18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Ennyiféle női orgazmus létezik

Legalábbis ami annak anatómiai részét illeti

GettyImages-1159664736

Kevés olyan szervünk van, amit annyira kevéssé, sőt annyira félreismernénk, mint a csiklót. Sokszor hivatkoznak rá „borsónyi” szervként különböző ismeretterjesztő szövegek is, a köznyelvben pedig szintén a női gyönyör apró kis központjaként utalunk rá. A valóság nem is állhatna ettől távolabb.

Dr. Justin Lehmiller blogjáról sokszor hoztunk már a szexualitással kapcsolatos izgalmas témát. Ez alkalommal ő is utánközöl: Rachel Grossnak, a Scientific American egyik szerzőjének videóját osztja meg közönségével. És milyen jól teszi! A videó nemcsak rövid történeti áttekintést nyújt arról, melyik korban mit (nem) tudtak a csiklóról, de abban is segít, hogy jobban megértsük a női öröm természetét – ma. 

Tudtad például, hogy a csikló nemhogy nem borsónyi méretű és alakú, de inkább harangszerű és csaknem tíz centire benyúlik a női testbe? Emellett pedig kapcsolatban van csaknem az összes altesti szervvel? Hát azt, hogy a G-pontként emlegetett terület sem független tőle, és hogy bármilyen stimuláció hatására is sikerül elérni, a női örömnek mindig a csiklóhoz van köze? Na, figyelj!

Miért tudunk olyan keveset a csiklóról?

Korábban írtunk már róla, hogy a nyugati kultúrákban egészen a közelmúltig a férfiak működése volt a kiindulási alap, amikor a szexualitást próbálták megérteni. A férfiak öröme egyfajta norma volt, az ettől sok téren eltérő női szex pedig inkább furcsaságnak, különlegességnek tűnt. Emellett a csikló félreismeréséhez (helyesebben meg nem értéséhez) vezetett az az egyszerű gyakorlati tény is, hogy a férfiak külső nemi szervei első pillantásra is szembeötlőek, jól láthatók, míg a nők esetében sokkal több dolog van a felszín alatt. A csikló esetében több mint kilencven százalék! Bizony, a „kis bigyó”, amire legtöbbször csiklóként hivatkozunk, csak a jéghegy csúcsa! Nem csoda, hogy évszázadokon át alig tudtunk valamit erről a szervről. Lássuk, miről maradtunk le addig, míg csak a felszínt kapirgáltuk!

Nem is bogyó!

Az első, és a dolgokat tényleg új megvilágításba helyező új infó, hogy a csikló formája inkább hasonlít harangra, pingvinre vagy valamilyen különös űrhajóra, de még egy péniszre is, mint borsóra. Amit borsószerű valamiként azonosítunk, vagyis az a rész, amit szabad szemmel is látunk, tulajdonképpen a csikló makkja, és hasonlóan aránylik a csikló egészéhez, mint a férfiak makkja a péniszükhöz. Így már rögtön kevésbé tűnik igazságtalannak az a már-már közhelyszámba menő adat, hogy a csikló mintegy 8000 idegvégződése 2-3-szor több, mint amennyivel a pénisz el van látva. Persze így sem fair, de mégsem arról van szó, hogy huszadakkora helyen összpontosul a 2-3-szor nagyobb gyönyör. 

Mindennel összefügg!

Bár a csiklóra sokáig a női öröm szinte elszigetelt varázsgombjaként gondoltak, a valóságban nagyon is szoros kapcsolatban van a női szaporítószervek mindegyikével. Mivel csaknem 10 centi hosszan benyúlik a női testbe, nagyon nagy hatással van az örömérzetre akkor is, ha éppen behatolásos szexről van szó, és közvetve csiklóingerlés történik a szeméremajkak kézzel vagy szájjal történő ingerlésekor is.

Egy kis történet

A (női) anatómiával kapcsolatban sokáig sötétben tapogatózott az orvostudomány, elsősorban azért, mert nemcsak a modern képalkotó eljárásokra, de a rendszeres boncolásokra is sokat kellett várni, így csak a szemmel látható dolgokból lehetett kiindulni. Az orvostudomány atyjaként is emlegetett Hippokratész figyelmét már felkeltette a női külső nemi szervnek ez a különleges területe, majd egy másik nagy gyógyító, Galénosz is kitüntető figyelmet fordított a női szaporítószervekre. Legalábbis azok bizonyos részeire. Bár Galénosz úttörő volt abban, hogy valahogyan párhuzamba állítsa a női és férfi nemi szerveket, a csikló és a pénisz ma már nagyon is világos hasonlóságára nem jött rá. A női külső és belső nemi szerveket a pénisz inverzének írta le, melyben a hüvely a pénisznek, a petefészkek pedig a herezacskóknak feleltethetők meg. Annyira a hüvelyre és a belső nemi szervekre fókuszált, hogy a csiklóról teljesen meg is feledkezett. Ennek a hozzáállásnak sajnos nagy hatása volt a későbbi korok orvostudományára is: egészen a 16. századig nem sok újat tudott meg az emberiség a csiklóról, és hosszú évszázadokig úgy gondolt rá, mint fejletlen és jobbára hasznavehetetlen szervre.

Az első áttörést a felfedezések kora, a 16-17. század hozta el. Ebben az időszakban az emberi test iránt is élénk tudományos érdeklődés bontakozott ki, gyakoriak lettek a boncolások, amelyek már jóval közelebb vittek az emberi test felépítésének megértéséhez. Realdo Colombo már fontos szervként hivatkozott a csiklóra, a romantikus Amor Veneris (Vénusz szerelme) nevet adta neki, és fel is fedezte, milyen funkciója van ennek a szervnek. Az első valósághű rajzok ugyanakkor csak jóval később, az 1800-as évek közepén készültek el egy német anatómus, Georg Kobelt jóvoltából. 

1920 körül aztán Sigmund Freud is hozzászólt a témához – igaz, szokatlan korszerűtlenséggel. Ő úgy gondolta ugyanis, hogy a csikló „infantilis szerv”, és az érett, felnőtt nőnek az öröme át kell, hogy tevődjön innen a hüvelyre. Ezek a megállapítások amellett, hogy teljesen tudománytalanok voltak, hosszú időre meghatározták azt, ahogyan a női örömről gondolkodtunk: az úgynevezett hüvelyi orgazmust magasabb rendűként határozva meg a csiklóorgazmushoz képest. 

És végre itt a huszadik század

Na jó, a 20. és a 21. fordulója. Az 1900-as évek végére már egészen sok ismeretünk volt a csiklóról, de ezek inkább elszigetelten voltak jelen, nem állnak össze egy átlátható rendszerbe. Voltak a rajzok még bő száz évvel korábbról, volt tudásunk arról, hogy a női örömben milyen nagy szerepe van a „varázsgombnak”, és volt néhány MRI-felvétel is – igaz, egyik sem izgalmi állapotban mutatta be a csiklót. Az 1990-es években egy ausztrál kutató, bizonyos Helen O’Connell gondolta úgy, hogy ideje továbblépni. Ő és kutatótársai voltak az elsők, akik izgalmi állapotban lévő csiklókról készítettek MRI-felvételeket. A felvételek és a hozzájuk tartozó kutatások, melyeknek eredményeit 2005-ben publikálták, alapjaiban változtatták meg a csiklóval kapcsolatos addigi tudásunkat. 

Mi is van akkor a csiklóval?

Kiderült, hogy a csikló legalább tízszer nagyobb, mint azt a legtöbben gondolni szokták, és nagyon szoros összeköttetésben van a medencefenék izmaival, a hüvellyel, a húgyhólyaggal is. Olyannyira, hogy talán helyesebb nem is csiklóként, hanem csiklókomplexumként hivatkozni erre a területre. Ráadásul a korábban G-pontként ismert, a „hüvely hátsó falánál lévő” pont is a csiklóhoz kapcsolható, vagyis a „velőtrázó”, „eget rengető” G-pontos orgazmusokért is a csiklónak lehet köszönetet mondani.

Azt már régóta tudjuk, hogy a nők nagyobb részének nincs csak úgy vaginális orgazmusa: 18 százalékukra jellemző csak az, hogy el tudnak menni pusztán a közösüléstől. A csikló felépítésének jobb megismerésével az is kiderült, hogy valójában minden orgazmus csiklóeredetű. Mindegy, hol érezzük, az érzés, ugyanonnan jön. O’Connell és munkatársai azóta sem állnak meg: nemzetközi ismeretterjesztő munkát végeznek annak érdekében, hogy nők és férfiak is jobban megismerjék ezt a testrészt.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondd meg te, melyik az ország legjobb fejlesztő kezdeményezése!

 

Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát
kezdeményezés, amelyek óvodások és iskolások jövőben kritikus tudását és készségeit
fejlesztik iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztő szervezeteket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, akiket most bemutatnak a szülőknek. Az Edisonplatform kiemelt célja, hogy hiteles iránytűként segítsen a szülőknek, akik keresik a lehetőségeket a gyerekeik
fejlesztéséhez, és szeretnének tudatosan készülni a jövőre. 

A lista szereplői közül saját kategóriájában legkiemelkedőbbeket augusztus 26-án díjazzák, emellett augusztus 6-tól közönségszavazás is indul, hogy kiderüljön, a szülők és pedagógusok véleménye szerint, melyik kezdeményezés érdemes a közönségdíjra. Szavazz te is a szerinted legkiemelkedőbb kezdeményezésre!

Tovább a szavazásra!

Promóció

Erre – mondja O’Connell – igen nagy szükség van egy olyan korban, amikor egy nő minden további nélkül képes többé-kevésbé pontos rajzot készíteni egy péniszről, de igencsak zavarba jön, ha saját szexuális örömének meghatározó szervét kell lerajzolnia.

És most?

Akár nőként, akár férfiként olvastad a fentieket, a jövőben talán másképp gondolsz majd a csiklóra, és közelebb kerülsz ahhoz, hogy megértsd a saját vagy a társad szexualitását. Így van?

Na mit szólsz?

  • Ezer éve tudom, hogy így néz ki a csikló. 1026
  • Na, ez most meglepett. 380
  • Nekem mindegy, hogy néz ki, eddig se törődtem vele, és ezután sem fogok. 202

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport
Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.