Nagy baj is lehet abból, ha elkezdesz otthon mindenfélét felhalmozni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ember mindig, mindenhol keresi a biztonságot, a ma embere pedig sokszor a tárgyakban találja meg ezt. A gyűjtögetés egyfajta megküzdési mechanizmus a magány, félelem vagy hiányérzet ellen, hiszen a nagy halom ruha, könyv vagy konyhai eszköz elfedi a lényegi gondokat. Ami rossz szokásnak tűnik, az ennél sokkal több is lehet: akár patológiás állapot is.

Érdekes, ahogy az evolúció megőrizte a gyűjtögetés szokását, de ameddig az ősember a túlélés érdekében gyűjtött bogyókat, gallyakat, köveket, addig a modern ember a lelki túlélés miatt halmoz fel tárgyakat. Ne áltassuk magunkat: valójában nem a testünknek van szüksége több száz kézzel fogható dologra, hanem a szellemünknek. 

Ez a rossz szokás belső kényszer eredménye

A tárgyak felhalmozása összefügg a berögzült szokásokkal és a biztonságérzettel.

Amikor például telepakoljuk a konyhát tartós élelmiszerrel, akkor kevésbé érezzük magunkat veszélyben. Ugyanez igaz azokra a dolgokra is, amiket magunk köré gyűjtünk,

legyenek azok könyvek, újságok, fotók, képeslapok, szép emléket idéző függők vagy épp növények. Azzal, hogy ragaszkodunk a tárgyakhoz, azt üzenjük, hogy egy váratlan helyzetben is vannak dolgaink, amelyekbe belekapaszkodhatunk, ha például magányosnak vagy levertnek érezzük magunkat.

A tárgyak felhalmozása akkor jelent gondot, amikor azok már életterünket szűkítik és életminőségünket rontják. Ebben az esetben már nem egyszerű biztonsági gyűjtögetésről van szó, hanem egy lelki nehézségről, amit így próbálunk elfedni. 

Gyakori a cipők felhalmozása
Fotó: GettyImages

Papírból épített vár

„Az életkor előrehaladtával a rendhez való viszonyunk is megváltozik. Már nem szívesen rendezzük át a lakást, és a tisztaságra is másképp tekintünk. Ugyan vannak emberek, akik személyiségükből fakadóan mindig szétszórtak lesznek, de egyre fontosabb a rendezettség” – mondja dr. Tiringer Aranka pszichológus.

„Egy kutatás szerint a tulajdonságaink 50%-a megváltozik az évek múlásával, így aki fiatalon hanyagabb volt, időskorára pedánsabbá válhat. Ez szoros összefüggésben van a rendrakással és a gyűjtögetéssel is.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor ahogy telnek az évek, azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes tárgyainkat szeretjük mindig ugyanott tartani, legyen szó egy kis terítőről, egy dísztárgyról vagy berendezési eszközről.

Ennek oka, hogy az állandóságban nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Nyugtató a tudat, hogy hazaérve mindig megszokott környezet fogad” – teszi hozzá a szakember, aki szerint bár a felhalmozott eszközök védőbástyát jelentenek, de ez nem megoldás. A belső egyensúly akkor igazi, ha képesek vagyunk függetlenedni a tárgyaktól. 

A belső bizonytalanságot kompenzálja a külső 

Az idő múlása a fiatalság elvesztését és a nőiesség csökkenését is magával hozza, amit nehéz elfogadni. Ezért vannak, akik a konkrét holmik gyűjtése helyett külsejük túldíszítésével akarják növelni biztonságérzetüket, legyen szó gyakori hajfestésről vagy új kozmetikai cikkek, ruhák és ékszerek vásárlásról. Szakértőnk szerint ők így halmoznak fel.

Idézőjel ikon

A külsővel kapcsolatos sűrű változtatás akkor jelent problémát, amikor valaki a szokott megjelenésen hirtelen nagyot változtat, például derékig érő haját fiúsan rövidre vágatja, vagy szolid viseletét extrémre cseréli. Ilyenkor egy élethelyzeti krízis állhat a háttérben.

Visszakanyarodva, ugyanez igaz a gyűjtögetésre is. Amikor valaki egyik percről a másikra megszabadul a felhalmozott tárgyaktól, akkor még nem stabil a belső biztonságérzete. Aki viszont fokozatosan szelektál, kész a tartós fejlődésre. 

A kényszeres gyűjtögetés nem egyszerű rossz szokás, hanem betegség
Fotó: trekandshoot / Getty Images Hungary

Lehet a gyűjtögetés betegség is

Az evolúciósan adaptív viselkedés, a gyűjtögetés egy idő után azonban akár ártalmassá is válhat mind a személy, mind környezete számára. A kényszeres gyűjtögetés egy 1947 óta ismert mentális betegség: 

Idézőjel ikon

akkor egy testvérpárnál 120 tonnányi felhalmozott limlomot találtak New Yorkban: volt a kacatok közt generátor, zongora, és több ezer könyv is.

Az állapot azzal jár, hogy az egyén késztetést érez tárgyak birtoklására, megválni pedig nem igazán tud tőlük, miközben élettere egyre korlátozottabban használható, ami stresszt jelent számára. A gyűjtött tárgyak általában nem érdekes vagy értékes darabok, hanem felesleges holmik, melyeknek értéke nincs: a szenvedély tárgya lehet tehát magazinok, dobozok vagy régi ruhák felhalmozása is. 

Aki ilyen körülmények közt él, annál a rossz higiéniás viszonyok már adottak, de akár tűzveszélyt is jelenthet a sok holmi, amikor már csak szűk folyosókon tud az érintett közlekedni azok közt otthonában.

A következő jelek utalhatnak a gyűjtögetés patológiás jellegére:

  • az érintett rendszerezhetetlen mennyiségben túlhalmoz tárgyakat,
  • ezek sorsáról nehezen dönt,
  • a felhalmozás a mindennapi életét is akadályozza már,
  • félti, óvja a kacatokat,
  • közben pedig családtagjaival felületessé válik viszonya.

Egyedül élő, főleg idős emberek, kényszeres gyűjtögetők családtagjai, kevés családi kötelékkel rendelkezők és zsúfolt otthonban felnövő gyerekek veszélyeztetettek az állapot kialakulásában. Fontos, hogy az érintett segítséget kapjon: az ugyanis nem elég és nem is segít rajtuk, ha egyszerűen kidobjuk holmijukat és kitakarítunk, sőt – ez a betegnek hatalmas trauma, a problémát pedig nem oldja meg.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Iskolakezdési támogatás: így juthatsz hozzá a 100 ezres összeghez

Újabb részletek derültek ki a kormány által a rászorulók számára biztosított iskolakezdési támogatásról. A 100 ezer forintos összegre többek közt az egyszülős családokban nevelkedő gyerekek, az árvaellátásban részesülők, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai oktatásban résztvevők, illetve például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők után jár a jogosultság.

Offline

Tudod, honnan jöttek ezek a magyar szavak?

A magyar nyelv szókészlete számos olyan elemet tartalmaz, amely nem a finnugor alapnyelvi örökség része, hanem valamilyen más nyelvből származik. Te mennyire ismered a magyar jövevényszavak eredetét?

Testem

Mégsem olyan ártalmatlan a rágózás, mint eddig hittük

Legtöbben reflexszerűen nyúlunk a rágós selyempapír után egy-egy kiadós ebéd vagy kávé után. A rágógumizás hozzátartozik a mindennapjainkhoz: frissíti a leheletet, tisztítja a fogakat, sőt sokan a stressz levezetésére vagy a koncentráció fokozására használják. Csakhogy a legújabb szakértői figyelmeztetések szerint van egy sötét oldala is ennek a látszólag ártatlan szokásnak.

Testem

Évente több száz magyar nő életét követeli ez a rákbetegség – pedig szinte teljesen megelőzhető lenne

A modern orvostudománynak köszönhetően vannak olyan daganatos megbetegedések, amelyek megfelelő kezelés mellett hatékonyan megelőzhetők vagy gyógyíthatók. A méhnyakrák pontosan ilyen: a védőoltások, a korszerű szűrési módszerek és a fejlett terápiák hármasával elméletileg minimálisra lehetne csökkenteni a halálos áldozatok számát. A lesújtó valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon még mindig évente több száz nő veszti életét ebben a kórban. Vajon hol csúszik el a rendszer, és miért bukjuk el a harcot egy olyan ellenséggel szemben, amelynek ismerjük a gyenge pontját?

Offline

Viktória királynő miatt lett feleakkora a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtája

Gülü szemek, hatalmas, plüssre emlékeztető szőrbunda és egy aprócska test, ami leginkább egy megelevenedett játék mackóra hasonlít. A pomerániai törpespicc ma a világ egyik legnépszerűbb és legdrágább luxuskutyája, a hollywoodi sztárok és a városi gazdik abszolút kedvence. De gondoltad volna, hogy ez a zsebméretű szőrgombóc egykor robusztus munkakutya volt, amelyik északi szánokat húzott és nyájakat őrzött? Hogy a fajta mérete a töredékére zsugorodott, azt a történelem egyik legbefolyásosabb uralkodójának, a brit Viktória királynőnek és az ő mindent elsöprő kutyarajongásának köszönhetjük.