Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Itt van a nyelvem hegyén, csak nem jut eszembe, de tudom, hogy B betűvel kezdődik! Ismerős? Ez a lethologica jelensége, csak hogy legyen még egy újabb szó a szótárunkban, ami nehezen jut az eszünkbe.
Igaz, amikor úgy érezzük, hogy egy szó ott csücsül a nyelvünk hegyén, és hajszálak választanak el tőle, hogy kimondjuk, főleg a hétköznapi szavakra jellemző. Így megbocsáthatjuk magunknak, ha a cikk elolvasása után nem emlékszünk a lethologica kifejezésre. A jelenségben az a becsapós, hogy azt gondoljuk, mindjárt kimondjuk, de valójában mégsem. A helyzet általában vagy úgy oldódik meg, hogy az activityből jól ismerten körbeírjuk a feladványt, vagy más juttatja eszünkbe a keresett kifejezést. Ebben a néhány percben igazából képtelenné válunk visszakeresni és előhívni a memóriánkból azt, amit kimondanánk. Ez sokszor nagyon frusztráló, főleg teljesítményhelyzetben, máskor akár jókat is nevethetünk közösen azon, amikor egy mindennapi szó kiesik a fejünkből.
Érdekességek a félrenyelt szavakról
A nehezen megmagyarázható jelenségekben az a jó, hogy biztosan van a világon egy olyan kíváncsi kutató, akinek céljává válik magyarázatot találni. Ilyen a lethologica is, amiről számos érdekesség napvilágot látott már:
- Megnyugodhatunk, mert a jelenség univerzális. A világ minden tájáról megkérdezett emberek kilencven százaléka számolt be arról, hogy olykor a nyelvük hegyén ragadnak a szavak.
- Meglehetősen gyakran előfordul, és ez a gyakoriság az életkorral csak növekszik. A fiatalok főleg heti egyszer, az idősebbek pedig inkább napi egyszer élik át a szófosztottságot.
- Gyakori, hogy emlékszünk részinformációkra. Milyen betűvel kezdődik az adott szó, hány szótagos vagy mivel végződik.
- A tulajdonnevekre nehezebben emlékszünk. Színészek neveit kitalálni így még nagyobb kihívás.
Miért nem tudjuk a nyelvünk hegyéről kimondani szót?
A gondolataink szavakba öntése egy sokkal komplexebb folyamat, mint gondolnánk. Azért is tartjuk természetesnek, mert tudattalanul és többnyire erőfeszítés nélkül történik. Az agyunk ebben a folyamatban az elvont gondolatokat szavakba kezdi önteni, majd ezeket a szavakat hangokhoz kapcsolja. Amikor a nyelvünk hegyén ragad a szó, ez a bonyolult folyamat akad el. A jelenség nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha fáradtak vagyunk, de az is befolyásolhatja, hogy az adott információt mennyire jól „menti le”, azaz kódolja az agyunk, vagy milyen zavaró emlék interferál vele.
A frusztráció abból fakad, hogy tudjuk, hogy ismerjük az információt, mégis képtelenség hozzájutni az adott pillanatban.
Nem éri meg ilyenkor a Google-hoz fordulni, mert inkább árt, mint használ, és inkább azt erősíti, hogy az adott szót újra elfelejtsük. A hibák megerősítik egymást, és egészen valószínű, hogy a következő helyzetben sem fog eszünkbe jutni a keresett színész neve vagy a lethologica szó. Több kutató szerint ez a jelenség arra sarkall minket, hogy egy információ jobban bevésődjön a memóriánkba, és ehhez mélyebb megértés szükséges.
Mi segíthet a szó megtalálásában?
Könnyű válasz erre a kérdésre sincs. Ez a jelenség szinte elkerülhetetlen, de azon tudunk segíteni, hogy a korábban nehezen előhívható szavak később mégis sikeresen kimondhatóak legyenek. Ennek pedig az a titka, hogy magunktól jöjjünk rá a válaszra. Ebben sokszor segítségünkre lehetnek a körülöttünk lévők, akik néhány tippel segíthetik az előhívást. A szó puszta elolvasása nem elég, szükség lehet ugyanarra az útra, amin a szánkra jön a szó. A legjobb, ha megismételjük a szót némán vagy hangosan, ami segít helyrebillenteni a korábban berögzült negatív helytelen előhívást.
Jó emlékeztető lehet, ha egy fontos vizsga vagy előadás előtt ismét a nyelvünk hegyén ragad a szó, mert jelezheti számunkra, hogy még szükséges átrágni magunkat az anyagon néhányszor, hogy jobban bebetonozzuk a szükséges információt.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
