Te hogyan fogalmaznád meg, hogy mi a szerelem? Mindenkinek mást jelent? Vagy mindenkivel mást jelent? És van értelme egyáltalán tudományos alapokra helyezni ezt a mindent elsöprő érzést?
A szerelem alkotóelemeinek boncolgatása valóban nem a legromantikusabb megközelítése a dolognak. Emberként azonban alapvetően mindannyian ugyanolyan agyon osztozunk, így hiába a rengeteg eltérő tapasztalat, vannak olyan összetevői a szerelemnek, amiket univerzálisnak is tekinthetünk.
Összetevőire bontani a szerelmet?
Igen! Friss kutatások eredményei szerint a szerelemmel kapcsolatos tapasztalatainkban jelentős hasonlóságok mutathatók ki, ami azt jelenti, hogy a szerelemnek vannak olyan dimenziói, amik az egész világon általánosak. A 25 országban végzett átfogó kutatás eredményei szerint a szerelemnek három kulcsfontosságú eleme jellemzi leginkább a romantikus kapcsolatainkat.
Ez a három alkotóelem pedig nem más, mint az intimitás, a szenvedély és az elkötelezettség. Sternberg amerikai pszichológus 1986-ban kidolgozott szerelem-háromszögelméletében rámutatott arra, hogy bár az emberek különbözőképpen élik meg a szerelmet, a szerelem érzése ezekből az összetevőkből áll. Ezek egyedi kombinációja és intenzitása alapján aztán többféle szerelemforma vagy típus különíthető el.
Az intimitás a közelség, a melegség, a gondoskodás és a megosztás érzésére utal. Természetesen nemcsak romantikus kapcsolatokban van jelen, de ezeknek is kulcsfontosságú eleme. A szenvedély intenzív érzés, míg az elköteleződés inkább az agyban dől el, hiszen ennek lényege, hogy meghozzuk a döntést, miszerint hosszú távon energiát fektetünk majd a kapcsolatba.
Sternberg háromszögelmélete szerint romantikus kapcsolataink a fenti három komponens kombinációját foglalják magukban, ezek a komponensek azonban különböző intenzitással vannak jelen. Gondolj csak egy sok évtizede tartó házasságra, amiben a felek elkötelezettek a kapcsolat iránt, de intim és szenvedélyes pillanatokból már egyre kevesebb van.
Mindhárom összetevőre szükség van ahhoz, hogy működjön a kapcsolat?
Vannak olyan ideális helyzetek, amikor a kapcsolatban egyszerre és közel azonos mértékben van jelen az intimitás, a szenvedély és az elkötelezettség, más esetekben viszont a három komponens eltérő mértékben jelenik meg a kapcsolatban.
A szenvedély jellemzően rövid időn belül tetőzik (ez általában 6–12 hónap), míg az elkötelezettség a hosszú távú kapcsolatok során általában az idő múlásával együtt erősödik. Az intimitás eleinte folyamatosan növekszik, majd hosszú távon jellemzően csökkenni kezd. Ez a változás általában véve jellemző a romantikus kapcsolatokra, a nagyobb biztonságérzet, kényelem és közelség felváltja a korábban tapasztalt magas intenzitású szenvedélyt.
A szerelemnek számos formája van, de ez a három az elsődleges összetevő, és ahány ember, annyiféle szerelem. Hozunk kötődési mintákat a gyerekkorunkból, korábbi kapcsolatainkból, de hatással van erre a személyiségünk és az aktuális élethelyzetünk is. A jól működő párkapcsolat érdekében el kell tudnunk fogadni, hogy az érzések és a prioritások idővel változnak, és a kapcsolatnak mindig lesznek apróbb hibái. Kérdés, hogy mihez kezdünk ezekkel.
