Tényleg egészségesebb a tejmentes fagyi?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha tudjuk valamiről, hogy nem igazán egészséges, akkor hajlamosak vagyunk valamilyen mentes változatot választani belőle, hátha egészségesebb és/vagy hátha nem hizlal annyira. De – konkrétan a fagylalt esetében – ha nincs rá feltétlenül szükségünk, akkor egyáltalán nem biztos, hogy jobban járunk vele

A nyári forróságban egymás után dobáljuk magunkba a fagyit, ha megtehetjük, bár mindenki tudja, hogy édesség, azaz hizlal, meg különben is tele van cukorral satöbbi. Ezért aztán meg is jelentek azok a jégkrémek, fagylaltok, parfék és más hűtött finomságok, amelyek egészségesebbnek hirdetik magukat a többinél, ilyenek például a tejmentes fagylaltok. Teresa Fung, a Harvard Egészségtudományi Karának munkatársa utánajárt, hogy ez valóban így van-e.

Ne dőlj be a reklámnak

A klasszikus fagylalt legfőbb összetevője a tejszín – az előírások szerint minimum 10 százalék tejszínt kell tartalmaznia egy terméknek ahhoz, hogy fagylaltnak számítson. Emellett a fagyi tartalmaz többek közt tejfehérjét, cukrot, stabilizáló- és emulgeálószereket (lecitint, mono- és diglicerideket), ízesítőszereket és egyéb hozzávalókat (gyümölcs-, keksz- és mogyoródarabokat stb.). Más hűtött desszertek hasonló összetevőkből állnak, kisebb-nagyobb eltérésekkel. A sorbet kevesebb tejszínt, viszont több cukrot tartalmaz, köszönhetően a benne található gyümölcspürének, a fagyasztott joghurt – nevének megfelelően – joghurtkultúra felhasználásával készül.

Kedvenc nyári édességünk
Fotó: GMVozd / Getty Images Hungary

Mostanság viszont egyre népszerűbbek a tejszín nélkül készülő fagylaltok, amelyeket a laktózérzékenyek vagy a vegán étrendet követők is fogyaszthatnak. Gyártásukhoz általában növényi tejpótlékokat, például kókusztejet, mandulatejet vagy szójatejet használnak. Ezek némelyike magas zsírtartalmú, így képes megkötni és krémes állagúvá tenni a készítményt, mások viszont, mint a mandulatej, zsírban szegények, ezért más zsírsavakra, például kókuszolajra vagy avokádóolajra van szükség ahhoz, hogy a fagyi elnyerhesse megszokott állagát.

A sok helyütt egészségesebbnek hirdetett tejmentes fagylaltok cukor-, zsír- és kalóriatartalma sem alacsonyabb. 120 milliliternyi hagyományos csokifagyi 140 kcal-t, 7 gr zsírt és 16 gr cukrot tartalmaz, ezzel szemben a tejmentes változat ugyanebben a mennyiségben 160 kcal-val, 10 gr zsírral és szintén 16 gr cukorral van felvértezve. Hacsak nem egészségi vagy étrendi okokból kerülöd a tejet, nincs különösebb ok rá, hogy a hagyományos fagyi helyett a vegán verziót válaszd.

A mértékletesség a megoldás

Érdemes ismerni az összetevők listáját, hiszen gyakran, ha például zsírban szegényebb a termék, másból – cukorból, stabilizátorokból stb. – többet tartalmaz, kiegyenlítve az arányokat. Ezt természetesen legkönnyebben a jégkrém csomagolásán ellenőrizheted. Ha óvni szeretnéd a vonalaidat, olyat válassz, ami a lehető legkevesebb káros összetevőt tartalmazza, és ne nassolj többet a kelleténél. Napi kalóriabeviteled maximum 10 százalékát jelentsék a hozzáadott cukrok, szintén legfeljebb 10 százalékát a telített zsírsavak. Egy-két gombóc fagyi bőven elég, ne habzsold mértéktelenül a jeges finomságokat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.