Nemrég írtam arról (itt), hogy általában milyen trükköket vetnek be a nem túl etikusnak mondható dizájnerek, hogy a felhasználókat saját érdekeik mentén manipulálják. Mindenki el akarja adni a termékét, szolgáltatását, nincs is ezzel gond. A hatásgyakorlás rendben van, amikor pontosan tudod, hogy mit kínálnak, és a folyamat során szabadságodban áll dönteni, hogy élsz-e a kínált lehetőséggel, vagy sem. A manipuláció az, amikor a tudtodon kívül másra vesznek rá, mint amit te hiszel, hogy a szándékuk. Ez a viselkedés konkrétan a szélhámosság körébe tartozik, de nagyon sok szolgáltatás él ilyen eszközökkel, már a dizájn szintjén is.
Most az Alexander Darlo szerkesztette darkpatterns.org oldalról válogattam pár ilyen tipikus sötét elemet.
1. Trükkös kérdések
Olyasmit válaszolsz rájuk, amit eszed ágában sincs. Úgy fogalmazzák meg a kérdéseket, hogy felületes olvasásra épp az ellenkezőjét jelentsék annak, amit. Tudva, hogy a felhasználó gyorsan szeretne végezni, általában mindig be kell pipálni valami választ, ezért felületesen fogja a kérdéseket elolvasni, és nem jön rá, mi is van odaírva.
2. Becsúsztatják a kosaradba
Vennél valamit, és a vásárlási folyamat során egyszer csak becsúsztatnak a kosaradba még egy terméket. Amit mondjuk úgy tudtál volna elkerülni, hogy még a főoldalon ki kellett volna szedned egy pipát, ami akkor még persze fel sem tűnt neked.
3. Csótánycsapda
Roppant egyszerűen belekerülsz egy szituációba, ahonnan aztán alig-alig tudsz kikeveredni. Ilyen minden regisztráció, hírlevélre feliratkozás, amitől aztán az életben nem tudsz megszabadulni.
4. Adataink zuckerelése (privacy zuckering)
A Facebook alapítójáról, Mark Zuckerbergről kapta a nevét: trükkösen rávesznek, hogy olyan információkat ossz meg magadról, amiket egyébként eszedben sem volt.
5. Megakadályozzák, hogy összehasonlítsd az árakat
A webáruházban úgy tüntetik fel az árat, hogy azt ne lehessen érdemben összehasonlítani mással. Például a darabos almánál ár/kg-ot adnak meg, de lehet venni csomagban is almát ár/csomag formában. Csak éppen azt sehol nem árulják el, hogy mennyi a tömege egy csomag almának. Így nem tudsz dönteni, hogy melyik az olcsóbb.
6. Figyelemelterelés
A felület direkt valamire irányítja a figyelmedet, hogy a másik opciót észre se vedd. Itt egy repülőjegy-vásárlást hoznak példának. A járat kiválasztása után feljön az ülésválasztó oldal, ahol már előre kijelölnek neked egy ülést, amit 5 dollárért lefoglalhatsz magadnak. Egészen apró a gomb, ami mutatja, hogy ki is lehet hagyni az ülésválasztást. Ez esetben random elhelyeznek egy ülésre, ami hogy, hogy nem, pont ugyanaz, amit az előbb még 5 dollárért ajánlottak, és ha nem voltál résen, meg is vetted.
7. Rejtett költségek
Eljutsz a legeslegutolsó lépéshez, amikor kiderül, hogy van még itt pár fizetnivaló: szállítási költség, adó, végtakarítás stb.
8. Bepaliznak valamire (bait and switch)
Ez ősi kereskedői technika, már az 1600-as években szerepelt egy kínai, szélhámosságokról szóló könyvben. Reklámoznak valamit, de aztán rávesznek, hogy mást vegyél meg. Például egy olcsó termék plakátjaival van tele a város, elmész megvenni, de hopp, már elfogyott, viszont van egy jó minőségű drágább, amire rábeszélnek. Ez a trükk a dizájnban például úgy jelenik meg, hogy egészen mást jelent egy gomb, mint amire számítasz. A Windows 10-re való frissítésnél vetette be a Microsoft ennek egy igen durva formáját: egyre sűrűbben és bosszantóbban jött fel automatikusan az ablak, hogy válts Windows 10-re. Amióta Windows van, a jobb felső sarokban lévő kis kereszt az ablak bezárását jelenti. Nem így ebben az esetben, ahol a bezáró gomb lenyomása a frissítés indítását jelentette. Oda ez volt írva kis betűkkel, de hát egy aktív számítógépezőbe már beleégett, hogy a nem kívánt ablaktól a becsukásával szabadul meg. Így aztán letöltötte a frissítést, akár akarta, akár nem.
9. Megszégyenítenek, ha nem teszed, amit javasolnak (confirmshaming)
Ez általában úgy szokott megjelenni, hogy feljön egy ablak, hogy iratkozz fel a hírlevélre, vagy vegyél prémium előfizetést. Van egy hatalmas, jó, rendben gomb, az elutasító lehetőség viszont úgy van megfogalmazva, hogy azt érezd, tiszta hülye vagy, ha nem az okét nyomod. Például: Kérd az ingyenes, kezdőknek szóló kertészkönyvet vagy Nem, kösz, mindent tudok a kertészkedésről.
10. Álruhás hirdetések
Úgy tűnnek, mintha a tartalomhoz tartoznának, azért, hogy rákattints, közben pedig a kattintás egy hirdetéshez visz.
11. Erőltetett folytatás
Lejár a három hónapos ingyenes próbaidőd, és a program szép csendben levonja a hitelkártyádról a következő havi díjat anélkül, hogy erről bármilyen értesítést kapnál. Még rosszabb, ha ezt az erőszakoskodást a csótánycsapdával párosítják.
12. Baráti spamek
A szolgáltatás érthető és elfogadható okból elkéri a közösségimédia-kapcsolataidat, majd ezeket arra használja, hogy névleg tőled jövő hírlevelekben bombázza a barátaidat.
Ezek csak a legtipikusabb példák arra, hogyan próbálnak átverni a dizájnba építve. Sok annyira általános, hogy nem is tudjuk, hogy itt valami tisztességtelen történik, természetesnek vesszük. Pedig felhasználóként jogod van hozzá, hogy a te kezedben legyen az irányítás, és csak azt tedd meg, bármilyen szolgáltatást is használsz, amit tényleg meg szeretnél tenni.
