Még mindig sok tévhit kering a világban arról, hogy valójában hogyan működik a memóriánk, és az azzal kapcsolatos egészségügyi problémákról szerzett információk is gyakran a frászt hozzák az emberre. Szürkeállományunkról nagyon sok felvilágosító cikket olvashatunk, amikkel kapcsolatban akkor érdemes gyanakodni, ha túlságosan is fekete-fehér képet festenek elénk.
A feledékenységre gondolhatunk úgy, mint az öregedés normális része. Ahogy idősödünk, testünk minden részében, így az agyban is változások következnek be. Ennek eredményeképpen egyesek észrevehetik, hogy hosszabb időbe telik új dolgokat megtanulniuk, nem emlékeznek olyan jól a frissen szerzett információkra, vagy lépen-nyomon keresgélik a dolgaikat. Ezek általában az enyhe feledékenység jelei, nem pedig súlyos memóriaproblémák, amelyek például az Alzheimer-kórra utalnának.
A demencia előjele
A demencia az olyan szellemi funkciók fokozatos elvesztését jelenti, mint az emlékezet és a logikus gondolkodás képessége. A National Institute on Aging szerint a 85 éves és idősebb emberek körülbelül egyharmada a demencia valamelyik formájában szenved, egy előrejelzés szerint pedig Magyarországon kb. 300 ezer embert érint majd 2050-re, ami a 2019-es adatokhoz képest több mint 60%-os növekedést jelent. Ha járványszerű terjedése meglep téged, nem véletlen, „csendes epidémiaként” szokták ugyanis nevezni.
A demencia előjele lehet ugyan a romló memória, a szétszórtság, de csak a gyanúsan sok ilyen esetnél érdemes egy szűrővizsgálaton részt venni, még mielőtt a súlyosabb tünetek is megjelennének. Nem szabadna addig várni, míg a magatartásbeli zavarok, agresszivitás, alvási problémák nehezítik meg a hétköznapokat, mert a korán felfedezett betegség lefolyása lassítható kezeléssel.
Alzheimer-kór szűrése: kérdezz-felelek és órateszt
Egy ilyen vizsgálat jellemzően rajzolásos kérdezz-felelek tesztsor (Mini-Mental Teszt) és órarajzolás feladatából áll. Otthon is könnyen elvégezhető teszt például, amikor a számok betűvel leírt alakját kell számmá átalakítani és fordítva.
A demencia és az Alzheimer-kór kapcsolata
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amit az agyban lévő idegsejtek (neuronok) károsodása okozza. Először az agy memóriáért, nyelvért és gondolkodásért felelős részein lévő idegsejtek károsodnak, vagyis az Alzheimer-kór első tünetei általában ezekkel kapcsolatos problémák. Bár a tünetek újnak tűnnek az egyén számára, de az azokat okozó agyi változások feltételezhetően 20 évvel vagy még korábban megkezdődnek. A tünetmentes fázisból eljutni a nagyon súlyos tünetekig egyénenként változó folyamat. (Forrás)
Az órarajzolási tesztből már világosan látható, hogy ha a számok és a mutatók helyét is nehezen találja a tesztalany, akkor orvosi segítségre van szükség.
Demenciával kapcsolatos tévhitek
Az alábbiakban 3 klasszikus téves hiedelemre hívjuk fel a figyelmet, ami a demenciával kapcsolatos:
Tévhit #1: A rossz memória a demencia előszobája
Képtelen vagy megjegyezni a frissen bemutatkozók nevét, gyakran tapasztalod, hogy a nyelved hegyén ragadnak a szavak? Hát ez még nem feltétlenül a demencia tünete.
A keresztrejtvények és fejtörők a klasszikus agytornáztató módszerek, de egy új, kis kihívást jelentő hobbi, mondjuk nyelvtanulás vagy tánc is ebbe a kategóriába sorolható. Az idősebb felnőttek körében végzett tanulmány szerint ez ugyanúgy javítja a memóriát.
A fizikai aktivitás, azon belül is inkább az aerob testmozgás javítja csak igazán a memóriát és az agy vérellátását.
A Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 47%-kal javultak a memóriaértékek azoknál a memóriaproblémákkal küzdő embereknél, akik egy éven át aerobikedzéseket végeztek, míg azoknál, akik ehelyett „csak” nyújtó gyakorlatokkal tornáztak, minimális változások történtek.
De nagyon jó gyakorlat a memória fejlesztésére a figyelemfókusz gyakorlása, ugyanis a rossz memóriát legtöbbször csak a figyelemhiány okozza. Egyfajta mindfulnessgyakorlat a „Look, Snap, Connect” technika, amiben először az érzékszerveink által tapasztaltakra figyelünk, vagyis divatos kifejezéssel élve: megérkezünk a jelenbe. Majd készítünk egy mentális pillanatfelvételt a megjegyezni szánt információról, és tudatosan összekapcsoljuk a kontextusban felmerülő már meglévő történetekkel, emlékfoszlányokkal, szavakkal.
Például egy bemutatkozás esetén érdemes a pillanatképet egyből az arcról, a külső benyomás egyik jellegzetességéről megalkotni. Mondjuk, egy Paul Newmanéhoz hasonló kék szempárt nem felejtünk el soha, de ha nincs ilyen, akkor kis erőfeszítéssel kell keresnünk egy hasonló kapcsolatot. A vezetéknévvel és a keresztnévvel is ezt kell eljátszani, ha Rövid Bíborka a bemutatkozó partnerünk, akkor eszünkbe juthat mondjuk Hosszú Katinka és a bíborszín.
Tévhit #2: A demencia elkerülhetetlen – különösen, ha a családban előfordul
Az öregedés a demencia legnagyobb kockázati tényezője, de az öregedés önmagában nem alapvető ok. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az olyan életmódbeli szokások, mint az aktív életmód, az egészséges táplálkozás és a társas kapcsolatok ápolása csökkenthetik az időskori demencia kockázatát, vagy késleltethetik annak kialakulását. A Lancet Bizottság 2020-as jelentése szerint a demenciás esetek 40%-a olyan kockázati tényezőkre vezethető vissza, mint az alkoholfogyasztás, a társadalmi elszigeteltség, a fizikai inaktivitás és a magas vérnyomás.
Az agy kihívásokhoz való alkalmazkodóképessége megalapozhatja az egészséges öregedési folyamatokat, ami részben magyarázatot adhat arra, hogy a magasabb iskolai végzettségű embereknél kisebb a demencia kialakulásának valószínűsége.
Megfigyelték, hogy ha egy szülő vagy testvér demenciában szenved, akkor a vizsgált családtagnál nagyjából 15-23%-kal nő a demencia kialakulásának esélye, míg egyes szakértők ezt inkább mással magyarázzák. Szerintük a családi kockázat egy része nem is genetikai eredetű, hanem inkább annak köszönhető, hogy a családok általában hasonló társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek, hasonlóak az oktatási lehetőségeik és az életmódbeli szokásaik.
Tévhit #3: A Ginkgo biloba növelheti az agyi teljesítményt
A tanulmányok egyszerűen nem támasztják alá ezt. Ugyanez igaz az E-vitaminra is, bár néhány tanulmány kimutatta, hogy ez utóbbi lassíthatja az időskori demenciát azoknál az embereknél, akik már Alzheimer-kórban szenvednek. A táplálkozás valóban szerepet játszik az agy egészségében, de jobb, ha az egészséges, teljes értékű élelmiszerekre összpontosítunk, mint a túlértékelt étrend-kiegészítőkre, éppen divatos homeopátiás csodaszerekre.
A mediterrán étrend – amely nagymértékben támaszkodik a halra, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonafélékre és egészséges zsírokra, mint a diófélék és az olívaolaj, úgy tűnik, késlelteti a kognitív károsodást, és a hosszú életnek kedvez. A kutatások azt is feltárták már, hogy a bogyós gyümölcsök is segíthetnek lassítani a kognitív hanyatlást, valószínűleg magas antioxidáns- és gyulladáscsökkentő flavonoidtartalmuk miatt.
