A szív egészségét nagyban befolyásolhatják érzelmeink, de ezenfelül számos fontos funkciójáról nem tud a többségünk. Ezt érdemes mindenképp megjegyezned erről az izgalmasan páratlan szervről.
Az iskolai biológiaiórákról talán mindannyiunknak annyi maradt meg az emlékezetében a szívünk szerepéről, hogy a vérünk pumpálását végzi, és a tüdőbe juttatva tölti fel újra oxigénnel a vérünket, hogy testünk olajozottan folytathassa tovább működését a régi kerékvágásban. Azonban a szívünk ennél sokkal izgalmasabb és befolyásosabb szereplője szervezetünknek, jóval több mindenre van hatással, mint ahogyan azt legvadabb álmainkban képzelnénk (kivéve persze, ha valakinek az emberi test a szakterülete, őt szerencsére nem éri ez olyan váratlanul). Lássuk, mi minden kerülte el eddig többségünk figyelmét a szívünk kapcsán.
A szív ezernyi arca
Lássuk be, a mindennapjainkban nem igazán foglalkozunk a szívünkkel, csak akkor, ha valami baj van vele, és ekkor is leginkább a vér áramlásának szempontjából kerül terítékre. Így nem biztos, hogy a többi funkcióját elemezgetnénk baráti körökben, vagy erről keresnénk információt nagy lelkesen. Sokkal inkább arról szól a diskurzus, hogy milyen szokások ártalmasak a szívünkre, vagy hogy milyen nem tipikus tünettel érdemes kardiológushoz fordulni.
De például azt tudtad, hogy a szív endokrin funkciót is ellát, tehát a hormonháztartásunk működésében is fontos szerepe van? Nemcsak a vérnyomást, de még a víz- és elektrolit-háztartásra is hatással van a működése. Ráadásul nem egy passzív, információ befogadó szerv, hanem képes aktívan kétirányú kommunikációba lépni az agyunkkal is és más testrészeinkkel is. Ezt a képességét annak köszönheti, hogy több mint 40 ezer idegsejtből álló saját idegrendszerrel rendelkezik, tehát majdhogynem saját aggyal rendelkezik.
Az érzelmeink hatással vannak a szívünk egészségére
A minket érő erős érzelmi hatások a szívünk egészségébe is beleszólnak, nem csak a hangulatunkra nyomják rá a bélyegüket. Az összetörtszív-szindróma és a boldogszív-szindróma például az intenzív érzésekkel függ össze, és a szívünket érinti a hatása. Az előbbit a stresszhelyzetek aktiválhatják a hirtelen sok adrenalin és egyéb hormonok felszabadulása miatt, és a szívinfarktus tüneteit produkálja szervezetünk annak kóros következményei nélkül. Ez inkább a menopauza utáni nőknél fordul elő, míg a testvérpárja, a boldogszív-szindróma inkább a férfiaknál fordul elő.
A derült égből villámcsapásszerű szélsőséges érzelmi helyzeteken túl a tartósan fennálló érzelmek is károsíthatják a szív egészségét. Ilyen például a stressz, a „néma halál”, amelyben a magyarok többsége érintett. Nemcsak a neve fenyegető, hanem a testünkre gyakorolt hatása is, ugyanis a fizikai és a mentális egészségünket is rombolja. Például a szívünk esetében a vérnyomásunkat is megemelheti, és amennyiben hosszú ideig élünk stresszesen, úgy a vérnyomás-problémánk sem az egyszeri eset kategóriájába fog esni. Ha pedig nem kezeljük ezt a helyzetet, és ne adj' isten stresszevéssel reagálunk rá, akkor egy idő után súlyproblémánk is kialakulhat, ami pedig újabb szinten veszélyeztetheti a szív- és érrendszerünk jóllétét.
Éppen ezért érdemes odafigyelnünk az egészséges életmódváltásra, amely a helyes étkezést, a rendszeres testmozgást és a mentális egészségünk ápolását is magában foglalja, például stresszoldó gyakorlatok, tevékenységek révén. A mentális világunk kihat a testünkre is, így érdemes vigyáznunk ennek épségére.
