A halálközeli élményt még sosem vizsgálták úgy, mint most: megosztó az eredmény

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Világszerte milliók tapasztaltak halálközeli élményt azóta, hogy CPR-t, azaz szív-tüdő újraélesztést kezdtek alkalmazni orvosok és laikusok egyaránt. A beszámolók nagyon hasonlók és plasztikusak – egy orvos annak eredt utána, vajon mi indokolhatja mindezt.

A Resuscitation tudományos folyóiratban jelentek meg a kutatás eredményei: dr. Sam Parnia intenzív terápiás szakorvos évtizedek óta figyelte a halálközeli élményt megélők történeteit, most pedig úgy döntött, igyekszik műszeresen is megmérni, mi történik azokkal, akik emlékeznek arra, amit élet és halál közt lebegve megéltek.

Nagyon hasonlók a halálközeli élményekről szóló beszámolók

A halálközeli élményt megélők azt állítják, elhagyták testüket
Fotó: sdominick / Getty Images Hungary

„Sokan számolnak be ugyanazokról az élményekről. Tudatuk kitisztul, erőteljesen megélik a velük történteket, gondolkodásuk kristálytiszta, miközben azt szemlélik, ahogyan én és hozzám hasonló orvosok megpróbálják őket visszahozni az életbe” – mondta Parnia a CNN-nek.

A beszámolók közös pontja még, hogy a halálközeli élményt megélők kívülről, 360 fokos szögben látják azt, amit az orvosok tesznek velük, miközben lepereg előttük életük, olyan emlékeket és élményeket elevenítve fel, melyek már rég a feledés homályába merültek. Morális mérlegre teszik teljes életüket:

akik hívők, azt mondják, Jézust látják, akik nem, azok egy megnyugtató erős jelenlétéről számolnak be.

Parnia kutatásában brit, amerikai és bolgár kórházakban vizsgáltak olyan betegeket, akiknél beállt a halál, de az orvoscsoport megkezdte az újraélesztést. Ezt általában 23-26 percig folytatták a szakemberek, de volt olyan páciens is, akinél egy órán át próbálkoztak. Eközben a kutatók a haldokló agyának aktivitását és oxigénellátottságát mérték, úgy, hogy az orvosok erőfeszítéseit ne zavarják. Az agyi tevékenységet 2-3 percenként monitorozták, akkor, amikor az orvoscsoport arra várt, hogy kiderüljön: a beteg szíve ver-e önállóan.

Az eredmény logikus, de meglepő is volt

Parnia szerint egyrészt azt kapták, amire számítani lehetett, az agyi tevékenység teljesen lapos vonalában ugyanakkor időnként kiugrásokat tapasztaltak.

Nincs igazán logikus magyarázat arra, miért tudják a betegek pontosan, mit tettek velük az orvosok
Fotó: Paul Harizan / Getty Images Hungary

Az 567 vizsgált páciens 10 százalékánál volt sikeres az újraélesztés, közülük 28 főt meg is interjúvoltak átélt élményeiről. 11 ember mondta azt, hogy tisztában volt vele, hogy újraélesztik, halálközeli élményt pedig hat élt át.

Ez alacsony szám, de amiről ők beszámoltak, az 126 szívleállást átélt beteg beszámolójával egybevágott.

Idézőjel ikon

Mindezek mellett az agyi aktivitást egybevetették a mások által átélt hallucinációk és tévképzetek közben rögzített agyi hullámok mintázatával, és azt találták, hogy a kétféle agytevékenység eltérő, azaz a halálközeli élmények nem csak a leálló agy tévképzetei.

A kutatás szépséghibája csak annyi, hogy a rögzített agyi hullámokat nem azoknál a betegeknél találták, akik halálközeli élményről számoltak be, azaz nem tudták közvetlenül összekötni ezt az élményt a rögzített agyi tevékenységgel. Parnia szerint ennek oka abban keresendő, hogy nagyon kis mintájuk volt, ráadásul ezek a betegek erős gyógyszerek hatása alatt kerültek a halál közelébe, ami emlékezetükre is kihathatott. Azt mondja, a kutatással arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy ez egy feltérképezetlen terület, amely teli van rejtélyekkel.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.