Az agy egészségét az ismert tényezőkön kívül a pozitív életszemlélet is segíthet megőrizni, a mentális jóllét csökkenti a demencia és a memóriaromlás kockázatát.
Az, hogy kit választunk magunk mellé társnak, az egész életünket befolyásolhatja. De arra kevesen gondoltak, hogy még az időskori elbutulás rémétől is megmenthet, ha ő van velünk.
Van olyan étel, amely nemcsak az emésztésünkre van jó hatással és igazi egészségbomba, de akár a mentális állapotunkon is javíthat. Bármely élelmiszerboltban beszerezhető, és elég belőle egy fél evőkanálnyi naponta.
Még mindig sok tévhit kering a világban arról, hogy valójában hogyan működik a memóriánk, és az azzal kapcsolatos egészségügyi problémákról szerzett információk is gyakran a frászt hozzák az emberre. Szürkeállományunkról nagyon sok felvilágosító cikket olvashatunk, amikkel kapcsolatban akkor érdemes gyanakodni, ha túlságosan is fekete-fehér képet festenek elénk.
A napközbeni szundikálás egészségre gyakorolt pozitív hatásairól többen értekeztek már. Most egy friss kutatás úgy találta, a délutáni szieszta felfrissíti és élesen tartja az elmét, csökkenti az időskori eltompulás esélyét.
A helytelen táplálkozás és a mozgáshiány mellett a magány is a rizikófaktorok között van.
Időskorban a szellemi képességek romlása és a fokozódó testi bajok gyakran egymással párhuzamosan jelentkeznek. Kutatók most azt bizonyították, hogy a szívbetegségben szenvedőknél gyorsabban megy végbe a mentális leépülés.
Házi kedvenceid idősebb korban nagyobb odafigyelést igényelnek, mivel az évek előrehaladtával – csakúgy, mint az emberek esetében – egyre több probléma veszélyezteti egészségüket.
Mivel a gyógyíthatatlan betegség évtizedekig észrevétlen maradhat, a szagteszt fontos eleme lehet a korai diagnózisnak.
Nemcsak a betegség, de a vele kapcsolatos tévhitek is elterjedtek, ezért most tisztázunk néhány félreértést.
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar mutatható ki - erre a fontos felfedezésre jutott nemrég az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–Epilepszia kutatócsoport, amiről dióhéjban mi is beszámoltunk. Kíváncsiak voltunk, pontosan hogyan is zajlanak a vizsgálatok az idegtudományi központban, ezért most jövünk a részletekkel. Dr. Horváth András Attila, az Alzheimer–Epilepszia munkacsoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem Anatómiai-, Szövet- és Fejlődéstani intézetének oktatója válaszolt a kérdéseinkre.
