A Díványnak nyilatkozó szakember arra figyelmeztet, hogy a vízpermet Legionella baktériummal fertőződhet, ami súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz.
A nyári szezonban számos szabadtéri rendezvényen találkozhatsz párakapukkal, amelyek hűsítő hatású vízpermettel teszik elviselhetőbbé a hőséget. Ezzel nincs is gond egészen addig, amíg a rendszer megfelelően karban van tartva. Ha viszont elmarad a fertőtlenítés, vagy azt nem megfelelő szerekkel végzik, az elszaporodó Legionella baktérium a tüdőgyulladáshoz hasonló tüneteket okozhat.
Halálos is lehet
A légiós betegségként elhíresült fertőzésre 1976-ban figyelt fel a világ, miután a veterán legionáriusok philadelphiai gyűlésén (innen ered az elnevezés) 221 ember betegedett meg a szállodai légkondicionálóban megtelepedő Legionella baktériumok miatt, majd közülük 34-en életüket vesztették.
Ez a kórokozó bárhol előfordulhat, ahol pangó meleg víz van, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy elő is fordul: a kórházi vízhálózatok 76 százalékából és a háztartási rendszerek 77 százalékából is kimutatható. A fertőzött víz alapvetően ugyan nem jelent veszélyt – akár meg is ihatod –, ha azonban porlasztott formában belélegzed és a baktérium az apró vízcseppekben utazva eljut a tüdőd mélyére, nem a kánikula lesz a legnagyobb bajod.
Az idősebbekre nézve rizikósabb
A láthatatlan veszélyre dr. Benesóczky Dezső villamosmérnök hívta fel a figyelmünket, aki egészségügyi termékekkel foglalkozik, így munkája révén a – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte áldozatokat szedő – kórházi fertőzéseket is jól ismeri. Szerinte a baktérium különösen nagy kockázatot hordoz az egészségügyi intézmények lakóira nézve: miközben egy egészséges ember megúszhatja hőemelkedéssel, addig egy idős, legyengült immunrendszerű daganatos beteg számára végzetes következményekkel járhat.
Szinte bárhol találkozhatsz vele
Bár a légiós betegség fenyegetéséről leginkább a klímaberendezések kapcsán lehet hallani, a meleg vizes hálózatok közvetítésével a fertőzés egészen váratlan helyeken ütheti fel a fejét.
A baktériumok a vírusokkal és gombákkal együtt úgynevezett biofilmként alkotnak életközösséget a csövek falain, és rendkívül nehéz kipusztítani őket.
Ha pedig a fertőzött vízből pára képződik – például a bevásárlóközpontok tetején lévő hűtőtornyoknál, szökőkutaknál, jakuzziknál vagy éppen a fogorvosi rendelőben, ahol a fúrófej permete száll a levegőben – minden körülmény adott ahhoz, hogy megtörténjen a baj.
A párakapu is megfertőzhet
A mérnök szerint a baktérium a nyári rendezvényeken alkalmazott mobil párakapuk tartályaiban is előfordulhat, de erről sajnos méltánytalanul kevés szó esik.
„Ha például kint marad egy hétvégén át a 30 fokban, a baktérium óránként képes osztódni, vagyis az első órában az egyből kettő lesz, majd a kettőből négy, és így tovább. Ez addig folytatódik, amíg van „ennivalója”, vagy valami meg nem akadályozza a terjedését. Ha marad néhány csepp víz a tartályban, és azt nem tisztítják ki megfelelően, a két szezon közötti telet is túlélheti.”
Az ellenőrzés kötelező
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete szerint a fokozott kockázatot jelentő közegekben – például egészségügyi és szociális létesítményekben, kereskedelmi szálláshelyeken, közfürdőkben a 30 foknál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén, nedves hűtőtornyokban – kötelező rendszeres vizsgálatokat, mintavételeket végezni a Legionella kiszűrése érdekében. Erről és a betegségről itt olvashatsz bővebben.
Mi a megoldás?
Dr. Benesóczky Dezső azt mondja, a légúti fertőzés következtében kialakulhat Pontiac láz vagy legionárius betegség is. Az előbbi esetén egy-másfél nap után kevésbé súlyos, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd a betegség néhány nap múlva spontán elmúlik. A legionárius betegség ezzel szemben 2-10 napos lappangási időt követően alakul ki, előbb influenzaszerű tünetek, majd tüdőgyulladásra emlékezetető hidegrázás, magas láz és száraz köhögés kíséretében. A beteg emellett tapasztalhat még izomfájdalmat, fejfájást, zavartságot és hasmenést is. Ha ilyen tüneteket tapasztalsz, mielőbb fordulj orvoshoz!
Mivel a megelőzés érdekében mi magunk nem tehetünk semmit, a felelősség elsősorban az üzemeltetőket terheli.
Gondos üzemeltetéssel, a megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazásával kivédhető a fertőzés.
Ehhez olyan anyagokat érdemes választani, amelyek nem okoznak kárt sem a környezetben, sem az emberi szervezetben. A mérnök szerint erre a célra kiváló magyar innovációk léteznek. Ilyen például dr. Noszticzius Zoltán, a Műegyetem professzorának egyedülálló fejlesztése, a Solvocid, illetve a Körmendi István munkáját dicsérő Higén+99 fertőtlenítőszer is.
