Képesek vagyunk-e a jövő megérzésére? Ezt mondja a tudomány

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Volt már olyan érzésed, hogy előre megéreztél valamit anélkül, hogy bármi jelezte volna? Talán már te is éltél át olyan pillanatot, amikor egy furcsa, belső hang azt súgta, hogy hamarosan bekövetkezik egy esemény, vagy valaki felhív. Vajon ez csak a véletlen műve, vagy van valami különös képességünk arra, hogy a jövőt meglássuk?

Gyakran foglalkoztatja az embereket az intuíció és a premoníció misztikus területe, de vajon mit mond erről a tudomány? Létezik erre valós magyarázat, vagy pusztán véletlen egybeesés lenne?

A figyelmeztető belső hang

Premoníciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor valaki úgy érzi, hogy előre tud valamit egy jövőbeli eseményről, amelyről még nincs konkrét információja. Ez lehet egy hirtelen fellépő rossz érzés, vagy egy éjszakai álom, esetleg egy „belső hang”, amely arra figyelmeztet, hogy valami történni fog. Egyes emberek gyakran tapasztalnak ilyen megérzéseket, és éppen ezért hiszik azt, hogy valamilyen természetfeletti képesség, vagy egy felsőbb hatalom segíti őket a jövő megérzésében.

Az emberek előre tudják, hogy mi fog történni, még mielőtt ténylegesen bekövetkezne
Fotó: greenleaf123 / Getty Images Hungary

Véletlen egybeesés vagy intuíció?

Bár a premoníció sokak számára egy misztikus, titokzatos képességnek tűnik, amely révén előre láthatjuk a jövőt, a tudomány ennél jóval földhözragadtabb magyarázattal szolgál. Vehetjük úgyis, hogy a premoníció és az intuíció közötti határvonal gyakran elmosódik, hiszen mindkettő a jövő előrevetítését sugallja. Azonban a tudósok úgy vélik, hogy amit premoníciónak érzékelünk, az valójában intuíció, vagyis az agyunk által feldolgozott apró jelekre adott válasz.

Daniel Kahneman pszichológus a Gyors és lassú gondolkodás című könyvében úgy írja le az intuíciót, mint egy mechanizmust, amely lehetővé teszi számunkra a gyors döntéshozatalt a tudatalatti tapasztalataink és megfigyeléseink alapján. Mivel az agyunk rengeteg információt dolgoz fel a háttérben, amelyeket nem tudatosan észlelünk, az ezekből kapott információkból következtethetünk jövőbeli eseményekre anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy pontosan miképp is jutottunk erre a megérzésre. Ha például érzed, hogy valami baj van, de nem tudod megmondani, miért, akkor lehet, hogy olyan tudatállapotot észleltél (például szokatlan zaj az autóból), amit az agyad már feldolgozott, de te nem vetted észre. Ez tehát inkább az agy gyors, intuitív válasza, mint jövőbelátás.

Így érzik meg az emberek a jövőt

Az elmúlt években a premoníciók jelenségét komolyan vizsgálták, de a legtöbb tudományos kutatás nem talált megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy valóban képesek lennénk a jövőbeli eseményeket megjósolni.

Daryl Bem amerikai szociálpszichológus híres tanulmányában azt állította, hogy az emberek képesek lehetnek előre érzékelni a véletlenszerű eseményeket. A Reversed causality néven ismert jelenség éppen azzal foglalkozik, hogy az emberek előre tudják, hogy mi fog történni, még mielőtt ténylegesen bekövetkezne. Bár Bem kísérletei széles körben elterjedtek, és nagy visszhangot keltettek, azonban a tudományos közösség többszöri megismétlése után sem találtak megerősítő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a premoníció valóban létezne.

Idézőjel ikon

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az emberek a valószínűségszámítás és a mintafelismerés alapján „érzik meg” a jövőt.

Az agyunk annak köszönhetően, hogy folyamatos információkat gyűjt és dolgoz fel, képes bizonyos jövőbeli kimeneteleket előre látni, azonban ezek inkább tudatalatti döntéshozatalként működnek, semmint valódi jövendölés.

Az agy képes bizonyos jövőbeli eseményeket előre látni
Fotó: Third Eye Images / Getty Images Hungary

Ilyen a megérzés tudománya

Számos pszichológiai kísérlet igazolta, hogy az emberi agy kiválóan képes felismerni a mintákat, még akkor is, ha azok nem mindig tudatosulnak. Tehát a megérzések valójában ezen minták felismerésének az eredményei lehetnek. Amikor megtapasztalunk egy ismerős helyzetet, az agyunk ezt összehasonlítja a korábbi tapasztalatainkkal, és gyors, intuitív, tudatalatti következtetéseket von le. Ha ez a következtetés helyesnek bizonyul, akkor elhitetjük magunkkal, hogy kvázi megjósoltuk a jövőt, vagyis előre megéreztük, hogy mi fog történni.

A tudomány és misztikum határán: a jövő érzékelése

Gyakran misztikus jelenségként kezelik a premoníciókat, ezzel szemben a tudományos közösség inkább az intuíció és mintafelismerés irányába hajlik, amikor a jövő érzékelését próbálják megmagyarázni.

Az emberi agy rendkívül összetett és lenyűgöző módon képes feldolgozni a kapott információkat, és gyors következtetéseket levonni azokból.

Abból a szempontból, hogy ezek a következtetések időnként pontosnak bizonyulnak, inkább az agy kifinomult működésének köszönhető, semmint valamilyen természetfeletti erőnek.

A jövő megérzésére vonatkozó állítások valószínűleg további vitákat is szülhetnek majd, ám a jelenlegi tudományos megközelítés szempontjából nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy valóban képesek lennénk a jövőt előre látni. Amit a legtöbbünk megérzésnek hív, az valójában az agy intuitív munkája, amely gyorsan felismeri a környezetben meglévő mintákat és ezek alapján jövőbeli kimeneteleket jósol meg. Bár a premoníciók sokak számára továbbra is természetfelettinek tűnhetnek, a tudomány inkább az evolúciós folyamatok és a pszichológiai mechanizmusok szerepét hangsúlyozza a jelenség mögött.

Ez a férfi előre megjósolta a Titanic katasztrófáját: vagy véletlen egybeesés lenne? Olvasd el a cikkünket ide kattintva.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.