Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Pár éve kevesen hallották csak a coach kifejezést, mostanra azonban gyakran emlegetjük: sokan úgy, hogy nem is tudják, mit takar a kifejezés. Interjúnk segít tisztába tenni, ki a coach, miben segíthet, és mikor keress inkább pszichológust helyette!
Coach, tréner, pszichológus: tudjuk, hogy ezeket a szakembereket akkor érdemes keresnünk, ha életünk valamely területén megoldandó problémával, elakadással találjuk szembe magunkat, de azt már nem annyira látjuk át, melyikük pontosan miben és hogyan segít. Csiki Krisztina coach, tréner segít a Dívány olvasóinak eligazodni a fogalmak között.
Így segít a coach: nem ő mondja meg, merre indulj
„A coach segít, illetve támogatja klienseit abban, hogy saját erőforrásai segítségével találjon megoldásokat a problémájára. Nem ad tanácsot, nem ítélkezik, nem mond véleményt. A kliens elindul egy maga által választott úton, lépéseket tesz, a coach pedig mellette lépeget. Nem előtte és nem mögötte, nem is húzza, nem is tolja, hanem halad vele, abban a tempóban és az abba az irányba, amerre a kliens szeretne menni.
Nézi, figyeli, hallgatja a klienst az ülés során, a testbeszéd és a verbális kommunikációból levont következtetések alapján érzékeli, merre halad, és a felé támogatja őt”
– szemlélteti Krisztina, hogy pontosan hogyan képzelhető el a munka egy coachcsal.
A coaching általában 5-6 alkalmat ölel fel, másfél-egy órás hosszúságú alkalmakkal, a kliens habitusához is illesztve a formátumot. A folyamat egy ismerkedő beszélgetéssel indul, ahol kiderülhet az, ha vannak ütközések, melyek alapján elválik, hogy valóban ő-e a jó szakember, vele kell-e dolgoznia a segítséget kérőnek.
„Itt nemcsak arról van szó, hogy esetleg inkább már pszichiáter kellene a kliensnek, mert ez is előfordulhat súlyos trauma esetén, hanem
az is megeshet, hogy olyan a téma, amivel kapcsolatosan a coach úgy érzi, még a saját életében is van dolga, nem tud erre objektíven reagálni.
Ilyenkor másik szakembert ajánlunk magunk helyett” – árulta el a coach a Dívány kérdésére. Ha az első alkalom sikeres volt, kezdődnek az ülések, ahol már a konkrét probléma kerül terítékre. Az ülések során aztán konkrét tippeket vagy tanácsokat nem kap a kliens egy coachingfolyamatban.
„Ezen sokan meg vannak lepődve, csalódottak is. Nem mondhatom meg neked, hogy mit kellene tenned, mert nem ez a dolgom, hanem az, hogy rávezesselek a te saját megoldásodra. Sokkal hatékonyabban beépül a kliens tudatába a változás, ha a maga felismeréseit veszi alapul, és nem külső tanácsra, motivációra reagál” – szemlélteti a munkamódszer jellegét Csiki Krisztina.
A múlt problémáihoz pszichológus kell
A coach szerint nem biztos, hogy a segítségért folyamodó elsőre rögtön a megfelelő szakembert találja meg kezelendő problémájával: az jó, ha érzi, hogy valamilyen segítségre mindenképpen szüksége van.
Lehet, hogy először pszichológussal kezd dolgozni, aztán kerül coachhoz.
„A pszichológus mondhatja azt, hogy ő nem lát olyan múltbéli problémát, amit fel kellene még dolgozni, inkább a jelenben maradva akad dolga a kliensnek, és ehhez az önismereti úthoz coachra van szüksége” – mondja Csiki Krisztina, aki szerint fordítva is elképzelhető a helyzet – lehet, hogy egy aktuális problémán történő munka során felüti a fejét valami a múltból is, amin dolgozni kezd. Ilyen esetekre előírja a coachok etikai kódexe azt, hogy a szakterület átlépése tilos: más szakembert kell javasolni.
A múlt problémáinak kibogozása és feldolgozása tehát a pszichológus szakterülete, míg a jelen megakadásain átsegíthet a coach. Marad a tréner, egy szintén gyakran emlegetett, relatíve friss szakma: Krisztinát arról is megkérdeztük, ő miben segíthet.
„Konkrét tudást ad át tapasztalati úton, gyakorlatok által, amiket a tréning részt vevői többnyire kis létszámú csoportban végeznek el. Szemlélteti a workshop vagy tréning résztvevőinek, hogyan működik például a hatékony kommunikáció, ezt a résztvevők legyakorolják a tréning zárt és biztonságos keretei között, majd a mindennapokban hasznosítják” – mondja a trénerként is képzett szakember.
Az is előfordulhat, hogy valakinek egy tréning a megfelelő út arra, hogy ügyesebb kommunikátorként vagy a stresszhelyzeteket adekvátabban kezelő személyként jobban érvényesüljön munkahelyén, de elképzelhető az is, hogy ez a típusú csoportos munka nem hoz megfelelő eredményt, és egyéni coaching során is kell még fejlesztenie magát.
Sőt, coaching során is kiderülhet, hogy pszichológushoz vagy trénerhez – is – kell fordulnia a kliensnek: a kétféle munka akár egymás mellett is haladhat.
Jó jel, hogy egyre több szakember segítene lelkünkön
Krisztinát jelenleg leginkább munkaköri problémákkal keresik meg, de azt mondja, a beszélgetések során általában hamar kiderül, hogy a magánélet területei is érintettek.
„A munkahelyünkre is bevisszük a magánéletünket, hiszen ami az alapműködésemet illeti, ugyanaz az ember vagyok otthon is, mint a munkahelyen, ugyanazokat a játszmákat játsszuk le mindenhol” – fogalmaz. Arról nem szeretne véleményt formálni, hogy divat lett-e most coachként dolgozni, de azt ő maga is érzi, hogy rengeteg úton lehet coachképesítéshez hozzájutni, háromnapos tanfolyamtól az egyetemi szintű tanulmányokig.
„Úgy gondolom, minimum 4-5 hónapig javallott egy ilyen képzőt végezni, mert az önismerethez kell ennyi idő, hogy le tudjanak ülepedni bizonyos ráeszmélések” – mondja Krisztina, aki saját életében is nagy önismereti utazásként tekint azokra a hónapokra, amelyeket coachszakképesítésének megszerzésével töltött.
Sőt: a kliensekkel folytatott munka is teli van felismerésekkel, hisz mindenkitől, ahogy a vele történő munkából is, lehet valamit tanulni.
A coachok irányába megnövekvő figyelmet, a velük kapcsolatos nagyobb érdeklődést megalapozhatja az is, hogy az elmúlt években talán már kevésbé stigmatizálja a társadalom a mentális betegséggel élőket, vagy azokat, akik számára fontos annyira saját mentális jóllétük, hogy annak javítására szakemberhez forduljanak.
„Ez ma már benne van a köztudatban, nem szégyen, ha valaki felismeri, hogy segítségre van szüksége” – vélekedik Csiki Krisztina. Tökéletesnek persze még mindig nem nevezhető a helyzet, de a szakemberek palettájának bővülése és színesedése is segít abban, hogy akinek esetleg elsőre idegen az, hogy pszichológushoz forduljon, egy másik szakember segítségével mégis eljusson később eddig.
