A digitális világgal való találkozás sok esetben már csecsemőkorban kezdetét veszi, amikor a szülők „okoscumiként” használva telefonnal kötik le gyereküket. Felnőttként már tudjuk, hogy a digitális lét kétélű fegyver, éppúgy használhatjuk képességeink fejlesztésére, mint ahogy a rabjaivá is válhatunk. De hol a határ, főleg akkor, ha gyerekekről van szó?
A digitális világ előnye és veszélye is egyben, hogy mindenki megtalálja benne azt, amiben hiányt szenved a hétköznapokban. Eltorzíthatja a kapcsolatainkat, az énképünket, és sokszor a valós veszélyt sem mutatja, máskor meg éppen felnagyítja a semmit.
A gyerekeket már 4 éves kortól fel kell készíteni a veszélyre
Tóth Dániel pszichológus szerint 2 éves korig semmit nem ad hozzá a gyermek fejlődéséhez a virtuális világ, ráadásul nem is egyformán hat rájuk, ezért a szülő nagyfokú tudatossága fontos.
„Ma már óvodáskortól ott a gyerekek kezében a telefon, így elengedhetetlen az is, hogy 4-7 éves korukra fel legyenek készítve annak veszélyeire. Nem kell sok ahhoz, hogy a gyerek rászokjon akár a telefonra, akár a videójátékokra, ami szintén a szülők egyik legnagyobb félelme. Egy darabig a szülő által felállított korlátok jelentenek egyfajta védelmet, de később, serdülőkorban vagy fiatal felnőttként ez már egyre kevésbé visszatartó erő. Ezeket a játékokat mérnökök és pszichológusok alakítják úgy, hogy minél vonzóbbak legyenek, és minél több időt töltsön előtte a gyerek” – mondja Tóth Dániel.
Feszültség és frusztráltság mint figyelmeztetés
Intő jelek lehetnek, ha a játék után a gyerek idegesebb, feszültebb, frusztráltabb ahelyett, hogy feltöltődne. A pszichológus szerint a változásokra egyébként is érdemes odafigyelni, mert más veszélyeket is rejthet az online világ.
„Már a pandémia előtt is lehetett látni, hogy a gyerekek életében az online térben zajló események – egy Viber- vagy Messenger-csoportban – éppoly jelentőséggel bírnak, mintha a valós életben történnének. A különbség annyi, hogy itt nem érzik annyira a súlyát és következményét annak, amit tesznek. Éppen ezért az agresszió, a cyberbullying jelensége okozhat alattomosan, és sokáig alig észrevehetően károkat. Tovább árnyalja a képet, hogy a gyerek az elkövető és az áldozat szerepében is lehet egyaránt” – tette hozzá a pszichológus.
Tovább nehezíti a dolgot, ha nincs felnőtt, aki kontrollálja ezeket a helyzeteket, ráadásul, ha nem érti a gyerek viselkedését, akkor beleavatkozni sem tud.
Amikor a gyerek azt érzi, hogy bármit megtehet, az kiindulási pontja lehet a sokszor életveszélyes kihívásoknak is.
„A szülő már csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor a gyereke viselkedése jelentősen megváltozott. Ennek sok jele lehet: hangulati változások, alvási és evési szokások átalakulása, a zárkózottság, a düh, amit nem lehet »csak egy kamaszkori depresszióra« hivatkozva legyintéssel elintézni” – mondta Tóth Dániel.
Könnyű eltévedni a digitális világ dzsungelében
Noha a gyermek az online világban funkcionális felnőtt, az életkor és a fizetőképesség előrehaladtával megnő a lehetőségek száma, ahol könnyen eltévedhet a digitális világ dzsungelében.
„A serdülőkor kezdetén, vagy akár még korábban találkozhatnak a fiatalok a pornóval akár egy idősebb testvéren keresztül, akár ingyenes formában maguk bukkannak rá. De a statisztikák szerint a serdülők 2/3-a találkozott már a sexting jelenségével is, ami szintén nem egy fekete-fehér, kívülről érkező veszélyforrás, hanem sok esetben egy egymás között elinduló vetélkedés, ami kezdetben veszélytelennek tűnik” – véli a pszichológus, akinek most megjelent könyve a Digitális nevelés egy útikalauz, elsősorban szülők számára, hogy megértsék a saját és gyerekük digitális viselkedését.
A kulcs bármilyen életkorban a tudatosság és az önismeret. Sokan elfelejtik, de a digitális létnek vannak előnyei is, kezdve attól, hogy egy gyermek képességei, adottságai az általa kedvelt videójátékon keresztül felderíthetőek, ami akár a későbbi pályaválasztásban is segítséget nyújthat.
