Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem az előnyünkre változtatja meg viselkedésünket és gondolkodásmódunkat a folytonos internetgörgetés.
Az internet a végtelen tudás és lehetőség tárháza, ugyanakkor a közösségi média miatt sokak számára béklyó az online világ, nem a szabadság megélésének tere. Tudatos használatát kevés helyen tanítják. Ráadásul, ezen a majdhogynem végtelenül bő csatornán keresztül rengeteg irreális elvárás zúdul ránk azt illetően, hogy miként kéne élnünk az életünket, hogyan kellene kinéznünk. Nem csoda, ha a rendszeres böngészés hatással van mentális szféránkra is. A folyamatos telefonozás, internetszörfölés így változtatja meg, miként gondolkozunk és cselekszünk.
1. Egyre jobban eltávolít az önazonosságtól
Mindenki tisztában van vele, hogy amit az interneten lát, az nem egyezik meg teljesen a valósággal. A legtöbb ember bevallottan hazudott már online, és csupán az emberek 2 százaléka gondolja azt, hogy a többiek mindig igazat mondanak. Hiába bukkan fel egy-két olyan influenszer, aki közzétett médiatartalmával lerántja a leplet a többség filterekkel, szerkesztőapplikációkkal és optikai illúziót keltő pózokkal tökéletesített képeiről, ezek nem tudják felülírni azt az extrém szociális nyomást, hogy feleljünk meg a felénk közvetített szépség- és életmódideáloknak.
2. Paranoiásabbakká tehet minket
Egy 2007-es tanulmány szerint az amerikaiak 15-20 százalékának vannak paranoid gondolatai. Amióta Edward Snowden megszellőztette az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség világméretű megfigyelési ügyét, egyeseknél „cyberparanoia” alakult ki, amely a paranoiára jellemző gyanakvó, másoktól félő, üldöztetett érzetű gondolkodást eredményez, amely egyenes arányban súlyosbodik, minél több időt tölt valaki az interneten.
3. Túlságosan fontossá teszi számunkra, mit gondolnak rólunk mások
Teljesen természetes, hogy érdekel minket, mások mit gondolnak rólunk. Azonban sokakat feszélyez, hogy ami egyszer kikerül az internetre, az ott is marad, örökre. E miatt a feszélyezettség miatt sokan többszöri átolvasás után merik csak elküldeni üzeneteiket, esetleg olyan appokat töltenek le, amelyek egyszeri olvasás után törlik az elküldött üzenetet (bár kérdéses, hogy ezek a képernyőfotó-készítést ki tudják-e védeni). A netről kapott pozitív vagy negatív kommentek akár a testideálunkba is beleszólhatnak.
4. Arra sarkall, hogy színpadra illő pillanatokat kreáljunk, hogy legyen mit kiposztolnunk
Vannak olyan filozófusok és pszichológusok, akik azt tartják, hogy az emberek kifejezetten egoisták. Az internet felerősíti erre való hajlamunkat az azonnali visszajelzések garmadájával, amelyet életünk – olykor unalmasan hétköznapi – mozzanatainak dokumentálására kapunk. A képzeletbeli közönség gondolata korábban a tinédzserekre volt jellemző (akik jellemzően énközpontúak), azonban a közösségi média által szolgáltatott valódi közönség hatására a felnőtteknél is megfigyelhetővé vált. Ha pedig van közönség, akkor elő is kell adni magunkat: sokakon felülkerekedik a nyomás, hogy aszerint rendezzük és éljük meg életünk fontos pillanatait, hogy az jól mutasson a képeken.
5. A lehetetlent kezdjük vágyni tőle
A megannyi különböző filter, amely elárasztja a netet, olyan elérhetetlen szépségideálokat ültet a fejünkbe, amelyeket a valóság nem tud utánozni, így vannak, akik kés alá fekszenek, hogy jobb szelfiket lőhessenek magukról. Továbbá végtelen utazásokból és magánrepülőkből álló megvalósíthatatlan életstílust, valamint nagy valószínűséggel kivitelezhetetlen álommunkát (egy felmérés szerint a fiatalok 75 százaléka YouTube-sztár szeretne lenni) plántál a fejünkbe. Az internet világa a lehetetlent könnyűnek tünteti fel, így alakítva vágyainkat és preferenciáinkat.
Manapság már tényleg nagy fokú önismeret és önkontroll kell ahhoz, hogy ne rontsák kedvünket az online álomvilág elérhetetlen céljai, és ne nyomják rá bélyegüket mentális egészségünkre.
