Kis hibákért fizethetsz később nagy árat: a nyugdíj kapcsán ez fokozottan igaz. Cikkünk azt gyűjti össze, milyen közkeletű tévhitek nehezíthetik mihamarabbi nyugdíjba vonulásodat – illetve arra is rámutatnak, hogyan bukhatsz komoly összeget ezen az ellátáson.
A nyugdíjas évekre tulajdonképpen már akkor el kellene kezdeni készülni, amikor karriered elején, első munkahelyeden dolgozni kezdesz. Persze huszonévesen azért keveseknek forog minden gondolata akörül, hogy vajon hogyan töltik el hatvanas-hetvenes-nyolcvanas esztendeiket, de sosem késő észbe kapni, és a lehető legtöbbet tenni azért, hogy megnöveld nyugdíjad összegét. Lássuk tehát, milyen tévhitek nehezíthetik meg nyugdíjas éveid!
Az egyik leggyakoribb hiba: csak a fizetésed számít
Ez abszolút nem igaz, hiszen ha nyugdíj-előtakarékossági befizetéseid is vannak, azokkal növelni tudod későbbi nyugdíjad összegét. Ehhez természetesen hónapról hónapra be kell fizetned valamekkora összeget a pénztárba.
Ha valaki 35 éves korban indít ilyen megtakarítást 30 ezer forinttal havonta, akkor mai értéken akár 20 millió forintja is összegyűlhet, mire eléri a nyugdíjkorhatárt, ez pedig hónapról hónapra 100 ezer forint pluszt jelent majd állami nyugdíja mellé.
Nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla képében is kezdhetsz majd spórolni a jövődre, és még SZJA-jóváírás is jár a befizetések után.
Ha jár az adóvisszatérítés, semmit sem kell tenni
Persze, elvileg nem, hiszen SZJA-bevallásod tervezetében feltünteti a NAV ezeket a befizetéseket is, de mindig csúszhat hiba az adatokba. Az adóbevallások benyújtása előtt tehát mindenképp ellenőrizni szükséges, hogy szerepelnek-e befizetéseid a megfelelő sorokban, hogy azokból aztán megkaphasd a visszatérítést, ami ismét csak a nyugdíjad összegét duzzasztja. A jóváírásokról a következőt fontos tudni:
- Egy év alatt 750 ezer forintot kell befizetni az önkéntes nyugdíjpénztárba, így ugyanis annak 20 százalékát, tehát 150 ezer forintot vissza tudunk igényelni a befizetett szja-ból.
- Emellett, ha valakinek van nyugdíjbiztosítása is, és legalább 650 ezer forintot befizet egy év alatt, akkor további 130 ezer forintos visszatérítés is érkezni fog a számlára a következő adóévben.
- Ha valaki nyugdíjbiztosítás helyett inkább nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitna, akkor is van lehetőség adó-visszatérítésre, ugyanakkor a maximum itt 130 ezerről 100 ezer forintra csökken.
Az utolsó öt év számít csak nyugdíjszámoláskor
Már nem 1988-at írunk: akkor eltörölték ezt a szabályt. Most két dologtól függ, pontosan mekkora összeget kaphatunk: az egyik az aktív évek száma, a másik pedig az átlagbér, amit azon összegek alapján határoznak meg, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettünk. A ledolgozott éveknél csak a teljes évek számítanak, az átlagbért pedig úgy veszik figyelembe, hogy a kormány által meghatározott valorizációs szorzót alkalmazzák rajta. Ez segít abban, hogy egy, a kilencvenes években jónak számító, pár tízezer forintos havi fizetést a nyugdíjazás előtti év nettó átlagkeresetének szintjére emeljenek.
Ezekből kiszámolják a napi átlagkeresetet, majd abból a havit, végül a valorizációs szorzó alkalmazását követően kialakul, mennyi is lesz pontosan a nyugdíj.
Nyugdíjas csak saját jogon lehetsz
Ez sem állja meg a helyét, létezik ugyanis özvegyi nyugdíj mellett árvasági nyugdíj, de még hozzátartozóként is érvényesíteni lehet ilyen jellegű igényt. Özvegyi nyugdíja régen csak a nőknek lehetett, de 1975 óta már a férfiak is részesülhetnek ebben a típusú ellátásban. Jelenleg Magyarországon özvegyi nyugellátásra vagy ideiglenes özvegyi járadékra lehet jogosultságot szerezni, de egyidejűleg csak az egyikre. Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha esetleg új házasságot köt az arra jogosult személy. Élettársak, de akár elvált házaspárok tagjai esetén is igényelhetik ezt a nyugdíjtípust.
Az egyetemi évek is beleszámítanak
Jó volna, de nem, sajnos nem számítanak bele ezek az évek automatikusan a nyugdíjazáshoz szükséges évekbe. 1998 előtt még ez volt a helyzet, de ma már csak akkor szolgálati idő a felsőfokú tanulmányok folytatása alatti időszak, hogyha azt megváltod, azaz tulajdonképpen fizetsz érte.
A szolgálati idő megvásárlását egyébként megállapodásnak nevezik, és a következő esetekben lehetséges:
- nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén),
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének (ideértve a doktorandusz képzést is) szolgálati időként történő elismerése,
- öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó (legfeljebb öt év) szolgálati idő szerzése,
- az 1998. évre gyermekgondozási segély (GYES) idejével megegyező otthoni gondozás idejének szolgálati időként történő elismerése.
Nyugdíjazáshoz el kell érni az öregségi nyugdíjkorhatárt
A nők esetében a Nők40 kiskaput biztosít: ennek esetében 40 év jogosultsági idő kell, amelybe a beleszámítanak a csed, gyed és gyes típusú gyermekek után járó ellátásokkal otthon töltött évek. Nem számíthatók be ide ugyanakkor a felsőfokú tanulmányok ideje alatti évek, megállapodással, azaz jogviszony-vásárlással ugyanis nem lehet extra éveket adni a már eleve kedvezményes konstrukcióhoz.
A nagymamák viszont nagyszülői gyed esetén is beszámíthatják a család legfiatalabb tagjával otthon töltött időt – igaz, maximum 8 évnyi gyerekekkel töltött idő számolható el.
Ha egyszer kiszámították a nyugdíjat, ezen nem változtathatsz
Ez sincs így. Egyrészt a nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezők kérhetnek kiegészítést – akinek járandósága nem éri el a 120 ezer forintot, az akkor kérhet pár ezer forintos emelést, ha
- nyugellátásban részesül, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál idősebb;
- megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjas;
- özvegyi nyugdíjas, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik;
- árvaellátásban részesülő személy.
Bizonyos esetekben kérhető a nyugdíj újraszámolása is. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek kérhetik a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.
Ha az is érdekel, hány évre emelhetik a nyugdíjkorhatárt, olvasd el ezt a cikkünket!
