Van olyan étel, amely nemcsak az emésztésünkre van jó hatással és igazi egészségbomba, de akár a mentális állapotunkon is javíthat. Bármely élelmiszerboltban beszerezhető, és elég belőle egy fél evőkanálnyi naponta.
Ez az aranyszínű csodaszer nem más, mint az olívaolaj. A legerősebb hatást akkor érhetjük el, ha extraszűz olajat veszünk, ugyanis ezt hidegen sajtolják, és így marad benne a legtöbb hasznos hatóanyag. Bár a gyártók – az alacsonyabb ár érdekében – időnként összekeverik más módon kinyert olajokkal is, de ha szeretnénk csökkenteni az időskori elbutulás esélyét, mindenképpen válasszuk a borsosabb árú, ám jobb minőségű termékeket.
A demencia megelőzésében segíthet az olívaolaj
Egy nemrégiben publikált kutatás eredménye rendkívül biztató összefüggést mutat az olívaolaj fogyasztása és a demencia megelőzése között. A 28 éven át tartó megfigyelésben több mint 60 ezer nő és majdnem 32 ezer férfi vett részt. Eredetileg azt vizsgálták, hogy az olívaolaj fogyasztása milyen hatással van a keringési rendszert érintő, illetve a daganatos betegségek kialakulására.
A kutatás azonban még egy nem várt, pozitív hozadékkal is járt: kiderült, hogy ha naponta csak egy teáskanálnyi margarint vagy majonézt olívaolajjal váltanak ki, már 8-14 százalékkal csökkenthetik a demencia okozta halál esélyét.
Azoknál, akik naponta egy fél evőkanálnyi olívaolajat elfogyasztanak, ez az esély már 28 százalékra nő. A szakemberek azonban három evőkanálnyit ajánlanak.
Ugyanerre a pozitív eredményre jutott dr. Anne-Julie Tessier, a Harvard Egyetem kutatója. Azoknak, akik a mediterrán diétát követik – tehát a hozzáadott zsiradék nagy része olívaolaj –, szintén kisebb eséllyel kell szembenézniük a demencia akár halálos következményeivel.
Ellenséggé válhat az étel
Világszinten 55 millió beteg szenved demenciában, és évente körülbelül 10 millió új esetet fedeznek fel. Az időskori elbutulás komoly hatással van a beteg életkilátásaira. Nyomot hagy a memórián kívül a gondolkodáson, a viselkedésen is, de többek között akadályozhatja a beteget abban, hogy megfelelően kommunikáljon, emiatt nem tud érthetően beszélni egyéb, lappangó betegségei tüneteiről. Ez ahhoz vezethet, hogy esetleg későn fedezik fel, és már nem lehet visszafordítani a folyamatot.
Tehát nem feltétlenül a demencia az, ami a halálhoz vezet, hanem azok a lappangó betegségek, amelyek hozzájárulhattak az időskori elbutulás kialakulásához. Ilyen például a kettes típusú cukorbetegség, egy korábbi agyvérzés, a szívbetegségek vagy akár a magas vérnyomás. A demencia későbbi szakaszában pedig olyan további szövődmények is kialakulhatnak, amely akár végzetes kimenetelű lehet.
Az ágyhoz kötött életmód is veszélyes
Az időskori elbutulásban szenvedők immunrendszere gyakran legyengül, és ez növeli az esélyét a súlyos és akár halálos fertőzések kialakulásának. Az evés nehézsége miatt a beteg hamar alultáplálttá válhat, vagy a falat a légcsőbe kerülhet, ami akár végzetes tüdőgyulladáshoz is vezethet. Ugyanilyen következménye lehet annak is, ha a beteg hosszú ideje már ágyhoz van kötve, illetve megjelenhetnek a felfekvéses sebek, amelyek el is fertőződhetnek. Az is problémákat okozhat, hogy a demenciában szenvedő páciensek mozgása koordinálatlanná válhat, emiatt gyakran elesnek, súlyos sérüléseket okozva a csontokban.
Felmérések szerint azok, akik 70 éves koruk előtt kapják meg a diagnózist, átlagosan további 6,7 évet éltek, míg akik 90 éves koruk után, még több mint két és fél évet voltak még az élők sorában.
