Miért pirulunk el? És miért pont a szégyentől?

Úgy tűnik, így mutatható ki a leghatékonyabban, hogy valóban röstellünk egy kisebb-nagyobb hibát.

A jelenség egy akaratlanul és kontrollálhatatlanul bekövetkező folyamat egyik „tünete”. A szimpatikus idegrendszer által aktivált „üss vagy fuss” reakció részét képező jelenség során felszabaduló adrenalin hatására felgyorsul a légzés és a pulzus, a pupillák kitágulnak és az izmok gyorsabb reagálását elősegítendő azok vérellátása is felélénkül. Az AsapSCIENCE szerint az adrenalinra ilyenkor csak az arc erei válaszolnak úgy, hogy az az elvörösödésünkhöz vezet.

Csak ránk jellemző?

A Darwin által a „legfurcsább és legemberibb reakcióként” jellemzett jelenség úgy tűnik, valóban csak az emberekre jellemző egyébként. A legvalószínűbbnek tűnő magyarázat szerint egy evolúciós célt szolgált, illetve szolgál ma is. Az elvörösödés eszerint a megbánás és a bűntudat jele. A másokkal való interakcióink során így fejezhető ki ugyanis a legegyértelműbben és legőszintébben, csalás és szavak nélkül, hogy belátjuk: hibát követtünk el.

Észre is veszi mindenki

Ha pedig szégyelled a dolgot, és abban reménykedsz, hogy mások nem veszik majd észre, mi történik, van egy rossz hírünk: egy másik elmélet szerint a színfelismerést szolgáló érzékszerveink úgy fejlődtek ki, hogy biztosan észrevegyük a bőrszín változásait. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, több kutatás szerint is jobban kedveljük ugyanis azokat, akik elpirulnak egy-egy kínosabb interakció vagy baki után.

Blogmustra