Agysejteket sikerült megfiatalítaniuk cambridge-i tudósoknak

Olvasási idő kb. 1 perc

Megfordítható lenne az öregedés? A Cambridge Egyetem kutatói öreg patkányok idegi őssejtjeit ültették át ifjú példányok agyába, és ez megfiatalította az elaggott sejteket.

Ahogy idősödünk, úgy válnak egyre merevebbé az izmaink és ízületeink, nehezedik a mozgásunk. Ugyanez a helyzet az aggyal is, amelynek a sejtjei idővel kevésbé képesek megújulni, ezért öregkorban jócskán eltompulhatunk. Cambridge-i tudósok azonban forradalmi megoldást kísérleteztek ki, amellyel szó szerint visszafiatalíthatják az elöregedett idegsejteket – számol be a Nature folyóiratban megjelent tanulmányról a Neuroscience News.

Idős őssejteket ültettek át fiatal agyba

A Wellcome-MRC Cambridge Őssejtkutató Intézet munkatársai idős patkányok agyából nyertek ki idegi őssejteket, amelyeket ezután átültettek fiatal példányok jól működő, ifjú elméjébe. A puha, rugalmas környezetben az idős sejtek fiatalként kezdtek működni, szó szerint megújultak. Fordítva azonban épp ellenkező hatást váltott ki a kísérlet – a fiatal őssejtek elaggott agyba ültetve hamar működésképtelenné váltak és elsorvadtak.

Agyi idegsejteket fiatalítottak meg tudósok
Fotó: Eduard Lysenko / Getty Images Hungary

Ezt követően a tudósok létrehoztak egy módszert, amellyel képesek voltak eltávolítani a Piezo1-nek nevezett fehérjét az idős állatok agyában található őssejtek felszínéről. A fehérje eltávolítása becsapja a sejteket, elhitetve velük, hogy valójában fiatal, puha környezetben vannak, így azok elkezdenek fiatalodni. A kutatók szerint ezzel a módszerrel helyreállítható lehet az elöregedett idegsejtek regeneráló funkciója.

A cél természetesen nem az ifjúság forrásának megtalálása, hanem a különböző degeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex könnyebb kezelése a jövőben – magyarázza a projekt egyik vezetője, dr. Robin Franklin orvosprofesszor.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.