Sokan képesek hosszabb ideig egy rossz, sőt mérgező párkapcsolatban maradni, mint amennyit valójában szeretnénk. Ez nemcsak érzelmileg kimerítő helyzet, hanem felvet olyan problémákat is, aminek a gyökereit sokkal mélyebben kell keresni. Vajon mit élnek át azok, akik azt gondolják, hogy „a rossz kapcsolat is jobb, mint egyedül”? Miért tartanak a változástól?
„Nem működik már ez…” – mondogatják nők és férfiak is. Tudják, mégis húzzák, halasztják, és maradnak, mint hogy vállalnák a változást, az egyedüllétet.
Párkapcsolatban is lehet rossz az életminőség
„A rossz kapcsolat olyan, mint a langyos víz: se nem elég hideg, se nem elég forró ahhoz, hogy kiugorj belőle” – mondta nekem évekkel ezelőtt egy pszichológus barátnőm. Elgondolkoztam rajta, hogy mennyire találó ez a hasonlat. Azóta sok embernek érvelek ezzel, de sokszor megkapom azt, hogy „még mindig jobb, mint egyedül.” Valóban így van?
Íme, a három fő ok, amiért az emberek inkább maradnak a rossz párkapcsolatban.
Megszokták azokat az embereket, akik rosszul bánnak velük
Az emberek hajlamosak zsákutcában maradni a kapcsolataikban, mert szem elől tévesztik a személyes értéküket. Nem gondolják, hogy többet érnek annál, hogy túlzott drámába vagy káoszba keveredjenek.
Nem zavarja őket, hogy rosszul bánnak velük, pedig „legyőzöttnek és bizonytalannak” érzik magukat.
Túlértékelik a mérgező párkapcsolatukat, mert csak azokat a röpke pillanatokat nézik, amikor minden – látszólag – jól működik.
Jobban szeretik a rossz kapcsolatokat, mint az ismeretlent, a változást
Talán a híres sorozat, a Star Trek elején található idézet mindent elmond: „Bátran odamenni, ahol még senki sem járt.” Amikor mérgező kapcsolatban maradsz, és nem mész sehova, hamis komfortérzetet kapsz arról, hogy védve érzed magad az ismeretlentől. Lehet, hogy sokat küzdesz pároddal, de inkább ez a nehéz küzdelem, mint hogy elviseld a bizonytalanságot és a változást. Ez jelentőségteljes oka annak, hogy sokan maradnak működésképtelen, bántó, sőt bántalmazó kapcsolatokban is.
Az agyunk ellenáll a változásnak, inkább elvisel bármennyi fájdalmat, csak hogy elkerülje a jövőhöz kapcsolt kétkedést.
Ciki szinglinek lenni, nem akarnak egyedül lenni
Lassan ki lehet jelenteni, hogy 2022-ben nem divat szinglinek lenni. Látjuk magunkat, amint egyedül eszünk az éttermekben, egyedül járunk parkokba, és nincs senki, aki megvigasztalna minket. Egyedül lenni reménytelennek és ijesztőnek tűnik, ilyenkor jön az, hogy silány kapcsolatokban maradunk, és azt gondoljuk: „Legalább van valakim.” Pedig valahol becsapás az egész.
Társ mellett is lehetünk magányosak, mert különbség van az egyedüllét és a magányosság érzése között.
Senki sem érezheti rosszabbul magát annál, mint ha valakivel egy pusztító kapcsolatban él. Mégis, sokan ezt választják, mert félnek a saját életüktől.
Előnyökkel járhat, ha sikerül kiszállni a rossz kapcsolatból
Szakemberek szerint számos előnye lehet, ha valakinek sikerül egy önpusztító kapcsolatból kikerülnie. Ha ez megtörténik, akkor kevésbé leszünk idegesek, visszakaphatjuk az önbecsülésünket. Újra lehetőség nyílik arra, hogy egy kedvesebb, jobb emberrel találkozzunk, aki mellett valóban boldog életet élhetünk. Egy plusz jó tanács: ahelyett, hogy azt mondanád magadnak, hogy „ki kell lépnem a kapcsolatból”, koncentrálj arra, hogy ez a távozás milyen előnyökkel járhat. A „kell” szó nyomást jelent saját magadra nézve, holott szívből kell akarnod, hogy jobb sorsod legyen.
