Ezért nem sikerül szinte senkinek elsőre a jogsi

Olvasási idő kb. 3 perc

Bár a jogosítvány önmagában sem olcsó mulatság, számtalan oka van, miért lesz ez az összeg évről évre egyre magasabb. Mutatjuk, miért kerül ennyibe, és mi az oka annak, ha a tanuló vezető megbukik a vizsgákon.

Ahogy a napokban azt  a Díványon is megírtuk, egyre drágább egy jogosítvány megszerzése, és számtalan levelet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy a KSH adatai között szereplő ár valójában még magasabb, hiszen szinte senkinek nem sikerül elsőre sikeresen levizsgáznia forgalomban. Szakértővel jártunk utána annak, mi lehet az oka, hogy sokan megbuknak elsőre.

Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató volt segítségünkre, és kalauzolt bennünket végig a gépjárművezetői engedély megszerzési folyamatán, különös tekintettel a képzés árának alakulására. Arra is kíváncsiak voltunk, vajon van-e, akinek elsőre sikerül, vagy igaz a legenda, miszerint többször kell próbálkozni ahhoz, hogy a rózsaszín-kék kártya a kezünkbe kerüljön. 

A jogsi megszerzésének ára egyre nő
Fotó: Pénzjegynyomda / MTI

Nem csak a jogsit fizetjük ki, amikor vezetni tanulunk

A KSH adatait tekintve szembetűnő, hogy közel másfélszer annyiba kerül ma egy jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyam díja, mint 3-4 évvel ezelőtt. 

„A jogosítvány, még akkor is ha egyre modernebb világban élünk, nem létszükséglet. Ennek ellenére sokan szeretnék, akarják megszerezni. Igen, nem véletlen a két szó használata. Mert aki akarja, az meg is dolgozik érte. Szorgalmasan tanul, gyakorol, kérdez. Akik csak szeretnék, hát, csak csinálják, majd lesz valahogy alapon – magyarázza Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató. A járművezető-képzés nem egyszerű dolog, sőt: eléggé összetett. A rendszer adminisztrációs oldala is változott, amiből a tanulók nem sokat vesznek észre az online elméleti képzés lehetőségén kívül. Aki nem ismeri ezeket a folyamatokat, és nem tudja, milyen háttérmunka folyik, az persze hogy elégedetlen az árával.”

A KRESZ ismerete elengedhetetlen, de sokszor éppen ez hiányzik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Közel 350 ezer forint az átlagos képzési ár 2024 elején az országszerte meghirdetett tanfolyamdíjak alapján a KSH kalkulációja szerint. Az összeg a korábbi évekhez képest magasnak tűnik, ugyanis alig 4 éve még éppen csak 200 ezer forintba került ugyanez. Az azóta folyamatosan jelen lévő infláció, az autósiskolákra háruló, növekvő adminisztrációs feladatok, az online képzések fejlesztésének költségei és a benzin egyre növekvő ára mind hozzátett ahhoz, hogy ma ennek másfélszereséért tanulhatunk vezetni. 

Nagy ára van, ha nem vagyunk felkészültek

Jogosítványt szerezni ráadásul nem egyszerű, nem megy mindenkinek rutinból, bár a legtöbben úgy állnak hozzá, mintha szinte semmit nem kellene megtanulni hozzá. A Dívány által megkérdezett szakember szerint ez az oka annak, hogy sokaknak nem sikerül manapság elsőre megszereznie a vezetői engedélyt. 

Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Fotó: Sándor Katalin / MTI

„Az elmúlt években egyre gyengül a tanulók technikai képessége, ami azt eredményezi, hogy jóval többet kell gyakorolni egy-egy manőver elsajátítását, és a forgalmi feladatok végrehajtását is, nem beszélve arról, hogy az online elméleti képzésen részt vevő tanulók többsége a gyakorlati foglalkozásokra érkezve már megkopott elméleti tudással érkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlás során ismét időt kell fordítani a KRESZ tanulására, ami meg viszi az időt” – magyarázza Törőcsik Ferenc a képzés árának hátterében rejlő okokat. 

Az első vizsgához szükséges 29 óra tehát nem mindenkinek elég, sőt, a többségnek kevés. 

Idézőjel ikon

Szinte képtelenség a »kötelező« 29 órából egy tanulót felkészíteni egy sikeres vizsgára.
Nekem például a legutolsó 30 órás tanulóm 2020-ban volt – meséli csalódottan.

A gyakorlati vizsgán való bukás a legtöbb esetben pótórákat is jelent, ezek ára óránként Budapesten akár 10 ezer forint is lehet.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.