Meglepő oka van a babáknak arra, hogy rugdossanak az anyaméhben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A baba rúgásának érzése a terhesség normális velejárója. Egy új tanulmány azonban most egy kicsit több betekintést enged abba, hogy miért rúg a magzat – és hogyan segíti elő mindez a fejlődését.

A méhen belüli rúgás összefügghet az agy fejlődésével – állítják a kutatók. A rugdosás segíthet ugyanis a magzatnak „feltérképezni” testét és felfedezni környezetét.

Amit a tanulmány megállapított

A kutatók 19 újszülött alvási szokásait elemezték a 31. és 42. hét között. Azt vizsgálták, hogy a magzat milyen agyhullámokat produkál, amikor alvása REM-szakasza közben rúgni kezd.

Amikor például a magzat mozgatja a jobb kezét, azonnal agyhullámokat generál a bal agyfélteke azon részében, amely a jobb kéz érintését dolgozza fel. Az agyhullámok rendkívül gyorsak a koraszülötteknél. Mire a babák néhány hetesek lesznek, a gyors agyhullámok eltűnnek.

A babák nem szórakozásból rúgnak
Fotó: Love portrait and love the world / Getty Images Hungary

A kutatássorozat végére kiderült: a rúgás a babáknak sokkal inkább a feladata, mint unaloműző szokása, és nagyon hasznos, ha csinálják. A magzati rúgások a harmadik trimeszterben segítik a csecsemőt az érzékszervekhez kapcsolódó agyterületek fejlesztésében. A tudósok szerint mindezeken túl az is a szerepük, hogy segítsenek a babának kialakítani a saját testük érzését.

Idézőjel ikon

„A korai fejlődési időszakban a spontán mozgás és a környezetből származó visszacsatolás szükséges az állatok, például a patkányok agyának megfelelő feltérképezéséhez. Most tudtuk igazolni, hogy mindez az emberekre is igaz”

– osztotta meg Lorenzo Fabrizi, a kutatás vezetője.

„Már rutinnak számít, hogy a csecsemőket kiságyukban bepólyázzák, vagy épp jól betakarják. Ez lehetővé teszi számukra, hogy érezzenek egy felületet, amikor végtagjaikkal rúgnak, mintha még mindig az anyaméhben lennének” – fűzte hozzá.

Kimberley Whitehead, a londoni University College Biosciences részlegének kutatója szerint az eredmények segíthetnek a kórházaknak optimális környezetet biztosítani a koraszülöttek számára.

A csapat felfedezése a csecsemők agyi aktivitásának mozgással kapcsolatos változásairól hatással lehet a jövőbeli tanulmányokra.

„Meglepődtünk azon, hogy bár a mozgás által kiváltott gyors agyhullámok néhány héttel az átlagos születési idő után eltűnnek, a mozgás továbbra is lassú agyhullámokat vált ki” – mondta Whitehead, kiegészítve azzal: a különböző típusú agyhullámok különböző funkciókat látnak el. Ez a kutatás kimutatta, mennyire nagy változás következik be ebben a korban is, mivel az alvás különböző típusai bizonyos agyhullámmintázatokhoz kapcsolódnak.

Whitehead hangsúlyozta, hogy azt tervezik, folytatják a csecsemők mozgásának tanulmányozását, de arra is összpontosítanak, hogyan dolgozzák fel az agyfejlődés egyes aspektusait, például az érintést és a fájdalmas ingereket.

„Úgy gondolom, hogy ez a kutatás nagyon érdekes eredményeket hozott” – húzta alá dr. Scott Sullivan, a charlestoni Dél-karolinai Orvostudományi Egyetem professzora. „Nemcsak a késői terhességben bekövetkező kritikus agyfejlődést mutatja meg jobban, hanem azt is, hogy az aktív alvásmozgások nagymértékben hozzájárulnak a kortikális feltérképezéshez” – részletezte a professzor. 

„Az orvostársadalom már sokat tud a magzati mozgások minőségéről, gyakoriságáról és érzékelhetőségéről” – fűzte hozzá a témában dr. Amber Samuel, a houstoni Obstetrix Medical Group orvosigazgatója.

A 9-10 hetes szórványos mozgások szervezettebbé válnak a második trimeszterben. Az anyák már 15 hetesen érezhetik a magzatrúgást. Ahogy az agy fejlődik, a magzat rugdos, és reagál saját agyi tevékenységére, valamint az anyai mozgás, hang, hőmérséklet és egyéb ingerek változásaira.

„A magzatrúgás több célt is szolgál” – jegyezte meg Sullivan. „Az első az, hogy megmozgatja az izmokat és a végtagokat. Az ingerekre adott válaszokat is mutatja, és ahogy a jelenlegi tanulmány is sugallja, segít az agynak a térérzékelés érdekében kapcsolatokat létesíteni.”

Az orvosok még mindig nem tudják, mit jelent a mozgás gyakoriságának változása. Sok magzatnak a szokásosnál hosszabb inaktív időszaka van. Az egyik gyakran használt „rúgásszámláló” rendszer azt sugallja, hogy az anyáknak 2 óránként 10 mozdulatot kell érezniük.

Idézőjel ikon

„Minden egészséges baba mozog, de egyes babák anyukái nem érzik annyira, mint mások”

– tette hozzá.

„Sok nő nem érez külön mozgásokat egy elfoglalt délutánon, ezért azt javaslom, hogy figyelje babáját olyan időszakban, amikor már tudja, hogy aktív, és amikor nincs más zavaró tényező, érdemes például este. Ha a mozgás jelentősen csökken, vagy hiányzik,érdeklődni kell orvosuknál a további lépésekről” – figyelmeztetett a szakember. 

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?