Egy kutatás szerint a személyiségedből kikövetkeztethető, hogy mennyire vagy hajlamos arra, hogy kialakuljon nálad a demencia.
Ha lehetséges, mindenki szeretné elkerülni az időskori demenciát. Ijesztő gondolatokat társítunk hozzá: a kiszolgáltatottságot, a kognitív kompetenciánk frusztráló hanyatlását, az elmagányosodást és az örök bizonytalanság állapotát, kevés stabil ponttal. Szerencsére a tudomány emberei egyre több olyan felfedezéssel rukkolnak elő, amelyek segíthetnek megelőzni, elkerülni vagy késleltetni a demencia kialakulását. Egy kutatás szerint a személyiségünk jó előrejelzője lehet annak, hogy mekkora eséllyel alakul ki nálunk demencia.
Mivel lehet megelőzni a demencia kialakulását?
Egy 2022-es kutatás a halolaj rendszeres szedéséről bizonyította be, hogy csökkentheti a demencia kockázatát. A tánc tanulása is alkalmas lehet erre, hiszen egy új készség elsajátítása fejlesztheti a memóriát. Azonban felmerül a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel a demencia (ha felmenői között nem szerepelt a demencia egyik ritka fajtája sem, amely örökletes lehet). Egy új tanulmány azt vizsgálta meg, hogy van-e olyan személyiségjegy, amely előre jelzi, hogy a mentális hanyatlásból vissza tud-e még fordulni valaki, vagy hajlamosabb arra, hogy romoljon az állapota.
Lelkiismeretes vagy neurotikus személyiséged van? Így hat a demenciára
Rendszerető és rendszerező típus vagy, akire a fegyelmezettség jellemző és hatalmas post-it gyűjteménnyel rendelkezik? Vagy inkább az aggodalmaskodás és az érzelmi instabilitás illik rád jobban? A Tomiko Yoneda vezette kutatás arra fókuszált, hogy az előbbi kategóriába eső lelkiismeretes emberek és a második kategóriába eső neurotikus emberek mennyire érzékenyek a demencia kialakulására, illetve azt, hogy az extraverzió miként szól bele a képbe.
A kutatást 1997-ben kezdte meg 1954 résztvevővel, akik a kutatás kezdetekor nem voltak demenciásak. Az átlagosan 80 éves alanyok 74 százaléka a nők közül került ki. Személyiségüket egy Big Five személyiségteszt segítségével mérték fel, amely az alábbi öt tulajdonságra ad pontszámot: az élményekre való nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, kedvesség és neuroticizmus. A kutatók továbbá figyelembe vették a résztvevők biológiai nemét, az iskolázottságukat és a kórtörténetüket (szívproblémák, sztrók, érrendszeri megbetegedés és depressziós tünetek).
A résztvevők évente különböző biológiai és neurofiziológiai vizsgálatokon estek át. Azoknál a vizsgálatoknál, amelyek a kognitív károsodás mértékét vizsgálták, az alábbi kategóriákba sorolták őket: nincs kognitív károsodás, enyhe vagy közepesen súlyos kognitív károsodás van, vagy demencia áll fenn. A kutatók három stádium szerint osztották fel a demenciához vezető utat. Az első stádium a normális egészség, a második a hanyatlás, a harmadik pedig a demencia szakasza volt. Erre a rendszerre azért volt szükségük, hogy azt is mérni tudják, amikor valaki hátrafelé lép a szakaszok között, és a hanyatlás mértékét is figyelni tudják.
A kutatás eredményei egyértelműek voltak: Azoknak az egyéneknek, akik magasabb pontszámot értek el a lelkiismeretesség mérésénél, csökkent a kognitív károsodás kockázata, míg a neuroticizmusban magasabb pontszámot elért alanyok nagyobb valószínűséggel haladtak előre a kognitív károsodás szakaszaiban. Az extraverzió nem adott különösebb védelmet a kognitív károsodással szemben, azonban nagyobb eséllyel gyógyultak fel a kognitív hanyatlás szakaszából, vélhetően azért, mert nagyobb eséllyel kérhettek segítséget másoktól. Összességében a nőknél kisebb eséllyel alakult ki kognitív hanyatlás, mint a férfiaknál.
Azonban, amint valaki eléri a demencia stádiumát, már nem számítanak annyira a személyiségjegyek. A résztvevők közül csupán 114-en tudtak a hanyatlás szakaszába visszalépni a demencia állapotából és csupán 12-en gyógyultak fel belőle. Ugyanakkor 37 százalékuk képes volt visszatérni a normális egészség stádiumába, miután enyhe vagy közepesen súlyos kognitív károsodással diagnosztizálták.
Tehát ha inkább neurotikus személyiségünk van, érdemes nagyobb figyelmet szentelnünk a demencia megelőzésére, bár valószínűleg senki más sem jár rosszul, ha a biztonság kedvéért jobban odafigyel az egészségesebb életmód kialakítására.
