Ezt az 5 dolgot sosem kérdezik meg a férfiaktól

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ahogyan a nőkre, úgy a férfiakra is nehezednek elvárások: ezek a ritkán feltett kérdések azonban rámutatnak arra, hogy időnként mindehhez nem kapják meg a kellő támogatást tőlünk, a környezetüktől.

A modern férfitól már nem azt várja el környezete, hogy keményen, érzelemmentesen élje le életét: empátiára, lelkiállapotának megmutatására, az érzelmekkel kapcsolatos egyenes kommunikációra igyekszik rábírni a legtöbb nő partnerét, sőt, akár apját vagy más férfirokonait is. Ez nemcsak a férfihoz közel állók szempontjából hasznos és jogos, hanem minden férfi számára is –

sokkal egészségesebb az az élet, ahol nem a biológiai nem határozza meg, hogy kifejezhetjük szomorúságunkat, örömünket és egyéb érzelmeinket is.

Ebben elméletileg mindenki támogatja a férfiakat, azonban vannak területek, ahol szembetűnő, hogy a gyakorlat mást mutat.

A férfiaknak ritkán feltett kérdések sztereotípiákat rejtenek

Persze nemcsak ilyen kérdéseket nem kapnak meg férfiak, hanem olyanokat is, amelyeket jobb is kihagyni: valamiért gyakrabban maradnak ki a magánéletben vájkáló, kutakodó, érdeklődő kérdéseknél is ők a megkérdezettek köréből, mint a nők.

A férfiak érzései ugyanúgy számítanak, mint a női érzések
Fotó: Christopher Furlong / Getty Images Hungary

Persze elképzelhető, hogy van, aki férfi létére már megkapta a lenti kérdések valamelyikét, és akadnak olyan nők is, akiknek ezeket még sosem tették fel, de ettől függetlenül tény, hogy férfiként szinte sosem, nőként annál gyakrabban találnak meg minket a kíváncsiskodók ezekkel a témákkal, ami nem mindig áldás – sőt.

Mikorra tervezitek a tesót?

Sokan élnek még abban a félreértésben, hogy egy nő méhe közügy, illetve hogy a gyerekvállalással kapcsolatosan csak őt lehet, illetve kell is faggatni. Valószínűleg senki számára nem meglepő, hogy a fenti állítások közül egyik sem igaz, hiszen egy pár legbelsőbb magánügye, hogy mikor vállal gyermeket, már ha vállalni tervez.

Azért sem helyes ilyesmiről faggatni valakit, mert sosem tudhatjuk, milyen nehézségei voltak esetleg annak, hogy gyermeket vállaljanak, ahogy azt sem, milyen élményt jelentett számukra a várandósság és a gyermek születése, szívesen vállalják-e ezt az utat még egyszer, vagy sem.

Az is lehetséges, hogy egyszerűen eleve egy gyereket terveztek. Itt nem az lenne a helyes, ha a férfiakat is nyaggatnák a barátok vagy rokonok, hanem a nőket is békén hagynák: aki szeretne arról beszélni, mikorra tervez testvért, az úgyis beszélni fog a dologról, aki pedig nem, az ilyenkor is szívesebben hallgat, hiába a kérdés.

És te hogy érzed magad?

A minap egy férfi története jött velem szembe az interneten: felesége gyermeket várt, ám a magzat elhalt. A tragédia természetszerűleg őt apaként is érintette, ám mégis csak feleségét faggatták arról, hogyan vészeli át a tragédiát.

Idézőjel ikon

Ez hatalmas hiba: hogy várhatjuk el valakitől, hogy érzelmeit megélje, ha fel sem teszünk egy ilyen helyzetben egy ennyire egyszerű, egyben természetes kérdést?

A történetben szereplő férfi esetében egy-két barát – szintén férfiak – kérdezősködtek mindössze, ami számára mindennél jobb érzés volt. Egy hasonló tragédia egy férfi lelkében is hegyeket mozgat meg, ha erről, vagy élete bármilyen jelentős eseményéről van szó, fontos, hogy alkalmat kapjon arra, hogy beszéljen róla, akár pozitív, akár negatív jelentősége van a dolognak.

A felsorolt kérdések egy részére nemtől függetlenül szüksége lehet bárkinek – másik részüket ugyanakkor senkinek sem lenne szabad nekiszegezni
Fotó: Goran13 / Getty Images Hungary

Nem jelent gondot összeegyeztetni a munkádat és a gyerekeket?

Össztársadalmi szinten még mindig az anyáktól várjuk el, hogy ezt az egyeztetést elvégezzék: egy véletlenszerűen kiválasztott szülői értekezleten ezért ülnek még 2023-ban is túlnyomó többségben nők, egy-két férfi kivétellel. Ez egyrészt rossz a nőknek, mert minden teher rájuk hárul, másrészt rossz a férfiaknak, mert sokkal kevésbé vannak jelen gyermekeik életében, mint amennyire az egészséges lehetne.

Az, hogy a társadalom úgy könyveli el: a gyerekekkel kapcsolatos dolgokat úgyis a nők oldják meg, ráadásul eltüntetni azon férfiak erőfeszítéseit, akik igenis nagyon aktívan vannak jelen gyerekük életében,

hordják őket különórára, elmennek szülői értekezletre, és esténként sem sörözgetnek, hanem mesét olvasnak vagy vigasztalják őket, ha rosszat álmodnak. Fel kellene tehát tenni a fenti kérdést nekik? Nem: senkinek sem kellene.

Tudok tenni valamit, amitől könnyebb lesz neked ez a helyzet?

Erre a kérdésre ugyanakkor nagyon nagy szükség lenne. A mindenható férfi képe, aki átvészel bármit különösebb támogatás, főként érzelmi támogatás nélkül, remélhetőleg egyre inkább a múlté. Egy nehéz élethelyzet egy férfit éppúgy megvisel, mint egy nőt: ha vagy valakivel abban a viszonyban, hogy feltehesd neki ezt a kérdést, akkor, ha nehéz helyzetbe került, élj a lehetőséggel. Lehet, hogy nem fogja igénybe venni a felajánlást, de legalább már tisztában lesz azzal, hogy van valaki, akire számíthat, ez pedig rengeteget jelent.

Besegít a feleséged?

Sokak számára vörös posztó, amikor arról kérdezik őket, segít-e a gyerekekkel férjük. A segít szó használata az, amivel itt a gond van: mivel közös gyerekekről van szó, nem pedig az anya saját gondjáról, demokratikus viszonyok közt nehéz segítségként aposztrofálni azt, amikor egy apa kiveszi a részét a feladatokból. Ez megint csak egy olyan kérdés, amit nem férfiaknak kellene feltenni, hanem senkinek sem, ha pedig szóba kerül, hogy valahol segíteni kellene a gyerekekkel, akkor a kérdező érdeklődés helyett jobban teszi, ha a saját segítségét ajánlja fel.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.