Mi köze a pizzának Hawaiihoz? Így hazudnak az ételek nevei

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hawaii pizza, bécsi szelet, franciadrazsé – tudtad, hogy semmi közük nincs a nevükben jelzett országokhoz?

Egyes ételeket hajlamosak vagyunk a nevük miatt egy-egy földrajzi helyhez kötni, azonban az esetek jelentős részében semmi közük sincs az adott országhoz vagy városhoz. 

A világ legnépszerűbb pizzája a hawaii. Az ananászos-sonkás feltéttel megpakolt, paradicsomos alapú tésztaféléről azt hihetnénk, az óceáni szigetvilág sikeres adaptációja, de nem így van. A hawaii pizza a legkevésbé sem tradicionális eredete ellenére töretlenül tarol az étlapokon, és okoz minden olasz számára viszketést már a gondolata is. 

Nem meglepő: a hawaii pizzának semmi köze a szigethez
Fotó: semenovp / Getty Images Hungary

A hawaii pizzát egy kínai szakácsnak köszönhetjük

Akár egy ókori eredetmonda, olyannyira bonyolult a pikáns fogás története. Az 50-es években, Kanadában született meg az első hawaii ízesítésű pizza, ráadásul egy görög étterem-tulajdonosnak,  Sam Panopoulosnak, illetve kínai szakácsának köszönhetjük. A Toronto melletti Chathamban megnyílt új étterem tulajdonosa valami különlegeset akart alkotni, és ebben partnerre talált ázsiai származású szakácsában is. A nemzetközi konyhát éppen csak felfedező észak-amerikai városkában már az is kuriózum volt, hogy egy európai konyha nyílt, ráadásul nagy igény volt az ázsiai gasztronómiára is. Panopoulos kifőzdéje sikerrel ötvözte a kettőt. 

Panopoulosék autodidakta módon tanultak meg pizzát sütni, és merészen kísérleteztek a feltétekkel is. Saját bevallásuk szerint teljesen véletlenül jöttek rá arra, hogy a sajt, a sonka és az ananász kombinációját mennyire kedvelik a környékbeliek. 

A kínai konyhán kívül akkoriban senki nem merte keverni az édeset és a sósat ilyen bátran.

A konyháikra méltán büszke és rátarti olaszokat azonban nem csak a hawaii pizzával sújtja a nemzetközi konyha, a spagettit és a makarónit is meglehetősen félreértelmezzük a csizmán kívül.  

A bolognai a lángoson sem autentikus, de spagettivel sem

Se nem milánói, se nem bolognai

A magyar konyhában két, igencsak kedvelt, itáliai városról elnevezett tésztafélét ismerünk, azonban nyomokban sem valós a köznyelvi elnevezésük. Milánói makarónit ráadásul sehol máshol nem készítenek magyar módon, gombával és hússal, és bizony Bologna lakosai is kikérik maguknak, hogy róluk nevezzenek el egy darált húsos-szószos ételt. Utóbbi városnak van azonban saját húsraguja, amit nem spagettivel, hanem szélesebb metélttel, tagliatellével vagy fettuccinivel esznek, ez a ragù alla bolognese. 

Bécs rárepült a rántott húsra

Mi, magyarok, rántott húsnak hívjuk a panírbundás karajszeletet, a bécsiek – és a világ nagy része – Wiener Schnitzelként ismeri. A közkedvelt fogás azonban nagy csúsztatással vált az osztrák főváros nemzetközi gasztroszimbólumává, valójában olasz közvetítéssel érkezett a kora keresztény Konstantinápoly konyhájából Közép-Európa éttermeibe. 

A rántott hús kiváló marketinggel lett bécsi szelet
Fotó: Christoph Hetzmannseder / Getty Images Hungary

Béccsel ellentétben Párizs biztosan kikéri magának, hogy a húsmaradványok formába öntött, finomra darált verzióját a legendás konyhákat vivő francia főváros nevét viseli. A párizsi vagy parizer török, illetve magyar eredettel bír, nevét pedig valószínűleg annak köszönheti, hogy a 19. században a francia konyha éppen nagy hatással volt a hazaira

Hazudós édességek

A nápolyiról is azt hihetnénk, hogy olasz édesség, és ez esetben nem is olyan mértékű a csúsztatás, mint a fent említett húsos fogásoknál. A tradicionális osztrák édességet a ma is működő Manner cégnek köszönhetjük, amely – ha nem is magát a receptet, de – a mogyorót valóban Itáliából szerezte be a krémes, töltött ostyaszeletekhez.

A nápolyi sem Nápolyból ered
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

1898-ban került a boltokba az első adag belőle, népszerűsége töretlen, az elmúlt 150 év során számtalan édességgyártó alkotta meg a saját nápolyiját, így a töltelék eredetére utaló elnevezés mára az egész világon elterjedt, és az sem számít már, ha mogyorókrém helyett citrom vagy vanília van a lapok között. 

Szintén semmi köze a franciákhoz a minden gyermek által kedvelt, színes csokis golyóknak, a franciadrazsénak. A franciadrazsét 1964-ben a Dunakaviccsal együtt a Duna Csokoládégyárban kezdték gyártani.

És hogy miért is drazsé lett a finomság neve? Olvasd el ezt a cikkünket, hogy megtudj mindent a töretlenül kedvelt, retró magyar édességekről. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.