Az „alfa-hímek” létezése egy tévhit, hiába harsog tőle a net

Olvasási idő kb. 3 perc

Az alfa-férfiak a farkasfalkák hierarchiájában alfa-hímként elhíresült domináns farkas képéből merítenek, azonban már évtizedek óta egy nagy félreértés övezi ezt a kifejezést.

Olyan szép csengése van az „alfa-hím” kifejezésnek, hogy szeretnénk elhinni, hogy tényleg léteznek ezek a „mitikus lények”. Azonban a szó eredete egy félreértésen alapul csupán, amelyet a populáris tudomány nagy elánnal felkapott az 1940-es években, és az 1970-es években megszilárdított a köztudat palettáján. Napjainkban egész YouTube-csatornákat szentelnek az alfa-hímség doktrínájának terjesztésére, a macsó csávóság legmagasabb szintjének elérésére, a toxikus maszkulint istenítő önelnyomásra, holott a kifejezés eredete ingoványos talajon nyugszik, és nagyrészt nem is a valóságból táplálkozik. Ezt értette félre a köztudat a farkasfalkák hierarchiájával kapcsolatban, amely mára a férfiak alfa-hím-mítoszába gyűrűzött ki.

Az alfa-hím kifejezés megszületése, és amit félreértettünk belőle

Az alfa-hím kifejezés egy farkasfalka megfigyeléséről írt tanulmányból ered, amelyet Rudolf Schenkel írt 1947-ben. Azonban – és itt a csavar a történetben – irománya középpontjában nem vadon élő, természetesen kialakult falkáról beszélt, hanem a svájci Bázeli Állatkertben 10 × 20 méteren fogva tartott tíz farkasról. Ebben a természetellenes környezetben figyelte meg azt, hogy a legmagasabb rangú hím és nőstény összeálltak az élen, illetve hogy ez a hierarchia változékony volt. Viszont már Schenkel is megjegyezte, hogy a vadonban vélhetően a szülőpárosból és kölykeikből verődhetnek össze a falkák, de ezt a megjegyzést végtelen lelkesedéssel félresöpörte a köztudat. 

farkas hó erdő
Az alfa-férfi kifejezés a fogságban élő farkasfalkák versengő hierarchiájának csúcsán lévő alfa-hímből ered, ami eléggé ironikus
Fotó: Andyworks / Getty Images Hungary

Egy pár évtizeddel később, az 1960-as és 70-es években dr. L. David Mech elsöprő sikerű könyvet jelentetett meg a farkasokról végzett kutatásáról, amelyben szinte csak fogságban élő falkákat vizsgált meg. A könyv népszerűsége bebetonozta az alfa-hím-koncepció helyét a populáris tudományban, még ha Mech azóta azt is nyilatkozta, hogy a könyvben található információk elavultak, beleértve a domináns farkas, az alfa-hím-ötletet is. Mech ugyanis a könyv megjelenése után 13 nyarat töltött egy vadon élő farkasfalka megfigyelésével, és arra a következtetésre jutott, hogy természetes élőhelyükön a farkasok úgy alapítanak falkát, hogy találnak maguknak egy párt, akivel kölyköket hoznak a világra, és a családi egységükből születik meg a falka. 

A fiatalabb farkasok főként alárendelten viselkednek a szüleikkel szemben, és ritkák a dominanciaharcok, Mech például 13 nyár alatt csak egynek volt szemtanúja a megfigyelt falkában. A fiatal farkasok egy idő után elhagyják a falkát társat keresve maguknak. Ha találnak maguknak egy párt, monogám kapcsolatba lépnek vele, amely általában csak akkor ér véget, ha az egyikük meghal. A hím ivadékok és apjuk között nagyon ritkán alakulhat ki dominanciaharc az „alfa-hím”-státuszért. A családi köteléken alapuló falkaszerveződés azonban nem azt jelenti, hogy nem alakul ki időről időre éles verseny, csupán nem annyira a státuszról, hanem az erőforrások megszerzéséről szólnak ezek.

Az alfa-férfi egy félreértett kifejezésből virágzott ki
Fotó: Lorado / Getty Images Hungary

Fogságban élő farkasfalkából született az „alfa-hím” kifejezés, ma férfiak használják inkább

Tehát egy félreértésből született kifejezés vált mára a „férfiasság legmagasabb szintjének” szinonimájává. Sajnos a mérgező maszkulinitással  nagy átfedésben van az „alfa-hím”, mivel a közösségi médiában a leggyakrabban egy olyan macsó csávó alakja formálódik meg ebből a kifejezésből, akinek a fő törekvése mások leuralása kell, hogy legyen, és a nőket nem egyenrangú társként, hanem birtoktárgynak tekinti, illetve (a vadon élő farkasok párzási szokásaival ellentétben) nem a nőkkel kötött monogám kapcsolatot propagálják általában. A férfiban magában sem jelenhetnek meg a sérülékeny érzések, sírnia tilos, hiszen akkor már nem is lehet alfa, mert valaki az éles dominanciaharcban jól leváltja majd emiatt. Nem kell különösebben részletezni, hogy ezek miért káros hozzáállások mindenki számára, legyen nő vagy férfi, de azért azt említsük meg, hogy egyes negatív érzelmek elfojtása krónikus fájdalomhoz vagy komoly egészségügyi probléma kialakulásához vezethet.

Ironikus továbbá, hogy az alfa-férfi képe egy mindenki felett álló vezéré, aki mindenki felett győzedelmeskedni képes, a szó eredete pedig csak a fogságban tartott farkasokra alkalmazható. Lehetséges, hogy a farkasokról készült kutatások mentén lassan nekünk sem ártana felhagynunk azzal, hogy a nőfaló macsó csávókra tekintünk a legférfiasabb férfiakként, hanem kiszélesíthetnénk a férfias koncepcióját egy szélesebb fogalomkörre, amelyben változatosabb formákban is megengedhetik maguknak a férfiak, hogy könnyedén elismertessék magukat, és elismerést kaphassanak a világtól mint tiszteletre méltó felnőttek.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Fekete Luca
Fekete Luca
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.