Ki az, aki nem kap évek óta olyan hírlevelet, amire semmi szüksége? Ki az, aki előfizetett már valamire, vagy megvásárolt valamit, és utólag azt kérdezte magától, miért is tettem ezt? Mindenkivel előfordult már. Itt van néhány tipikus példa, hogy hogyan vesznek rá a dizájn szintjén, hogy megtedd azt, amit nem is akarsz.
Nemrég írtam arról (itt), hogy általában milyen trükköket vetnek be a nem túl etikusnak mondható dizájnerek, hogy a felhasználókat saját érdekeik mentén manipulálják. Mindenki el akarja adni a termékét, szolgáltatását, nincs is ezzel gond. A hatásgyakorlás rendben van, amikor pontosan tudod, hogy mit kínálnak, és a folyamat során szabadságodban áll dönteni, hogy élsz-e a kínált lehetőséggel, vagy sem. A manipuláció az, amikor a tudtodon kívül másra vesznek rá, mint amit te hiszel, hogy a szándékuk. Ez a viselkedés konkrétan a szélhámosság körébe tartozik, de nagyon sok szolgáltatás él ilyen eszközökkel, már a dizájn szintjén is.
Most az Alexander Darlo szerkesztette darkpatterns.org oldalról válogattam pár ilyen tipikus sötét elemet.
1. Trükkös kérdések
Olyasmit válaszolsz rájuk, amit eszed ágában sincs. Úgy fogalmazzák meg a kérdéseket, hogy felületes olvasásra épp az ellenkezőjét jelentsék annak, amit. Tudva, hogy a felhasználó gyorsan szeretne végezni, általában mindig be kell pipálni valami választ, ezért felületesen fogja a kérdéseket elolvasni, és nem jön rá, mi is van odaírva.
2. Becsúsztatják a kosaradba
Vennél valamit, és a vásárlási folyamat során egyszer csak becsúsztatnak a kosaradba még egy terméket. Amit mondjuk úgy tudtál volna elkerülni, hogy még a főoldalon ki kellett volna szedned egy pipát, ami akkor még persze fel sem tűnt neked.
3. Csótánycsapda
Roppant egyszerűen belekerülsz egy szituációba, ahonnan aztán alig-alig tudsz kikeveredni. Ilyen minden regisztráció, hírlevélre feliratkozás, amitől aztán az életben nem tudsz megszabadulni.
4. Adataink zuckerelése (privacy zuckering)
A Facebook alapítójáról, Mark Zuckerbergről kapta a nevét: trükkösen rávesznek, hogy olyan információkat ossz meg magadról, amiket egyébként eszedben sem volt.
5. Megakadályozzák, hogy összehasonlítsd az árakat
A webáruházban úgy tüntetik fel az árat, hogy azt ne lehessen érdemben összehasonlítani mással. Például a darabos almánál ár/kg-ot adnak meg, de lehet venni csomagban is almát ár/csomag formában. Csak éppen azt sehol nem árulják el, hogy mennyi a tömege egy csomag almának. Így nem tudsz dönteni, hogy melyik az olcsóbb.
6. Figyelemelterelés
A felület direkt valamire irányítja a figyelmedet, hogy a másik opciót észre se vedd. Itt egy repülőjegy-vásárlást hoznak példának. A járat kiválasztása után feljön az ülésválasztó oldal, ahol már előre kijelölnek neked egy ülést, amit 5 dollárért lefoglalhatsz magadnak. Egészen apró a gomb, ami mutatja, hogy ki is lehet hagyni az ülésválasztást. Ez esetben random elhelyeznek egy ülésre, ami hogy, hogy nem, pont ugyanaz, amit az előbb még 5 dollárért ajánlottak, és ha nem voltál résen, meg is vetted.
7. Rejtett költségek
Eljutsz a legeslegutolsó lépéshez, amikor kiderül, hogy van még itt pár fizetnivaló: szállítási költség, adó, végtakarítás stb.
8. Bepaliznak valamire (bait and switch)
Ez ősi kereskedői technika, már az 1600-as években szerepelt egy kínai, szélhámosságokról szóló könyvben. Reklámoznak valamit, de aztán rávesznek, hogy mást vegyél meg. Például egy olcsó termék plakátjaival van tele a város, elmész megvenni, de hopp, már elfogyott, viszont van egy jó minőségű drágább, amire rábeszélnek. Ez a trükk a dizájnban például úgy jelenik meg, hogy egészen mást jelent egy gomb, mint amire számítasz. A Windows 10-re való frissítésnél vetette be a Microsoft ennek egy igen durva formáját: egyre sűrűbben és bosszantóbban jött fel automatikusan az ablak, hogy válts Windows 10-re. Amióta Windows van, a jobb felső sarokban lévő kis kereszt az ablak bezárását jelenti. Nem így ebben az esetben, ahol a bezáró gomb lenyomása a frissítés indítását jelentette. Oda ez volt írva kis betűkkel, de hát egy aktív számítógépezőbe már beleégett, hogy a nem kívánt ablaktól a becsukásával szabadul meg. Így aztán letöltötte a frissítést, akár akarta, akár nem.
9. Megszégyenítenek, ha nem teszed, amit javasolnak (confirmshaming)
Ez általában úgy szokott megjelenni, hogy feljön egy ablak, hogy iratkozz fel a hírlevélre, vagy vegyél prémium előfizetést. Van egy hatalmas, jó, rendben gomb, az elutasító lehetőség viszont úgy van megfogalmazva, hogy azt érezd, tiszta hülye vagy, ha nem az okét nyomod. Például: Kérd az ingyenes, kezdőknek szóló kertészkönyvet vagy Nem, kösz, mindent tudok a kertészkedésről.
10. Álruhás hirdetések
Úgy tűnnek, mintha a tartalomhoz tartoznának, azért, hogy rákattints, közben pedig a kattintás egy hirdetéshez visz.
11. Erőltetett folytatás
Lejár a három hónapos ingyenes próbaidőd, és a program szép csendben levonja a hitelkártyádról a következő havi díjat anélkül, hogy erről bármilyen értesítést kapnál. Még rosszabb, ha ezt az erőszakoskodást a csótánycsapdával párosítják.
12. Baráti spamek
A szolgáltatás érthető és elfogadható okból elkéri a közösségimédia-kapcsolataidat, majd ezeket arra használja, hogy névleg tőled jövő hírlevelekben bombázza a barátaidat.
Ezek csak a legtipikusabb példák arra, hogyan próbálnak átverni a dizájnba építve. Sok annyira általános, hogy nem is tudjuk, hogy itt valami tisztességtelen történik, természetesnek vesszük. Pedig felhasználóként jogod van hozzá, hogy a te kezedben legyen az irányítás, és csak azt tedd meg, bármilyen szolgáltatást is használsz, amit tényleg meg szeretnél tenni.
