Friss hír érkezett: 760 milliót kóstál csak a templom belsejének helyreállítása

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hatalmas összegeket emészt fel a rekonstrukció, a kérdés, hogy visszanyeri-e fényét a középkori katedrális.

Egy hete helyezték el a Notre-Dame tetején az ikonikus aranykakast, melyet turisták és helyiek ezrei követtek élőben. A tűzvész martalékává lett katedrálist várhatóan egy éven belül megnyitják a látogatók előtt. 

Az UNESCO világörökség listájának egyik prominens európai emléke, a párizsi Miasszonyunk-katedrális még 2019-ben vált a tűz martalékává. A helyreállítási munkálatok azóta folyamatosan zajlanak, példátlan összefogással sikerült végre eljutni odáig, hogy belátható időn belül ismét megnyitja kapuit Párizs ikonikus épülete. 

2017. április 15. szomorú dátum a templom történetében
Fotó: Philippe Wang / Getty Images Hungary

500 kézműves munkájának eredménye lassan látható válik

Kevesebb mint egy év múlva, várhatóan 2024. december 8-án ünnepélyes keretek között nyitják meg a Notre-Dame-ot ismét a hívők és az épített örökségünk iránt érdeklődők előtt. A dátum szimbolikus, a szeplőtelen fogantatás ünnepe a katolikus egyházban, ez az egyik legfontosabb, nemzetközileg is ünnepelt Mária-nap az egyházi év során. 

Emmanuel Macron francia elnök is részt vett a templombejáráson, melyet követően kitűzték a nyitás dátumát. A Notre-Dame kapui 5 évig és – várhatóan – 7 hónapig lesznek zárva a templom történetének második legpusztítóbb tűzesetét követően. 

„Mire az olimpiai játékok elérkeznek, várhatóan leválasztjuk a torony felső részét és befejezzük a tetőfedés nagy részét is, így a párizsiak és a világ minden tájáról érkező látogatók láthatják, milyen közel van a székesegyház újranyitása” – mondta a francia parlament előtt Philippe Jost, a Notre-Dame de Paris újjáépítéséért, a katedrális helyreállításáért és megőrzéséért felelős miniszter. 

Már az állványok is feleslegesek lassan, hamarosan elkészül a Notre-Dame
Fotó: Jacques Julien / Getty Images Hungary

Ácsok, kőfaragók, aranyozók és üvegmívesek közös munkája

A Rebâtir Notre-Dame de Paris szerint közel 250 vállalat és 500 kézműves mester dolgozott az elmúlt majdnem 2,5 év során a templom rekonstrukcióján, mely csak a templombelsőit tekintve 760 millió dollárnyi euróba került. A helyreállítási szakasz az állagmegőrzést követő műveletek után, 2021 szeptemberében vette kezdetét. Az elmúlt hetek leglátványosabb momentuma a tető, a torony és a felső karzatok vázának helyreállítása volt. Az ikonikus aranykakas visszahelyezésekor a szemtanúk szerint a párizsiak sírva fakadtak az örömtől, hogy valóban sikerült a tűz sebeit begyógyítani szeretett templomukon. 

Az első hetekben közel 14 millió látogatóra számítanak, a helyreállítások jelentős része az eredeti, elmúlt évszázadok során megismert templomkülsőt és -belsőt rekonstruálja, azonban 6 üvegablakot a 21. század emlékének szánnak – ezekre a napokban írták ki a tervpályázatot. 

Ha érdekel a modern üvegművészet, ebben a cikkünkben elmélyedhetsz a technika csodáiban. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.