Miért hullik úgy a hajad? Mutatjuk a leggyakoribb okokat!

Főleg férfiak esetében gyakori, hogy egy bizonyos életkor felett hajkoronájuk ritkulni kezd, a hajhullásnak azonban a leggyakoribb típusú kopaszodás mellett rengeteg egyéb, testi és lelki oka is lehet.

A hajhullás alapvetően nem természetellenes jelenség, amíg napi szinten mintegy ötven-száz hajszálat veszítünk el. Hajunk folyamatosan megújul, a régi szálakat újak váltják fel. A probléma akkor adódik, ha a megszokottól eltérően, nagy mennyiséget kezdünk elveszíteni, ezzel pedig hirtelen tar foltok alakulnak ki a fejünkön. Ez a nyugtalanító és gyakran igencsak kellemetlen jelenség számtalan különböző lelki és fizikai okra vezethető vissza – ezeknek járt utána a Prevention cikke.

A hajhullás leggyakoribb okai

Terhesség, műtét vagy nem mindennapi stressz

Az ún. nyugalmi hajhullás (telogén effluvium) általában nőknél jelentkezik, okozója pedig a legtöbb esetben valamiféle stresszhelyzet, például a terhességet vagy egy jelentősebb orvosi beavatkozást kísérő felfokozott érzelmi állapot. Esetenként különböző gyógyszerek, antibiotikumok és antidepresszánsok mellékhatásaként is előfordulhat. A tünetek a kérdéses esemény után hat-tizenkét héttel jelentkeznek. A hajhullás változó intenzitással lép fel, a csúcsidőszakban nagy mennyiségben, maroknyi csomókban esnek ki hajszálaink, akár a 70 százalékukat is elveszíthetjük.

Az esetek többségében a tünetek idővel, miután kilábaltunk a minket nyomasztó esemény hatásaiból, maguktól eltűnnek – ez általában maximum hat-nyolc hónapig tarthat. Ha mégsem így lenne, próbáljunk stresszmentesebb életmódra váltani, vagy konzultáljunk orvosainkkal, hogy kiderülhessen, ha esetleg valamiféle gyógyszer mellékhatásai a ludasak.

Örökletes kopaszodás

Az örökletes hajhullás, vagyis az androgenetikus alopécia a leggyakoribb oka annak, ha frizuránk idővel ritkulni kezd. A férfiak esetében a haj fokozatosan „hátrál visszafelé” a koponyán, a nőknél pedig elszórtan, a fejtetőn kezd csökkenni a hajszálak mennyisége. Mindez genetikai okokra vezethető vissza, valószínűleg valamelyik szülőnktől (vagy mindkettőtől) örököltük a hajlamot, esetleg nagyszülőtől. A haj ritkulása lassan indul be, de a tünetek akár már húszas éveinkben felbukkanhatnak. Megállítani nem tudjuk a kopaszodást, de megfelelő készítmények segítségével lassíthatjuk a folyamatot. Napi kétszer dörzsöljük be fejbőrünket minoxidil tartalmú Regaine oldattal – ez a módszer mindkét nem esetében működik, nők számára azonban gyengébb koncentrációjú oldatot ajánlunk az esetleges mellékhatások elkerülésének érdekében.

Mitől hullik a hajunk?
Mitől hullik a hajunk?Fotó: John M Lund Photography Inc / Getty Images Hungary

Pajzsmirigyproblémák

A pajzsmirigy hormonjainak nagy szerepük van hajunk megfelelő növekedésében, ezek elégtelen termelődése pedig könnyen hajhullást okozhat – különösen az ötven feletti hölgyek esetében. Mindemellett a csökkent pajzsmirigyhormonszint általános gyengeséghez, rossz közérzethez és anyagcserezavarokhoz is vezethet. Vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hogy fellépett-e esetünkben ez az elváltozás, és az orvosunk által felírt megfelelő gyógyszerek segítségével elmulaszthatóak a tünetek.

Lupus

A lupus egy gyakorta diagnosztizált krónikus autoimmun betegség, melynek következtében immunrendszerünk tévedésből a szervezet egészséges sejtjeit kezdi megtámadni. A betegség legismertebb tünetei közé tartozik a fáradtság, a láz, a vörös kiütések, a fájó ízületek – és a hajhullás is. Ez jelentkezhet enyhébb formában, mikor fésülködés vagy hajmosás közben esik ki néhány hajszálunk, de akár foltokban is kihullhat hajunk a lupus következtében, miután az üresen maradt helyeken kiütések bukkannak fel. A lupust nem véletlenül nevezik „nagy utánzómesternek”, hiszen tünetei alapján előszeretettel gyanakszunk más problémákra a valós ok helyett. Éppen ezért igencsak nehéz a betegség diagnosztizálása. Ha a fentebb vázolt tüneteket észleljük magunkon, érdemes reumatológus segítségét kérni, a kiütések megszüntetését pedig bőrgyógyászra bízni.

Vashiányos vérszegénység

Ha szervezetünk nem jut elég vashoz, csökken a szövetek oxigénellátásért felelős vörösvérsejtjeink száma. Ennek oka lehet az, ha nem fogyasztunk elegendő vastartalmú ételt, de nők esetében a menstruációkor nagy mennyiségben vesztett vér is hozzájárulhat az anémia kialakulásához. A vérszegénység napjainkban népbetegségnek számít. Főbb tünetei a fáradtság, a sápadt bőr, a fejfájás és koncentrálási nehézségek. Egy vérvizsgálat könnyen kiderítheti, hogy valóban fennáll-e esetünkben ez a probléma, és ha igen, egy jelentősebb étrendváltozás (különös tekintettel a vasban gazdag húsételek és a C-vitaminban dúskáló zöldségek, gyümölcsök lehetőleg minél gyakoribb fogyasztására) könnyen orvosolhatja a vashiányt.

PCOS-szindróma

A policisztás petefészek-szindróma (PCOS) egy nőknél jelentkező, összetett tüneteket produkáló hormonális betegség, melynek okozója, hogy a férfi nemi hormon, az androgén túlzott mennyiségben termelődik a páciens szervezetében. A nők mintegy egytizedét érintő betegség tünetei a férfi nemi hormon túltengésének következtében kialakuló elhízás, kihagyó menstruáció, pattanásos bőr, az arcszőrzet serkenése, illetve a haj ritkulása, mely a férfiak kopaszodására emlékeztet. Egy vérvizsgálat fény deríthet rá, ha a megfelelőnél nagyobb arányban van jelen szervezetünkben az androgén. Habár a PCOS-szindróma jelen tudásunk szerint nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel – például különböző androgénblokkoló hatású fogamzásgátló tabletták és egyéb, orvos által felírt készítmények szedésével – tünetei csökkenthetőek.

A fejbőr betegségei

A pikkelysömör, a korpásodás vagy éppen a különböző gombás fertőzések gátolhatják hajunk megfelelő növekedését. Korpásodás esetén fejbőrünk a szokásosnál nagyobb mennyiségben kezd hámlani, emiatt hajunkban, bőrünkön, ruháinkon apró hámdarabkák jelennek meg. A pikkelysömör a bőr elszarusodásával járó bőrbetegség, melynek tüneteként vöröses színű, több centiméteres pikkelyes felrakódások bukkannak fel bőrünkön. Egyik betegség sem fertőző, és különböző, egyszerű módokon (például korpásodás elleni sampon használatával) elejét vehetjük a komolyabb problémák kialakulásának.

A fejbőr betegségei is gátolhatják a hajunk megfelelő növekedését
A fejbőr betegségei is gátolhatják a hajunk megfelelő növekedésétFotó: powerofforever / Getty Images Hungary

Foltos hajhullás

Az alopecia areata, más néven foltos hajhullás egy gyakorta jelentkező immunhiányos betegség, melyben szervezetünk védelmi rendszere megtámadja hajtüszőinket, gátolva az egészséges hajképződést. Fő tünete a kör alakú foltokban megjelenő kopaszodás, de a betegség esetenként nemcsak fejbőrünkön, hanem más testfelületeinken is a szőr kihullását eredményezheti, legsúlyosabb esetben pedig akár teljes hajkoronánkat elveszíthetjük. Egyelőre nem ismerjük a betegség megjelenésének pontos okait, pusztán sejthető, hogy – más autoimmun betegségekhez hasonlóan – örökletes tényezők játszanak szerepet az alopecia areata kialakulásában. Ha a hajhullás fentebb vázolt tüneteit észleljük magunkon, vér-, illetve hormonvizsgálat elvégzésével érdemes utánajárni, hogy valóban ennek a betegségnek a nyomairól van-e szó. Az alopecia areata sok esetben nem igényel kezelést, mivel tünetei nem véglegesek, de különböző módszerekkel, például cinktabletták, kortikoszteroidok, illetve a fentebb már említett, minoxidilos oldatok segítségével serkenteni lehet a hajnövekedést az érintett foltokban.

Túlzott hajápolás

Előfordulhat, hogy a túlságosan nagy mennyiségben használt, különböző vegyi anyagokat tartalmazó samponok, hajfestékek, illetve a kellőnél gyakoribb hajmosás és hajszárítás is gyengébbé teszik hajszálainkat, mely miatt azok megtörnek és kihullnak. Érdemes ilyen szempontból is odafigyelnünk hajunk egészségére, például a hajszárítót sose kapcsoljuk maximális fokozatra (hiszen az óriási hő is károsíthatja hajszálainkat), ne fessük a hajunkat természetes színétől markánsan eltérő árnyalatokra (ugyanis minél erősebb a festés, annál több káros kemikália kerül a hajba). Ha hajzselét vagy hajsprét használunk, ügyeljünk rá, hogy ne kiszáradt állapotban fésüljük bele hajunkba, ez ugyanis szintén megtörheti a szálakat.

Fehérjeszegény étrend

Végül, de nem utolsósorban, ha nem fogyasztunk elég fehérjét – például nem eszünk húst, és növényi fehérjével sem pótoljuk a kieső mennyiséget –, hajszálaink könnyedén elvékonyodnak és hullani kezdenek. A fehérje ugyanis sejtjeink egyik legfontosabb építőköve, melybe a hajhagymák is beletartoznak. A fehérjehiányt egész immunrendszerünk megérzi: elgyengülünk, hamar kifáradunk és izmaink nem dolgoznak megfelelően. A megoldás – csakúgy, mint a vashiánynál – az étrendünk megváltoztatása. Fogyasszunk minél több egészséges húsételt, halat és tojást, vegetáriánus vagy vegán diéta esetén pedig babféléket, tofut, rizst, magvakat és zabpelyhet.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.