorongást, önértékelési problémákat és bizonytalanságot generálhat.

Az influenszerek által sugallt idealizált világ jelentősen torzíthatja a valóságot, ami különösen káros hatással lehet a serdülőkorúak fejlődésben lévő identitására. Miért érzünk egyre nagyobb késztetést arra, hogy az influenszerek képére formáljuk életvitelünket, külsőnket, és milyen rejtett veszélyekkel járhat mindez?

Influenszerek mint példaképek

Az influenszerek sok fiatal számára követendő példaképként szolgálnak. Látszólag gondtalan, fényűző életükkel, szponzoroktól kapott luxuscikkeikkel és hibátlan megjelenésükkel azonban könnyen a megfelelésvágy útvesztőjébe vezethetik kiskorú követőiket, a fiatalok számára elérhetetlen, ám idealizált képet mutatva. 

Az influenszerkultúra gondosan megtervezett képei az elérhetetlen tökéletességet sugározzák
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A közösségimédia-platformokon fenntartott hibátlan külső, sikeres karrier és boldog mindennapok komoly érzelmi terhet helyezhetnek azokra, akik nap mint nap szembesülnek ezzel az elérhetetlen és fenntarthatatlan életvitellel, ami sok esetben torzult önértékelést és énképzavar kialakulását eredményezheti.  Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kutatásai szerint

a tinédzserek 70%-a negatívan értékeli önmagát a közösségi média hatására, ami azzal függhet össze, hogy az influenszerek miatt irreális elvárásaik alakulnak ki. 

A túlfogyasztás kultúrája

Az influenszerek jelentős szerepet játszanak a a luxustárgyak folytonos reklámozásával és a szponzorált termékek hirdetésével. Ezen tartalmak azt sugallják, hogy a boldogság és a siker a legújabb ruhák, kozmetikumok és technológiai eszközök beszerzésével bárki számára elérhetővé válik.

A "must have" termékek nemcsak a mindennapi közösségimédia-fogyasztásunkba épültek be, hanem a fiatalok identitását is mélyen befolyásolják, hiszen a social media felületein megtalálható tartalmak alapján a boldogságuk egyetlen feltétele a vásárlás és birtoklás lett.

Idézőjel ikon

A túlfogyasztás a túlköltekezés mellett pszichés terheket is okozhat, hiszen sokan érezhetnek szorongást,

mivel újabb és újabb termékekhez kell hozzájutniuk annak érdekében, hogy lépést tartsanak a közösségi média trendjeivel.

Fontos felismerni, hogy az influenszerek által reklámozott termékekre nem feltétlenül van valós igényünk
Fotó: amenic181 / Getty Images Hungary

A tökéletes világ illúziója

Az influenszerek fotói mögött gyakran hatalmas marketingcsapat munkája áll, amit szinte soha nem tudatosítanak követőikkel. Az Instagram- és TikTok-filterek, fotószerkesztő alkalmazások használata és gondosan megtervezett képek arzenálja mind azt a tudatot erősíti a kiskorú követőkben, hogy az életvitelük makulátlan és minden létező szempontból kielégítő. A valóság azonban gyakran messzebb sem állhatna ettől, hiszen gyakran küszködnek kihívásokkal, ám ez ritkán kerül a közönség elé.

Dr. Takács Zsófia pszichológus, a közösségi média és az énképzavarok kutatója szerint a fiatalokat érő online nyomás súlyos következményekkel járhat: "A közösségi médiában látható tökéletesség illúziója nemcsak a mentális egészségre, hanem a fogyasztói szokásokra is negatív hatást gyakorol."

Idézőjel ikon

A folyamatos összehasonlítgatás és a túlfogyasztásra ösztönzés a fiatalokban elégedetlenséget és identitásbeli bizonytalanságot válthat ki, ami hosszú távon szorongáshoz és anyagi problémákhoz vezethet.

A szakember szerint fontos, hogy kommunikáljunk a közösségi médiában rejlő illúziókról és a mögöttes reklámstratégiákról, amelyek befolyásolják nézőpontunkat.

Ha szívesen olvasnál a világ első influenszeréről, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?