Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az esszenciális illóolajok finom illatukról ismertek, és sokak szerint gyógyító hatásuk van. De vajon tényleg annyira hasznosak a testi-lelki nyavalyák ellen, mint sokan állítják?
Az illóolajokat az ókor óta használják gyógyításra, manapság pedig több mint kilencvenféle különböző esszenciális illóolaj kapható a piacon – írja a Discover cikke. Ezek használatát gyakran ajánlják a különböző egészségbloggerek és influenszerek, sztárok vagy éppen weboldalak, melyek a különböző olajok szinte varázslatos hatásairól áradoznak. De vajon mennyi ebből az igazság?
Nincs megfelelő szabályozás
Az esszenciális illóolajok a növények különböző részeiben (virágokban, levelekben, magvakban, gyökerekben, termésekben) található természetes vegyületekből állnak. A növények gyakran áldozatul esnek a különböző kórokozóknak (gombáknak, baktériumoknak stb.), ezért saját védelmet építenek ki a fertőzések ellen, és ehhez ezeket a természetes olajokat használják. Ezek – híveik szerint – az emberi szervezetbe jutva nekünk is segítenek egészségünk megőrzésében.
Ahány különböző illóolaj létezik, annyiféle egészségi probléma ellen igyekeztek már bevetni őket. A levendula-, szantálfa- és bergamottolaj állítólag kiváló stresszoldó. Az ylang-ylang és a jázmin a nemi vágyat erősíti. A citromolaj a fájásokat, idegfájdalmakat, a terhesség alatti rosszullétet orvosolja. És a lista még bőven folytatható lenne. Tudományosan azonban nem támasztották alá ezeket a pozitív tulajdonságokat: nem léteznek olyan nagyobb mintával dolgozó, igazolható eredményeket felmutató kutatások, amelyek egyértelműen bizonyítanák az illóolajok testi vagy lelki gyógyító erejét.
A különböző készítményekben gyakran alaposan feldolgozzák, mesterségesen sűrítik a felhasznált növényrészkivonatokat. Mivel a piac nem kellően szabályozott, a fogyasztók gyakran zsákbamacskát vesznek. Nem tudhatják, pontosan milyen feldolgozási eljáráson estek át a termékek, milyen minőségben és mennyiségben tartalmaznak természetes növényi vegyületeket. Nagy eltérés lehet a különböző országokban gyártott készítmények között, de akár ugyanannak a cégnek a különböző termékei között is. Az illóolajok piacát homály lengi körül – állítja dr. Kasivadani Hideki, a japán Kagosima Egyetem kutatója. Sokan elégedetlenek a nyugati orvoslással, ezért próbálnak alternatív megoldásokat választani. Számukra ideálisnak tűnhetnek az illóolajok mint természetes gyógymódok, de ezek hivatalosan egyáltalán nem számítanak gyógykészítménynek.
A bőrön át, de belélegezve is népszerűek
A legtöbb esetben egy vivőolajjal elegyített illóolajokat különböző módszerekkel lehet a szervezetbe juttatni. Jellemzőjük, hogy könnyen felszívódnak az emberi bőrön keresztül, ezért a legnépszerűbbek a bőrre kenhető olajok, amelyek a bőrön keresztül a véráramba jutnak, majd végül a vesébe csapódnak ki. Léteznek belsőleg használt, lenyelés által közvetlenül a szervezetbe vitt illóolajak is, ezeket azonban a számtalan mellékhatás miatt az orvosok nem tartják kellően biztonságosnak. Szintén népszerű az aromaterápiás módszer, vagyis az illóolajok belélegzése. Ebben az esetben az olajok párlat formájában az orron keresztül jutnak a szervezetbe. A szaglóreceptorokat stimulálva kellemes érzetet juttatnak az agyba, ami segít például az érzelmi feszültség oldásában.
Valójában azonban nagyon keveset tudunk arról, milyen hatással vannak az illóolajok az emberi szervezetre – magyarázza dr. Kasivadani. A kérdésben született tanulmányok mindegyike csupán kisszámú mintával dolgozott, és csak megfigyelésen alapult, nem tudott valódi oksági kapcsolatot találni az illóolajok és az alanyokban végbement változások között. Az egyik kísérlet úgy találta, hogy a levendulaillat belélegzése oldja a szorongást – de semmi nem bizonyítja, hogy nem valamely más, külső tényező hatására kezdték az alanyok kevésbé érezni a szorongást. Az illóolajokat reklámozó ajánlószövegek jelentős hányada inkább csak szóbeszédre, közhiedelmekre épít, és egyáltalán nem foglalkozik vele, hogy tudományosan is igazolható információkat tartalmazzon. Fontos továbbá tudni, hogy a növényi vegyületek nagy mennyiségben károsak is lehetnek. A mellékhatások között a mérgezést, az allergiás reakciót, a bőrirritációt, illetve a kábítószer jellegű hatást említhetjük.
Nem gyógyszer, de hasznos lehet
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illóolajoknak ne lennének pozitív hatásaik. Habár nem gyógyszerek és egyáltalán nem hatnak olyan csodásan, mint sokan állítják, bizonyos mértékben ténylegesen segíthetnek – mondja dr. Mark Moss, a brit Northumbria Egyetem kutatója. Moss saját kutatása igazolta, hogy a rozmaring-, a zsálya- és a borsmentaolaj bizonyos mértékig javítja az emlékezőképességet, a levendula pedig segít a könnyebb alvásban. A szakember szerint a legjobb, ha az illóolajokra nem gyógyszerként, hanem az orvosi kezelést segítő kiegészítőként tekintünk. Ebben a minőségükben tényleg hasznosak lehetnek. Moss a placebo hatást is megemlíti. Előfordulhat például, hogy a levendulaolaj kellemes illatához az elméd pozitív, megnyugtató élményeket társít, ezért ellazulsz, valóban kellemesebben kezded érezni magad. Ebben semmi rossz nincsen.
A kutató a saját tapasztalatai, illetve egyéb kutatások alapján szedte össze, valójában mennyit is érnek a különböző illóolajok. A rozmaringolaj – mint említette – javítja a memóriát, különösen idősebbek esetében. Egy iskolások körében végzett kutatás pedig úgy találta, jobb eredményekkel írták meg a dolgozatot azok a diákok, akiknek a tantermét rozmaringillat járta át, mint azok, akikét nem. A levendula – amely nem véletlenül a legnépszerűbb aromaterápiás illóolaj – nyugtató hatását lovakon és egereken is tesztelték már. Különösen placebo hatása ismert: kutatások szerint a műtétek előtti izgalmat is csökkenti, és az alvást is javítja. Azt is bizonyították már, hogy könnyebben megbízunk azokban, akiknek ruhájából, bőréből levendulaillat árad. Azonban a levendulaolajnak mellékhatásai is lehetnek, például felboríthatja a hormonháztartást. Ez fiatal lányoknál, de akár fiúknál is, abnormális mellnövekedést idézhet elő.
A borsmentaolajat, mely fájdalomcsillapító hatásairól ismert, évszázadok óta használják emésztési gondok ellen. Más illóolajokkal ellentétben a borsmenta jótékony hatásai sokkal jobban bizonyítottak. Gyomorfájdalmak vagy bélgyulladásos betegségek esetén a borsmentaolaj kapszulák segítenek a fájdalom mérséklésében. Kutatások úgy találták, a borsmentaolaj a nyelési problémákat és a nem szívbetegséghez köthető mellkasi fájdalmakat is enyhíti. A benne lévő hatóanyag ugyanis ellazítja az alsó nyelőcső izmait. Végezetül a teafaolaj, amely antimikrobás és gyulladáscsökkentő hatásai miatt gyakran található kozmetikai készítményekben, segíthet a bőrön található kiütések, pattanások ellen. Az egyik kutatás azt bizonyította, hogy a teafaolaj legalább annyira hatásos a pattanások eltüntetésére, mint a benzoil-peroxid oldat. Más kutatások azt állítják, a bőr- és lábgombás fertőzések ellen is hatásos.
