Így vásároltunk a plázák ideje előtt – 10 hangulatos kép régről

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Emlékszel, milyen volt a vásárlás, amikor még legfeljebb nagyáruházak voltak, nem pedig óriási plázák? Fel tudod idézni, amikor még nem mélygarázsokban kellett helyet vadászni? Rémlik, hogy milyen volt úgy fizetni a kasszánál, hogy nem pittyegett a vonalkódszkenner? Képes összeállításunk ezeket az időket idézi fel.

Az első önkiszolgáló bolt 1955-ben nyílt meg. Az első reakciók között volt olyan is, hogy a tervezőt meg akarták verni, amiért a megfáradt munkást már a boltban sem akarják kiszolgálni. Aztán szép lassan megváltozott minden.

Az önkiszolgáló boltoktól a szövetkezeti áruházakig

A következő évtizedre már kezdtek körvonalazódni az előnyei ennek a bolttípusnak, hiszen a vásárlás ideje majd a negyedére csökkent, ugyanakkor beigazolódtak azok a félelmek is, hogy a kommunikáció szegényedett eladó és vevő között, no meg a lopások is megszaporodtak.

Aztán 1973-ban elkezdték az első Skála Áruház építést, méghozzá a BEAC-stadion helyére, más idők jártak. 1976-ban meg is nyílt az immáron nem állami, hanem szövetkezeti áruház a XI. kerületben, akkoriban a legmodernebbnek számított. Ugyanilyen nagy horderejű változás volt, hogy a Skálában 1984-ben bevezették a vonalkód használatát, ami a 90-es években terjedt el országszerte.

Milyen is volt ezekben az időkben a vásárlás? Idézzük fel együtt galériánkkal, melyet a képre kattintva nézhetsz meg:

Galéria ikon

10

Galéria: Így vásároltunk régen a plázák megjelenése előtt
Fotó: FORTEPAN

(Címlapkép: Fortepan / Vámos Eszter)

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.