Ezért nem sikerül szinte senkinek elsőre a jogsi

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár a jogosítvány önmagában sem olcsó mulatság, számtalan oka van, miért lesz ez az összeg évről évre egyre magasabb. Mutatjuk, miért kerül ennyibe, és mi az oka annak, ha a tanuló vezető megbukik a vizsgákon.

Ahogy a napokban azt  a Díványon is megírtuk, egyre drágább egy jogosítvány megszerzése, és számtalan levelet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy a KSH adatai között szereplő ár valójában még magasabb, hiszen szinte senkinek nem sikerül elsőre sikeresen levizsgáznia forgalomban. Szakértővel jártunk utána annak, mi lehet az oka, hogy sokan megbuknak elsőre.

Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató volt segítségünkre, és kalauzolt bennünket végig a gépjárművezetői engedély megszerzési folyamatán, különös tekintettel a képzés árának alakulására. Arra is kíváncsiak voltunk, vajon van-e, akinek elsőre sikerül, vagy igaz a legenda, miszerint többször kell próbálkozni ahhoz, hogy a rózsaszín-kék kártya a kezünkbe kerüljön. 

A jogsi megszerzésének ára egyre nő
Fotó: Pénzjegynyomda / MTI

Nem csak a jogsit fizetjük ki, amikor vezetni tanulunk

A KSH adatait tekintve szembetűnő, hogy közel másfélszer annyiba kerül ma egy jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyam díja, mint 3-4 évvel ezelőtt. 

„A jogosítvány, még akkor is ha egyre modernebb világban élünk, nem létszükséglet. Ennek ellenére sokan szeretnék, akarják megszerezni. Igen, nem véletlen a két szó használata. Mert aki akarja, az meg is dolgozik érte. Szorgalmasan tanul, gyakorol, kérdez. Akik csak szeretnék, hát, csak csinálják, majd lesz valahogy alapon – magyarázza Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató. A járművezető-képzés nem egyszerű dolog, sőt: eléggé összetett. A rendszer adminisztrációs oldala is változott, amiből a tanulók nem sokat vesznek észre az online elméleti képzés lehetőségén kívül. Aki nem ismeri ezeket a folyamatokat, és nem tudja, milyen háttérmunka folyik, az persze hogy elégedetlen az árával.”

A KRESZ ismerete elengedhetetlen, de sokszor éppen ez hiányzik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Közel 350 ezer forint az átlagos képzési ár 2024 elején az országszerte meghirdetett tanfolyamdíjak alapján a KSH kalkulációja szerint. Az összeg a korábbi évekhez képest magasnak tűnik, ugyanis alig 4 éve még éppen csak 200 ezer forintba került ugyanez. Az azóta folyamatosan jelen lévő infláció, az autósiskolákra háruló, növekvő adminisztrációs feladatok, az online képzések fejlesztésének költségei és a benzin egyre növekvő ára mind hozzátett ahhoz, hogy ma ennek másfélszereséért tanulhatunk vezetni. 

Nagy ára van, ha nem vagyunk felkészültek

Jogosítványt szerezni ráadásul nem egyszerű, nem megy mindenkinek rutinból, bár a legtöbben úgy állnak hozzá, mintha szinte semmit nem kellene megtanulni hozzá. A Dívány által megkérdezett szakember szerint ez az oka annak, hogy sokaknak nem sikerül manapság elsőre megszereznie a vezetői engedélyt. 

Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Fotó: Sándor Katalin / MTI

„Az elmúlt években egyre gyengül a tanulók technikai képessége, ami azt eredményezi, hogy jóval többet kell gyakorolni egy-egy manőver elsajátítását, és a forgalmi feladatok végrehajtását is, nem beszélve arról, hogy az online elméleti képzésen részt vevő tanulók többsége a gyakorlati foglalkozásokra érkezve már megkopott elméleti tudással érkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlás során ismét időt kell fordítani a KRESZ tanulására, ami meg viszi az időt” – magyarázza Törőcsik Ferenc a képzés árának hátterében rejlő okokat. 

Az első vizsgához szükséges 29 óra tehát nem mindenkinek elég, sőt, a többségnek kevés. 

Idézőjel ikon

Szinte képtelenség a »kötelező« 29 órából egy tanulót felkészíteni egy sikeres vizsgára.
Nekem például a legutolsó 30 órás tanulóm 2020-ban volt – meséli csalódottan.

A gyakorlati vizsgán való bukás a legtöbb esetben pótórákat is jelent, ezek ára óránként Budapesten akár 10 ezer forint is lehet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.