Jó hírt kaptak a magyarok az Európai Bizottságtól: csökkenhet a legjelentősebb rezsiköltség

Olvasási idő kb. 2 perc

Olcsóbb lehet a gáz, legalábbis ebben bízik az Európai Bizottság, miután a cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan az energiahiány felől a bőség felé terelheti az energiapiacot.

Az uniós bizottság szerint az energiaköltségek csökkentése azért kiemelten fontos, mert az európai versenyképességet is befolyásolják.

Csökkenhet a gázár

A gázárak csökkenését reméli az Európai Bizottság (EB), miután a cseppfolyósított földgáz globális kínálata emelkedik, amely teret ad a megújuló energiaforrásokban történő befektetéseknek – adta hírül az MTI Ursula von der Leyen Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédére hivatkozva. Mint írták, az EB elnöke szerint elsődleges az energiaköltségek csökkentése, ezek ugyanis

továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

Kiemelték: az uniós bizottság elnöke szerint szorgalmazni kell, hogy Európa több, olcsó és tiszta energiát állítson elő, amelyhez még ebben az évtizedben meg kell duplázódnia a határon átnyúló villamosenergia-átviteli kapacitásnak.

Az Európai Bizottság abban bízik, hogy csökkennek a gázárak
Fotó: Bloomberg Creative / Getty Images Hungary

A legtöbben gázzal fűtenek

A hazai használóknak ez igen jó hír, tekintve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-es adatai szerint a magyar lakások több mint 60 százalékában gázzal fűtenek. Ám egyre többet hallani arról, hogy az Európai Unió kibocsátáscsökkentési terve fokozatosan száműzné ezt a fűtési módot az új építésű ingatlanok után a régebben felhúzott épületekből is. Mint arról a Dívány is írt korábban, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megújítása azt a célt szolgálja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatású gázkibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Kötelező lesz a napelem

Tegnap pedig már arról is beszámoltunk, hogy el is nyerte az Európai Parlament támogatását az a törvényjavaslat, amely kötelező napelem-telepítést ír elő a házakra és a közintézményekre. Ez pedig azt jelenti, hogy egy évtizeden belül meg kell oldani a fűtési átállást a legtöbb épület tekintetében. Egy lépéssel tehát közelebb kerültünk ahhoz, hogy kötelezővé váljon a napelemes fűtési rendszer mind az újonnan épített, mind a már álló közintézmények és a lakóépületek esetében is.

Az ütemterv alapján 2026-ra az új kereskedelmi és középületek, 2027-re a felújított kereskedelmi és középületek, 2029-re az új lakóépületek, míg 2030-ra a meglévő középületek esetében kötelező lesz a napelemes berendezések beépítése.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.