A különböző segélyek alacsony összege negatívan befolyásolhatja a nyugdíj összegét, épp ezért alkalmaz kettős számítást a nyugdíjmegállapító hatóság.
A nyugdíj összegének számítása – ahogyan arról nemrég mi is beszámoltunk – 1988 óta úgy zajlik, hogy a nettó átlagkereset valorizációs szorzóval növelt értékét a szolgálati időnek megfelelő mértékű nyugdíjszorzóval szorozzák meg. Ha a keresetek közt van nagyon alacsony összegű is, az bizony lehúzhatja az átlagkereset szintjét és vele együtt a későbbi nyugdíjét is Farkas András nyugdíjszakértő szerint.
A nyugdíjtörvény biztonsági rendelkezéseit épp azért hozták meg, hogy egy egész sornyi alacsonyabb összegű bevételt csak akkor lehessen figyelembe venni az összeg számításánál, ha az nem csökkenti, hanem emeli a majdani nyugdíj összegét.
A következő juttatások tartoznak ebbe a körbe:
- álláskeresési támogatás
- gyermekneveléssel járó támogatások (mint csed, gyes vagy gyed)
- a gyod és az ápolási díj
- a munkarehabilitációs és fejlesztési foglalkoztatási díj
- a csökkent munkaképességűek rendszeres pénzbeli ellátása.
Ha valaki a fentiek mellett dolgozott is, az jellemzően szintén nem túl nagy jövedelem – ezt is csak akkor számítják be, ha kedvező a végeredmény.
Aki a fenti juttatások egyikében részesült, annál kettős számítást végeznek el, az egyikben a fenti összegeket, illetve a mellettük munkával szerzett bevételt is beszámítva. A másikban ezeket nem érvényesíti – amelyik összege magasabb lesz, az határozza meg a nyugdíjat.
