Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új kutatás azt mutatja, hogy minden kék szemű embernek közös őse van. Ez a személy több mint 6000 évvel ezelőtt élt, és olyan genetikai mutációt hordozott, amely mára az egész világon elterjedt. És ez még nem minden: akad még néhány érdekesség, ami miatt a kék szeműek nagyon különlegesek.
A tudomány jelen állása szerint minden kék szemű embernek egyetlen közös őse van, aki körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt született. A kék szemeket génmutáció okozta, és a kutatók évekig keresték rossz helyen a különleges szín okát.
A mutációt végül egy korábban nem vizsgált génen, a HERC2-n találták meg. A HERC2 kikapcsolja a barna színt, ezáltal felfedi a kéket. Minden kék szemű embernek pontosan ugyanaz a mutációja van.
Hogyan és mikor indult ez a mutáció? Valószínűleg akkor, amikor az emberek Afrikából Európába vándoroltak. Ez megmagyarázza, hogy jellemzően miért az európai származású embereknek van kék szeme.
„Eredetileg mindannyiunknak barna szeme volt”
– mondta Hans Eiberg, az egyetem Sejt- és Molekuláris Orvostudományi Tanszékének docense.
„Ám a kromoszómáinkban az OCA2 gént érintő genetikai mutáció egy »kapcsoló« létrejöttét eredményezte, amely szó szerint kikapcsolta a barna szem előállításának képességét” – fűzte hozzá.
A szem színe attól függ, hogy a melanin nevű pigmentből mennyi halmozódik fel a szem íriszében. A melanin felelős a bőrünk, szemünk és hajunk színéért is.
Ez a genetikai váltás korlátozza, hogy mennyi melanin termelődik az íriszben – hatékonyan „hígítja” a barna szemet a kék árnyalatára. Amellett, hogy az íriszben lényegesen kevesebb melanin található, mint a barna szemű, mogyoróbarna vagy zöld szeműek esetében, a kék szeműek DNS-ének a melanintermelésért felelős részében nincs sok eltérés.
A barna szeműek viszont sokkal több variációt mutatnak.
„Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minden kék szemű egyed ugyanahhoz az őshöz kötődik”
– jegyezte meg Eiberg. „Mindannyian ugyanazt a kapcsolót örökölték, a DNS pontosan ugyanazon helyén.”
Ezenkívül is több speciális tulajdonsággal és számos érdekességgel jár a kék szem.
Világszerte az emberek kevesebb mint 9%-ának van kék szeme. És ahogy utaltunk rá, a kék szem tudományos értelemben nem is kék, mert ahelyett, hogy kék pigmentet tartalmazna, valójában csak hiányzik belőle az a pigment, amely barnává teszi a szemet.
A kék szem színét a melanin határozza meg, a melanin pedig valójában barna. Szemünk színe attól függ, hogy mennyi melanin van jelen az íriszben. A barna szemek esetén van a legtöbb melanin az íriszben, a kék szemekben a legkevesebb. A barna melanin az egyetlen pigment, amely a szemben létezik; nincs külön pigment a mogyoróbarnának vagy a zöldnek – így a kéknek se. A szemek csak azért tűnnek ilyen színűnek, mert a fény az írisz rétegeibe ütközik, és visszaverődik a szemlélő felé.
Nem tudod megjósolni, hogy kék szeme lesz-e egy gyereknek
Egy időben azt hitték, hogy a szem színe, beleértve a kék szemet is, egyszerű genetikai tulajdonság. A köztudat szerint meg lehet jósolni egy gyermek szemszínét, ha ismeri a szülei, esetleg a nagyszülei szeme színét.
Legalábbis korábban így gondoltuk.
A genetikusok ma már tudják, hogy 16 különböző gén befolyásolja bizonyos mértékig a szem színét – messze nem attól az egy-két géntől függ a végeredmény, amelyekről azt hitték, hogy az írisz árnyalatát meghatározzák.
A genetika mellett az írisz anatómiai szerkezete is befolyásolhatja bizonyos mértékig a szem színét.
Más szavakkal: nem lehet biztosan tudni, hogy gyermekeinek kék szeme lesz-e – vagy bármilyen más színű. Lehet, hogy mindkét szülőnek jégkék szeme van, de ez nem garancia arra, hogy gyermekük szeme egyáltalán kék lesz.
A születéskor kék szem nem azt jelenti, hogy a babának egész életében kék szeme lesz
Az emberi szem születéskor még nem töltötte fel teljesen melaninkészleteit. Ez az oka annak, hogy sok csecsemő kék szemmel születik, de a szemük színe megváltozik, ahogy íriszeikben több melanin termelődik a korai gyermekkor során.
Tehát ne aggódj, ha gyermeked kezdi elveszíteni babakék szemszínét. Teljesen normális, ha a kék szín barnává, mogyoróbarnává vagy akár zölddé válik, ahogy a baba idősebb lesz.
Ez a színátmenet néhány hónaptól három évig is eltarthat.
A kék szem néhány kockázattal is jár
Úgy tűnik, hogy az íriszben található melanin segít megvédeni a szem hátsó részét az UV-sugárzás és a napból és bizonyos mesterséges forrásokból származó nagy energiájú látható kék fény által okozott károsodástól.
Mivel a kék szemek kevesebb melanint tartalmaznak, mint a legtöbb más szemszín, nagyobb a kockázata bizonyos károsodásoknak.
A kutatások kimutatták, hogy az írisz világosabb színei a következő problémákhoz és előnyökhöz kapcsolódhatnak:
- Az uvealis melanoma, a szemrák egy fajtájának nagyobb kockázata.
- Alacsonyabb a szürke hályog kialakulásának kockázata.
- Mivel sok kék szemű ember érzékenyebb a fényre, és nagyobb a kockázata a retina UV-sugárzás általi károsodásának, a szemorvosok gyakran azt javasolják, hogy a kék szeműek egy kicsit óvatosabbak legyenek a napfénynek való kitettség tekintetében.
Úgy tűnik, hogy az UV és a kék fény okozta szemkárosodás összefüggésben van azzal, hogy az ember élete során ki van téve ezeknek a sugárzásoknak, ezért a 100%-ban UV-sugárzást (és a legtöbb kék fényt) gátló napszemüveg viselését lehetőség szerint már gyermekkorban kell elkezdeni.
A fotokróm lencsék egy másik módja a kék szem UV-sugárzás elleni védelmének. Ezek az átlátszó lencsék 100%-ban blokkolják az UV-sugárzást beltéren és szabadban is, és automatikusan elsötétülnek, ha kültéri napfénynek vannak kitéve.
