Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30–59 évesek – derül ki egy korábbi felmérésből. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében a 70 évet említették a leggyakrabban. A kutatók szerint azonban nem kéne annyira sietnünk, mert az, ha aktívak maradunk, számos előnnyel is jár.
Egy kutatás során felmérték, hogy a hazai megkérdezettek mikor terveznek nyugdíjba vonulni. A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években még 66-70 százalékuk számított erre. Az idén 11 százalékos volt azok aránya, akik abban bíznak, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. A szakemberek szerint azonban érdemes megfontolnunk, hogy egy kicsit tovább maradjunk aktívak.
Aki soha nem vonult nyugdíjba: II. Erzsébet királynő
A legtöbben alig várják a nyugdíjba vonulást, így jól megérdemelt pihenésben lehet részük, miután egész felnőtt életükben dolgoztak – de a királynő, aki 96 éves korában halt meg, nem volt olyan, mint a legtöbb ember. A sok kivételes dolog egyike a néhai uralkodóval kapcsolatban az volt, hogy hosszú uralkodása alatt végig dolgozott, körülbelül 30 évvel tovább, mint egy átlagos dolgozó, aki a 60-as évei közepén vonul nyugdíjba.
És bár későbbi éveiben tett némi engedményt magának – abbahagyta a külföldi királyi körutakat, és bizonyos rutinfeladatokat a walesi hercegre és a cambridge-i hercegére ruházott –, továbbra is a szokásos ragyogó mosollyal országszerte részt vett a fontos eseményeken.
Azért élt ennyire sokáig, mert ilyen hosszú ideig dolgozott?
A választ talán soha nem tudjuk meg – ám a nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés hatalmas előnyökkel járhat, függetlenül attól, hogy van-e királyi vér az emberben vagy sem.
Simon Hewett-Avison, az Independent Age jótékonysági szervezet szolgáltatási igazgatója a következőket vallja:
„Az idősek óriási értéket és rengeteg tapasztalatot adhatnak egy munkakörhöz. Aki nyugdíjba vonulása után is tovább akar dolgozni, támogatni és ösztönözni kell” – kezdte.
„A későbbi évek aktív életmódja számos előnnyel járhat, például értékes lehetőséget kínál új dolgok elsajátítására, és aktívan tartja az elmét. Pozitívan befolyásolhatja jóllétét is, mivel struktúrát és célt biztosít a napnak, és segíthet az elszigeteltség és a magány elleni küzdelemben a társadalmi interakció fokozásával” – folytatta Hewett-Avison.
„De fontos a választás lehetősége, és az idősebbeknek csak akkor kellene nyugdíjkorhatáron túl dolgozniuk, ha örömmel teszik ezt” – emelte ki a szakember.
Miért is érdemes időskorban is aktívnak maradnunk? Íme, 5 egészségügyi előny:
1. Mentális stimuláció és barátság
Egy 2021-es amerikai tanulmány szerint az agy aktívan tartása a későbbi életkorban akár öt évvel késleltetheti a demencia kialakulását.
A nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés pedig hozzájárulhat a mentális egészség javításához is. Az elszigeteltebb idősek elkezdhetik magányosnak érezni magukat, különösen a barátok elhalálozása után – de a munka, akár részmunkaidőben is, segít életben tartani a létfontosságú szociális kapcsolatokat.
2. Struktúra és rutin
Bár a gondolat, hogy egész nap nincs semmi dolguk, fantasztikusan hangozhat, egyesek számára a nyugdíjba vonulás olyan napokat hoz, amelyekben nincs összpontosítás és nincs rutin – mindez fontos a mentális egészség megőrzéséhez bármely életkorban. A heti néhány napos munka létfontosságú struktúrát, rutint adhat a mindennapokhoz.
3. Státusz és személyazonosság
Ha valaki egész életében dolgozott, és a munkája az identitása része, nehéz lehet lemondani erről a státuszról. Ha az ember valamilyen módon dolgozik – akár a régi munkahelyén, akár egy új munkakörben –, ez segíthet a későbbi életszakaszban megőrizni az identitást.
Ezenkívül Hewett-Avison azt mondja:
„A munkaadók is profitálnak abból, ha idősebb alkalmazottaik vannak, akik szélesebb körű tapasztalatokkal járulhatnak hozzá a feladatokhoz, és készségeiket a fiatalabb munkavállalóknak is átadhatják.”
4. Céltudatosság
Hasonlóképpen, ha van miért reggel felkelni, attól az ember céltudatos maradhat, ami lelkileg is hasznos lehet.
5. A munka mozgásban tart
Még ha a munkája fizikailag nem is aktív, az a tény, hogy ezt végzi, azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel lesz aktív az idősebb korban még dolgozó – még akkor is, ha ez csak a munkába utazáson keresztül történik. Ha az ember sétával, vagy biciklizéssel oldja meg mindezt, még többet tesz egészségéért.
