Továbbra is kötelező orvosi vizsgálatot írnak elő ezeken a munkahelyeken

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a tervezetet, amely meghatározza, milyen munkakörökben maradjon meg a szeptembertől egyébként megszűnő kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat. 12 fajta munkaterület érintett, mutatjuk a részleteket.

Szeptembertől nem kell minden munkáltatónak kötelezően elvégeztetnie a munkavállalói orvosi alkalmassági vizsgálatát, a munkavédelmi törvény ugyanakkor rögzíti, hogy jogszabályban meghatározhatnak olyan foglalkozásokat, amelyek esetében nem lehet ezt elkerülni. A rendelettervezetet a kormány weboldalán tették közzé, és társadalmi egyeztetésre bocsátották.

Változik a kötelező orvosi vizsgálatok rendszere

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) szerint szeptember 1-jétől megszűnik az általános jelleggel kötelező munkaügyi alkalmassági vizsgálat. Jogszabály ugyanakkor meghatározhat olyan foglalkozásokat, amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. A belügyminiszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben határozta meg az érintett munkaköröket.

Az orvosi vizsgálatok célja az, hogy elkerülhetők legyenek a balesetek
Fotó: mumininan / Getty Images Hungary

A szöveg úgynevezett expozíciókat sorol fel, vagyis a káros hatásoknak való kitettséget, amelyekkel terhelt munkakörökben a foglalkoztatottak munkaalkalmassági vizsgálata kötelező marad. Ez a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt is rendszeres időközönként előírja a dolgozó egészségének ellenőrzését, aminek a költségét természetesen a munkáltatónak kell viselnie.

12 munkaterületen marad az orvosi vizsgálat

A rendelet melléklete tartalmazza a 12 kategóriából álló listát és azok fogalmi meghatározását. Ezek az alábbiak:

1. Éjszakai műszakban végzett munka

Az este 10 és reggel 6 óra közötti időszakra előírt munkavégzés esetén.

2. Zajos munkahely 

A felső beavatkozási határértéket meghaladónak tekintik azt a munkahelyet, ahol a teljes időtartamban (8 óra hosszat) meghaladja a zaj a 85 decibelt, illetve azt, ahol időnként a zajszint elérheti a 137 decibelt.

3. Terhelő munkahelyi klíma 

A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki. Zárt térben melegnek minősül a munkahely, ha 24 Celsius-foknál magasabb a hőmérséklet. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő több mint felében nem éri el szabadtéri munkahelyen a +4 Celsius-fokot, zárt téri munkahelyen pedig a +10 Celsius-fokot.

4. Fokozott járványveszély

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör. Közfogyasztásra szánt étel-ital (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék) előállításával vagy forgalmazásával foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző dolgozók.

A veszélyes munkahelyeken fenntartják az orvosi vizsgálatokat
Fotó: Cravetiger / Getty Images Hungary

5. Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (például ipari vagy orvosi izotóplaboratóriumok) vizsgálni kell a dóziskorlát túllépésével járó egészségkárosodási kockázatokat.

6. Optikai sugárzás

Lézer- és mesterséges sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B) használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatokat is vizsgálni kell.

7. Vibráció 

Prevenciós határértéket meghaladó rezgésnek számít teljes munkaidős (8 órás) munkavégzés esetén a kezeken vagy karokon a 2,5 m/s2 rezgés, egész testre hatóan pedig már a 0,5 m/s2 is.

8. Por- és azbesztártalom

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak kitett munkakörök.

9. Biológiai kórokozók

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító vagy -elvezető, hulladékmegsemmisítő vagy -ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák esetén.

10. Kémiai kórokozók

Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót veszélyes anyag (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyesnek számít minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a dolgozók biztonságára vagy egészségére fizikai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy a munkahelyen való jelenléte miatt.

11. Nagy tömegű tehermozgatás 

Azok a munkahelyek tartoznak ide, ahol kézi tehermozgatást végeznek 10 kg felett.

12.  Fokozott baleseti veszély

  • Magasban végzett munka: 2 méter felett.
  • Föld alatti bányászati és mélyfúrási munkakörök (pl. kőolaj- és földgázlelőhelyek).
  • Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák: ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.
  • Villamosüzemi munkakörök: erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében vagy veszélyes közelségében végzett tevékenységek.
  • Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: pl. mozgó munkaeszközök vagy azok mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok mellett vagy közelében végzett munka.

A cél az, hogy a dolgozókat továbbra is megóvják az egészségügyi kockázatoktól, vagyis hogy a kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok megszüntetésével se nőjön a munkahelyi balesetek száma. 

Ha érdekel, hogy miért tart krízistől az orvosi kamara, ide kattintva erről is olvashatsz.

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?