Jólesik a hűsítő pára nyáron, de kőkemény fertőzést kaphatsz tőle

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Díványnak nyilatkozó szakember arra figyelmeztet, hogy a vízpermet Legionella baktériummal fertőződhet, ami súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz.

A nyári szezonban számos szabadtéri rendezvényen találkozhatsz párakapukkal, amelyek hűsítő hatású vízpermettel teszik elviselhetőbbé a hőséget. Ezzel nincs is gond egészen addig, amíg a rendszer megfelelően karban van tartva. Ha viszont elmarad a fertőtlenítés, vagy azt nem megfelelő szerekkel végzik, az elszaporodó Legionella baktérium a tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket okozhat.

Halálos is lehet

A légiós betegségként elhíresült fertőzésre 1976-ban figyelt fel a világ, miután a veterán legionáriusok philadelphiai gyűlésén (innen ered az elnevezés) 221 ember betegedett meg a szállodai légkondicionálóban megtelepedő Legionella baktériumok miatt, majd közülük 34-en életüket vesztették.

Ez a kórokozó bárhol előfordulhat, ahol pangó meleg víz van, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy elő is fordul: a kórházi vízhálózatok 76 százalékából és a háztartási rendszerek 77 százalékából is kimutatható. A fertőzött víz alapvetően ugyan nem jelent veszélyt – akár meg is ihatod –, ha azonban porlasztott formában belélegzed és a baktérium az apró vízcseppekben utazva eljut a tüdőd mélyére, nem a kánikula lesz a legnagyobb bajod.

Az idősebbekre nézve rizikósabb

A láthatatlan veszélyre dr. Benesóczky Dezső villamosmérnök hívta fel a figyelmünket, aki egészségügyi termékekkel foglalkozik, így munkája révén a – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte áldozatokat szedő – kórházi fertőzéseket is jól ismeri. Szerinte a baktérium különösen nagy kockázatot hordoz az egészségügyi intézmények lakóira nézve: miközben egy egészséges ember megúszhatja hőemelkedéssel, addig egy idős, legyengült immunrendszerű daganatos beteg számára végzetes következményekkel járhat.

A baktérium mikroszkópikus képe
Fotó: Shutterstock

Szinte bárhol találkozhatsz vele

Bár a légiós betegség fenyegetéséről leginkább a klímaberendezések kapcsán lehet hallani, a meleg vizes hálózatok közvetítésével a fertőzés egészen váratlan helyeken ütheti fel a fejét.

Idézőjel ikon

A baktériumok a vírusokkal és gombákkal együtt úgynevezett biofilmként alkotnak életközösséget a csövek falain, és rendkívül nehéz kipusztítani őket.

Ha pedig a fertőzött vízből pára képződik – például a bevásárlóközpontok tetején lévő hűtőtornyoknál, szökőkutaknál, jakuzziknál vagy éppen a fogorvosi rendelőben, ahol a fúrófej permete száll a levegőben – minden körülmény adott ahhoz, hogy megtörténjen a baj.

A párakapu is megfertőzhet

A mérnök szerint a baktérium a nyári rendezvényeken alkalmazott mobil párakapuk tartályaiban is előfordulhat, de erről sajnos méltánytalanul kevés szó esik.

„Ha például kint marad egy hétvégén át a 30 fokban, a baktérium óránként képes osztódni, vagyis az első órában az egyből kettő lesz, majd a kettőből négy, és így tovább. Ez addig folytatódik, amíg van „ennivalója”, vagy valami meg nem akadályozza a terjedését. Ha marad néhány csepp víz a tartályban, és azt nem tisztítják ki megfelelően, a két szezon közötti telet is túlélheti.”

Az ellenőrzés kötelező

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben – például egészségügyi és szociális létesítményekben, kereskedelmi szálláshelyeken, közfürdőkben a 30 foknál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén, nedves hűtőtornyokban – kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében. Erről és a betegségről itt olvashatsz bővebben.

Mi a megoldás?

Dr. Benesóczky Dezső azt mondja, a légúti fertőzés következtében kialakulhat Pontiac láz vagy legionárius betegség is. Az előbbi esetén egy-másfél nap után kevésbé súlyos, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd a betegség néhány nap múlva spontán elmúlik. A legionárius betegség ezzel szemben 2-10 napos lappangási időt követően alakul ki, előbb influenzaszerű tünetek, majd tüdőgyulladásra emlékezetető hidegrázás, magas láz és száraz köhögés kíséretében. A beteg emellett tapasztalhat még izomfájdalmat, fejfájást, zavartságot és hasmenést is. Ha ilyen tüneteket tapasztalsz, mielőbb fordulj orvoshoz!

Mivel a megelőzés érdekében mi magunk nem tehetünk semmit, a felelősség elsősorban az üzemeltetőket terheli.

Idézőjel ikon

Gondos üzemeltetéssel, a megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazásával kivédhető a fertőzés.

Ehhez olyan anyagokat érdemes választani, amelyek nem okoznak kárt sem a környezetben, sem az emberi szervezetben. A mérnök szerint erre a célra kiváló magyar innovációk léteznek. Ilyen például dr. Noszticzius Zoltán, a Műegyetem professzorának egyedülálló fejlesztése, a Solvocid, illetve a Körmendi István munkáját dicsérő Higén+99 fertőtlenítőszer is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.