Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hazánkban is egyre többen ismerik a bibliai eredetű sabbatical kifejezést, ami hosszabb, hetekig vagy akár hónapokig tartó pihenőt jelent. Ilyen szünet gyakran a házasságokban is előfordul.
A folyamatosan művelt földet minden hetedik évben egy egész éven át pihenni hagyjuk: ez a sabbatical lényege. Azaz nem várhatjuk, hogy valami vagy valaki folyamatosan odaadja mindenét, és sose kérjen pihenőt. Kéri a testünk, a lelkünk, és igen, olykor azt érezzük, hogy a házasságunknak is jót tenne némi külön töltött idő. Amikor a másik túl közel van, túl sok, ez elviselhetetlennek tűnhet, és mindenáron szabadulni akarunk. Szakítás vagy válás helyett ez a fajta szünet lehetőséget ad a pihenésre, a gondolkodásra, ad pár lépésnyi távolságot, ahonnan bölcsebben szemlélhetjük az életünket, a döntéseinket, a párunkat.
Celia Walden újságíró, Piers Morgan brit médiasztár felesége az egy év pihenést hat hétre módosította, s elültette a köztudatban. A koronavírus okozta lezárások után sokakban merült fel az igény, hogy valahogy „megszabaduljanak” párjuktól egy időre, aki – micsoda meglepetés – közel sem volt ennyire idegesítő akkor, amikor még szabadon lehetett mozogni, távolságot tartani. Ám maga a hathetes szabadság nem a járvány következménye: Amerikában régi hagyomány, hogy a feleség nyáron elmegy a városból, a férj pedig otthon marad dolgozni és nos, általában könnyed kis viszonyt folytatni valakivel. Walden édesanyja azt szokta mondani, hogy a legboldogabb házasságok azok, ahol az egyik fél a haditengerészetnél dolgozik: megvan a kellő távolság ahhoz, hogy a kapcsolat izgalmas és új maradjon. No de a mindennapokban az átlagos párok nem tudnak támaszpontokra utazgatni, marad hát a pár hetes igazolt érzelmi és fizikai eltáv.
Amikor kell a szünet a házasságban
Magát a szabadon talán házasságszombatnak fordítható marriage sabbaticalt mégsem a házaspár találta ki, hanem Cheryl Jarvis író 1999-ben. A The Marriage Sabbatical: the Journey that Brings You Home című könyv 23 éve botrányosnak számított, hiszen arról szólt, hogyan követheti az álmait egy nő, akinek elméletben az a kötelessége, hogy folyamatosan a családja, férje rendelkezésére álljon. Az önmagát előtérbe helyező nő a társadalmi rend megbomlását, majdhogynem megsértését jelentette, s valljuk be, sokan most sem gondolják ezt másként. Azt természetesnek vesszük, ha egy férjnek elege van a feleségéből, és rendszeresen üzleti utakra megy. Biztos sokat hisztizik az asszony. De egy nő nem mondhatja azt, hogy most szeretnék egy hetet a férjem nélkül tölteni, mert szükségem van a magamra fordított időre. Még azt is nehezen fogadjuk el (és áldozathibáztatással büntetjük), ha egy nő kilép egy bántalmazó kapcsolatból, nemhogy szünetet kérjen egy olyanból, ami jól működik.
A bilincs a szabadság legyen
Pedig igenis jót tesz, ha néha hátra tudunk lépni egyet, s társunk megadja az ehhez szükséges teret. Ha érti, hogy ez nem elhagyást jelent, s azt is, hogy nem feltétlenül áll egy „harmadik” a háttérben. Egy elfoglalt férfinak és nőnek is szüksége lehet pár hétre, amit a párjától külön tölt, és csak magára vagy a barátaira figyel. Kirándul, túrázik, utazik, olvas, megvalósítja egy álmát, vagy csak van valahol, és semmit sem csinál. De azt egyedül. A megcsalós tévhitet az a félelmünk táplálja, hogy ha nincs a szemünk előtt a másik, ha nem tudunk minden percéről, akkor lehetőséget adunk neki a félrelépésre. Mindez már csak azért sem igaz, mert meglepően sokan a munkahelyükön tartanak fenn viszonyt a másik tudta nélkül, amihez ugye nem kell eltávolodni a mindennapoktól. Az is tévhit, hogy ha külön is képesek vagyunk élvezni a szabadidőnket, ha nem alszunk egy ágyban, ha nem rendezünk kizárólag közös programokat, akkor „valami baj van”. Pedig egyetlen kapcsolatot sem zárhatunk börtönbe, mert mint bármilyen élő, lélegző, változó lény, egy idő után megfullad.
Ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka
Néhány nap vagy hét szünet egy kapcsolatban segíthet visszakapni az önbizalmunkat, kiélni a kalandvágyunkat, és újra azzal a lelkesedéssel tekinteni a párunkra, ami a megismerkedést jellemezte. Amikor még nem vettük készpénznek a másik jelenlétét, szerelmét, hűségét, nem szoktuk meg a testét. Amikor még nem untuk az egészet, amikor a bosszantó szokásai még aranyos furcsaságok voltak. Amikor még volt tét, emiatt izgalom, s emiatt rendszeres szex. Ha a pár tagjai a kicsit több szabadság iránti igényüket képesek egymással megbeszélni és összeegyeztetni, az a lehető legjobbat hozza ki az egyébként stabil kapcsolatból. S igen, a szabad szombatnak meglehetnek a maga szabályai, például hogy nincs hűtlenkedés, vagy éppen az, hogy a másik egy hétig azt csinál, amit akar. Amíg ezek közös megegyezésen alapulnak, addig a pár tagjai vissza tudnak találni egymáshoz, hiszen nem elhagyták egymást, csupán léptek egyet hátra, hogy legyen terük újra rácsodálkozni a másikra.
