A helytelen táplálkozás és a mozgáshiány mellett a magány is a rizikófaktorok között van.
A demencia legfőbb rizikófaktora a magas életkor, és a géneknek is van beleszólásuk abba, hogy kifejlődik-e valakinél az időskori elbutulás vagy sem. Ezen tényezők ellen ugyan nem tudunk mit tenni, életmódunkkal azonban befolyásolhatjuk a demencia kialakulásának esélyét. Íme nyolc problémás tényező, melyeken ha változtatsz, csökkentheted a szellemi hanyatlás kockázatát.
Súlygyarapodás
Nyilván senki nem szándékosan hízik el; ebben a kényelmünket szolgáló világban túl könnyen felszaladnak a kilók és sokszor túl későn kapcsol az ember. Éppen ezért érdemes meggondolni, hogy hosszú távon is megéri-e nap mint nap a tévé előtt ülve nassolgatni. És nem pusztán az elhízásról van szó: egy új brit kutatás összefüggést talált a túl magas BMI-értékek és a demencia kialakulásának magasabb kockázata között. Az Alzheimer's&Dementia című orvosi szaklapban közölt tanulmány szerint 5 BMI-egységenként egyharmaddal nő a betegség kialakulásának esélye.
Magas vércukorszint
A kontrollálatlan 2-es típusú cukorbetegséget már régen összefüggésbe hozták a demenciával, hiszen a megemelkedett vércukorszint sok belső szervvel együtt az agyat is károsítja. Ráadásul elég egy kis eltérés a normális vércukorszinttől és már sokkal nagyobb a valószínűsége a demenciának. A Harvard Egyetemen végzett kutatások szerint húsz százalékkal nagyobb az esélye a betegség kialakulásának azoknál, akiknek 115 mg/dl volt a vércukorértékük (ez az érték az úgynevezett prediabétesz állapotába sorolható) - a normál vércukorszintű alanyokhoz képest.
Erre hívja fel a figyelmet David Perlmutter neurológus is, aki szerint a vércukorszint csekély mértékű megemelkedése is gyulladásokat okoz a szervezetünkben.
“Az inzulinrezisztencia indítja el azoknak a hírhedt plakkoknak a képződését, amelyek a beteg agyban találhatók. Ezek a különleges fehérjéből felépülő plakkok gyakorlatilag átveszik az irányítást az agyban, és elfoglalják a normális agysejtek helyét” – írja a szakember Gabonaagy című könyvében.
Ha szeretnél biztosra, menni, érdemes minél sűrűbben vércukorszint-méréseket végezni, 45 éves kor fölött pedig évente szűrésekre járni. Túlsúly és más rizikófaktorok fennállása esetén már fiatalabb korban is ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat.
Mozgáshiány
Edzeni nem kizárólag azért kellene, hogy jó kondiban legyen az ember. “A mozgás megemeli az ún. agyi eredetű növekedési faktor, a BDNF szintjét. Ez a fontos fehérje, amellett, hogy megelőzi a már létező agysejtek megrongálódását, kulcsszerepet játszik az új agysejtek építésében is” - magyarázza Perlmutter, és ezt a Bostoni Egyetem vizsgálatai is megerősítik; az eredmények alapján minél magasabb az emberi szervezetben a BDNF szintje, annál csekélyebb a szellemi hanyatlás mértéke.
Ne ess kétségbe, ha nem tartozol az örökmozgók táborába, hiszen soha nem késő elkezdeni aktívabb életmódot folytatni; egy kutatásban azoknál az ötven év fölötti alanyoknál, akik memóriaproblémákról számoltak be, de hetente 9 ezer lépéssel (nagyjából 6 km) többet tettek meg, mint a kontrollcsoport tagjai, a memória és a kognitív képességek javulását mutatták ki. Napi 30 perc mérsékelt vagy magasabb intenzitású mozgással, gyaloglással vagy kocogással már sokat tehetsz a demencia megelőzéséért.
Zsíros ételek kerülése
A zsírtól nem feltétlenül leszünk hájasak, ha jól megválasztjuk a zsírfajtát és a mennyiséget sem toljuk túl, ezzel pedig nem csak a testünknek, de az agyunknak is kedvezünk. “Azok, akik több zsírt fogyasztanak, mint amennyi a hivatalos ajánlásokban szerepel, ezzel párhuzamosan általában jóval kevesebb szénhidrátot, különösen gyulladáskeltő - és ezáltal demenciát kiváltó - finomított szénhidrátot esznek” - állítja Perlmutter.
A Mayo Klinika tanulmányában azok az alanyok, akik a napi kalóriabevitelük több mint egyharmadát különböző zsírokból fedezték, 42 százalékkal kisebb valószínűséggel tapasztaltak kognitív károsodást – szemben azokkal, akiknek az étrendjének kevesebb mint egynegyedét tették ki a zsírok.
A tanulság? Próbáld 50 százalék alá nyomni a napi szénhidrátbeviteled mértékét, és fogyassz minél több szív- és agybarát zsírt tartalmazó ételt, például olívaolajat, lenmagot, dióféléket és lazacot.
D-vitamin-hiány
Sokaknak nem jut elég napfényvitamin a szervezetébe, annyira, hogy tél végére a hazai lakosság zöme D-vitamin-hiányban szenved, pedig a D-vitamin elengedhetetlen többek között az agyi funkciók megfelelő működéséhez is.
Egy, a Neurology című folyóiratban publikált tanulmány szerint azok, akiknek a szervezetében a legalacsonyabb volt a D-vitamin szintje, 53 százalékkal nagyobb eséllyel voltak kitéve a demencia kockázatának.
Az életkorral nő a D-vitamin-igényünk: 70 év fölött a napi ajánlott mennyiség 600 NE, 70 év fölött pedig 800 NE.
Azoknál pedig, akik súlyos D-vitamin-hiányban szenvedtek, 125 százalék volt a valószínűsége a betegség kialakulásának. Ha biztosra akarsz menni, konzultálj a kezelőorvosoddal egy vérvizsgálatról, mert nem kizárt, hogy étrend-kiegészítő formájában neked is több D-vitaminhoz kellene jutnod.
Cukros és cukormentes üdítők
Tudtad, hogy napi egy, mesterséges édesítőszereket tartalmazó üdítővel egy évtized alatt triplájára növelheted az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát? Legalábbis ez derült ki a Bostoni Egyetem tavalyi kutatásából, de ez nem jelenti azt, hogy csak a cukormentes üdítőket kell kiiktatni az étrendedből. Egy másik kutatás szerint ugyanis legalább napi egy adag cukros üdítő elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához, az agytérfogat csökkenéséhez és a gyengébb memóriatesztekhez.
Az édesített (akár cukorral, akár édesítőszerekkel) italok is gyulladásokat okoznak a szervezetben és rendszeres fogyasztásuk olyan betegségek kialakulásához vezethet, amelyek összefüggésben állnak a demencia kockázatával. Ilyen a 2-es típusú diabétesz és a szívbetegségek is. Szóval jobban teszed, ha maradsz a víznél meg a cukrozatlan teánál, és ha a gyümölcsöket nyersen, egészben fogyasztod, nem pedig rostos üdítő formájában.
Városi lakosok hátrányban
A Lancet című szaklapban jelent meg tavaly az a tanulmány, amely szerint a forgalmas utak közelében élők a demencia kockázatát tekintve nagyobb veszélyben vannak, mint azok, akik több száz méterre élnek a közlekedési zajoktól. Az eredmények alapján 7 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki demencia azoknál, akik 50 méterre laknak egy forgalmas úttól – szemben azokkal, akiknek 300 méterrel távolabb van az otthonuk. De ha ez nem lenne elég, korábbi kutatások találtak összefüggést a légszennyezettség és a szívbetegségek között is, ezért a tudósok gyanítják, hogy a szennyezett levegő, azáltal, hogy bekerül a véráramba és gyulladásokat okoz, negatívan hat a szív- és az agyműködésre.
Magány
Már csak azért sem jó móka társ nélkül megöregedni, mert az egyedüllét miatt 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakulhat ki demencia, mint akkor, ha az ember boldog párkapcsolatban vagy élettársi kapcsolatban él. Megözvegyült embereknél ez az arány 20 százalék. A tudósok egyik magyarázata az, hogy az egyedül élők általában magányosnak is érzik magukat és depresszióval küzdenek, ezek a problémák pedig szintén a demencia rizikófaktorainak számítanak.
Nem kell feltétlenül házasságban megöregedned (főleg, ha magányosnak érzed magad a párkapcsolatodban), de lehetőleg tölts minél több időt emberek társaságában; a családdal, a barátokkal, egy helyi közösségben vagy egy önkéntes csapatban. A lényeg, hogy idősen is aktív társas életet élj, mert ez nem csak a szellemi képességeidre van jó hatással, de boldogabb is leszel tőle.
