Ezért nem sikerül szinte senkinek elsőre a jogsi

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bár a jogosítvány önmagában sem olcsó mulatság, számtalan oka van, miért lesz ez az összeg évről évre egyre magasabb. Mutatjuk, miért kerül ennyibe, és mi az oka annak, ha a tanuló vezető megbukik a vizsgákon.

Ahogy a napokban azt  a Díványon is megírtuk, egyre drágább egy jogosítvány megszerzése, és számtalan levelet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy a KSH adatai között szereplő ár valójában még magasabb, hiszen szinte senkinek nem sikerül elsőre sikeresen levizsgáznia forgalomban. Szakértővel jártunk utána annak, mi lehet az oka, hogy sokan megbuknak elsőre.

Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató volt segítségünkre, és kalauzolt bennünket végig a gépjárművezetői engedély megszerzési folyamatán, különös tekintettel a képzés árának alakulására. Arra is kíváncsiak voltunk, vajon van-e, akinek elsőre sikerül, vagy igaz a legenda, miszerint többször kell próbálkozni ahhoz, hogy a rózsaszín-kék kártya a kezünkbe kerüljön. 

A jogsi megszerzésének ára egyre nő
Fotó: Pénzjegynyomda / MTI

Nem csak a jogsit fizetjük ki, amikor vezetni tanulunk

A KSH adatait tekintve szembetűnő, hogy közel másfélszer annyiba kerül ma egy jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyam díja, mint 3-4 évvel ezelőtt. 

„A jogosítvány, még akkor is ha egyre modernebb világban élünk, nem létszükséglet. Ennek ellenére sokan szeretnék, akarják megszerezni. Igen, nem véletlen a két szó használata. Mert aki akarja, az meg is dolgozik érte. Szorgalmasan tanul, gyakorol, kérdez. Akik csak szeretnék, hát, csak csinálják, majd lesz valahogy alapon – magyarázza Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató. A járművezető-képzés nem egyszerű dolog, sőt: eléggé összetett. A rendszer adminisztrációs oldala is változott, amiből a tanulók nem sokat vesznek észre az online elméleti képzés lehetőségén kívül. Aki nem ismeri ezeket a folyamatokat, és nem tudja, milyen háttérmunka folyik, az persze hogy elégedetlen az árával.”

A KRESZ ismerete elengedhetetlen, de sokszor éppen ez hiányzik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Közel 350 ezer forint az átlagos képzési ár 2024 elején az országszerte meghirdetett tanfolyamdíjak alapján a KSH kalkulációja szerint. Az összeg a korábbi évekhez képest magasnak tűnik, ugyanis alig 4 éve még éppen csak 200 ezer forintba került ugyanez. Az azóta folyamatosan jelen lévő infláció, az autósiskolákra háruló, növekvő adminisztrációs feladatok, az online képzések fejlesztésének költségei és a benzin egyre növekvő ára mind hozzátett ahhoz, hogy ma ennek másfélszereséért tanulhatunk vezetni. 

Nagy ára van, ha nem vagyunk felkészültek

Jogosítványt szerezni ráadásul nem egyszerű, nem megy mindenkinek rutinból, bár a legtöbben úgy állnak hozzá, mintha szinte semmit nem kellene megtanulni hozzá. A Dívány által megkérdezett szakember szerint ez az oka annak, hogy sokaknak nem sikerül manapság elsőre megszereznie a vezetői engedélyt. 

Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Fotó: Sándor Katalin / MTI

„Az elmúlt években egyre gyengül a tanulók technikai képessége, ami azt eredményezi, hogy jóval többet kell gyakorolni egy-egy manőver elsajátítását, és a forgalmi feladatok végrehajtását is, nem beszélve arról, hogy az online elméleti képzésen részt vevő tanulók többsége a gyakorlati foglalkozásokra érkezve már megkopott elméleti tudással érkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlás során ismét időt kell fordítani a KRESZ tanulására, ami meg viszi az időt” – magyarázza Törőcsik Ferenc a képzés árának hátterében rejlő okokat. 

Az első vizsgához szükséges 29 óra tehát nem mindenkinek elég, sőt, a többségnek kevés. 

Idézőjel ikon

Szinte képtelenség a »kötelező« 29 órából egy tanulót felkészíteni egy sikeres vizsgára.
Nekem például a legutolsó 30 órás tanulóm 2020-ban volt – meséli csalódottan.

A gyakorlati vizsgán való bukás a legtöbb esetben pótórákat is jelent, ezek ára óránként Budapesten akár 10 ezer forint is lehet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?