Visszamenőleg is pótolhatóak a nyugdíjhoz szükséges napok: így befolyásolja az összeget

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár nagyrészt az 1988 után szerzett jövedelem adja a későbbi öregségi nyugdíjjárulék alapját, akadnak kivételek. Ezeket gyűjtöttük össze.

Van, akinek nem az 1988. január elseje után szerzett jövedelme adja a későbbi nyugdíja összegét. A nyugdíjtörvény kevésbé ismert szabályai többek között azokat érintik, akik nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű ledolgozott nappal 1988 után.

A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi nettó átlagkereset összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig az átlagszámítási időszakban elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni – áll a NyugdíjGuru összefoglalójában. 

Nem mindig kizárólag az 1988 utáni kereset a mérvadó a nyugdíjak esetén
Fotó: Varga György / MTI

Van, akinek 1988 előtti jövedelméből számítják a nyugdíját

A NyugdíjGuru a megszaporodó kérdések miatt igyekezett friss összefoglalójában újra összegezni, mi a teendő abban az esetben, hogyha valaki nem rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges, elégséges szolgálati idővel az 1988. január elsejét követő, aktív időszakából.

A szakportál hírlevele szerint ez esetben is egy főszabály az iránymutató, mely szerint amennyiben az átlagszámítási időszak napjai számának legalább a felében rendelkezik az érintett személy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, akkor a havi átlagkeresetet a tényleges, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset alapján kell meghatározni. Ez az esetek döntő többségében az 1988. január elsejét megelőző időszakra vonatkozik, azonban amennyiben az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete,

a hiányzó időre eső napokra azt az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni. 

Ebben az esetben a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét. Vagyis 1987. december 31-étől kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.  

Idézőjel ikon

Miután a személyi jövedelemadót csak 1988. január 1-jén vezették be – az átlagszámítási időszak kezdőnapja egyebek között ezért esik erre a napra –, az ennél korábbi időszakban szerzett keresetek nettósítása esetén csak a járulékkal kell csökkenteni a figyelembe vett napokon szerzett jövedelem összegét

– tájékoztat dr. Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője.

A nyugdíj összegének általános megállapításáról ebben a cikkünkben írtunk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.