Aggódnak a méhészek és a kereskedők, hogy a messze földön híres magyar mézből egyre kevesebbet tudnak eladni, Kínából viszont özönlenek az országba a sokak által hamisítványnak tartott termékek.
Hiába az Európai Unió a világ második legnagyobb termelője, a kínai mellett más, kontinensünkön kívüli országból is tömegével hozzák be területére a mézet.
Míg Magyarország egyre kevesebb mézet ad el, addig Kínából egyre nagyobb mennyiségben érkezik az Európai Unióba (EU) – írta meg az Agroinform.hu az Átlátszó.hu elemzésére hivatkozva. A méhészek és a kereskedők aggódnak, mert szerintük a kínai méz nagy veszélyt jelent az európai, így a magyar mézágazatra is:
egyrészt nagyon sok van belőle, másrészt pedig hihetetlenül olcsó.
Szakemberek szerint ráadásul a minősége is megkérdőjelezhető. Ezt erősítette meg egy 2021–2022-ben lefolytatott uniós vizsgálat is: kiderült, hogy az EU-n kívülről behozott méz jelentős része – köztük a kínai minták 74 százaléka – egyszerű cukros hamisítvány. Az unió mégsem szabályozza úgy a területet, ahogy kellene.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ázsiai ország évente 473 tonnányi méz termelésével a világpiac 27 százalékát birtokolja. Mint írták, az EU 2020-ban 37 ezer tonna mézet vásárolt Kínától, 2022-ben ez a szám viszont már 68 ezer tonnára emelkedett. Ezzel szemben
Magyarország 5 év alatt 8000 tonnával kevesebb mézet tudott eladni Európában.
A hazai termékből annak ellenére fogy kevesebb, hogy a magyar akácméz hungarikum. Kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, rajonganak érte Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában is.
