Valljuk be, az óvszerhasználat, a megszakításos védekezés vagy az ondóvezeték elkötése a biztonság és a kényelem szempontjából sem éppen a legideálisabb módja a férfi fogamzásgátlásnak. Talán ennek köszönhető, hogy a felmérésekben megkérdezett férfiak többsége azt vallotta, hogy örömmel használna valamilyen hormonális fogamzásgátló készítményt. Ha lenne. Jó hír, hogy - bár nem holnapután, de - lesz. A legújabb technológiai megoldásokról a 15. ESC Nemzetközi Fogamzásgátlás Kongresszuson számoltak be a Fogamzásgátlás és Reprodukciós Egészség Európai Társaságának kutatói.
“A nem kívánt terhesség elleni védekezést rendszerint a nők feladatának tekintik, de a közeljövőben remélhetőleg megváltozik ez a hozzáállás. Mindez természetesen nevelés és tájékoztatás kérdése, ami közös feladata a pedagógusoknak, a védőnőknek és az orvosoknak” - mondta a Díványnak dr. Bártfai György, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora, a kongresszus elnöke.
A Férfi Fogamzásgátlás Nemzetközi Konzorcium (ICMC) kutatói számára központi kérdés, hogy egy férfi is olyan fogamzásgátló módszerek közül választhasson, amelyek hosszú távra jelentenek kényelmes, de visszafordítható megoldást, ha később mégis gyermeket szeretne. A legújabb fejlemények szerint háromféle módszer: tabletta, gél és injekció is elérhető lesz a férfiak számára, és folyamatosan zajlanak a kutatások, hogy ezek minél egyszerűbbek és hatékonyabbak legyenek.
De mi tartott ilyen sokáig?
Évtizedek óta zajlanak kutatások a férfi fogamzásgátlás területén, és számos hír látott már napvilágot egy-egy ígéretesnek bizonyuló módszer kapcsán, de a legtöbb esetben a vizsgálati folyamat elakadt valahol. Ennek pedig egyszerű biológiai okai vannak.
“A férfiak szervezetében naponta spermiumok százmilliói termelődnek és az ejakulátummal 250 millió spermium távozik. A helyzet az, hogy tizedennyi spermium esetén is még termékeny a férfi szervezet, ezzel szemben egy női testben havonta mindössze egy vagy két peteérés történik.
Leállítani egy férfi termékenységét az egészsége és biztonsága megőrzése mellett nem kis kihívás”
- nyilatkozta a Voxnak Michael Skinner biológus.
Másrészt a női fogamzásgátlásra azért is volt nagyobb szükség - és fektettek is rá nagyobb hangsúlyt - a történelem során, mert a terhesség és a szülés sok esetben kockázatos, akár életveszélyes is lehet. Mivel a férfiak nincsenek kitéve ilyen komoly veszélyeknek, az ő esetükben a fogamzásgátlók mellékhatásaival is kevésbé “megengedőek” a döntéshozók.
A nagy gyógyszergyártó cégeket egyébként nem különösképp izgatják az eredmények, véleményük szerint az ilyen szerek előállítása nem kecsegtet nagy jövedelemmel, ezért nem is kapálóznak nagyon, hogy felkarolják a férfi fogamzásgátlás ügyét - nyilván ez sem könnyít a helyzeten.
“A férfi fogamzásgátló módszereknek is ugyanolyan biztonságosnak, hatékonynak és visszafordíthatónak kell lenniük, mint a nők számára elérhető tablettáknak” - magyarázta Bártfai György professzor, aki szerint azt is számításba kell venni, hogy egy új gyógyszer kifejlesztése és gyógyszertári forgalomba kerülése 15-18 évbe is beletelhet. Ez pedig azt jelenti, hogy a legújabb technológiai megoldásokra is még várnunk kell. De pontosan milyen megoldásokról is van szó?
Ígéretes módszerek a láthatáron
Tíz éve kísérleteznek a kutatók egy tesztoszteront és progesztint (a progeszteron szintetikus változata) tartalmazó, bőrön keresztül felszívódó géllel, mely a tesztoszterontermelés stimulálásáért felelős gonadotropin hormon működését hivatott megakadályozni. Mivel ugyanis a spermiumszám elsősorban a herékben lévő tesztoszteron mennyiségétől függ (nem a vérben lévő szinttől), a gonadotropin leállítása csökkenti a spermatermelést.
Csakhogy a herékben lévő tesztoszteron csökkenése miatt a vér tesztoszteronszintje is visszaesik, ez pedig olyan mellékhatásokhoz vezethet, mint az alacsony libidószint vagy a problémás ejakuláció - ezért kell a gélnek tesztoszteront helyettesítő anyagot is tartalmaznia, hogy minimális spermatermelés mellett is minden más megfelelően működjön. 2012-ben egy 24 hetes vizsgálat során már tesztelték a zselé hatékonyságát, és az eredmények szerint az alanyok 90 százalékánál sikerült 1 millió/ml alá nyomni a spermiumszámot - ez kell a teherbe esés megelőzéséhez - némi mellékhatás árán. A készítményt idén nyáron kezdik el tesztelni egy nagyobb vizsgálat keretében: 420 önkéntes pár vállalta, hogy 12 hónapon át csak a gélt fogják használni.
“A zselé alkalmazásánál vigyázni kell, mert testi érintkezéssel másokra is átkerülhet az anyag, olyanokra, akik nem akarnak így védekezni” - figyelmeztet dr. Bártfai György.
A gélhez hasonlóan működik a dimetandrolon-undekanoát, vagy röviden DMAU-tartalmú tabletta is, melynek első, nagyobb volumenű tesztelésében összesen száz férfi vett részt - négy csoportba osztva. Az alanyok 28 napon keresztül szedték a 100, 200 vagy 400 milligramm DMAU-t tartalmazó tablettákat, a negyedik csoport tagjai pedig placebót kaptak. A vérminták alapján a legmagasabb hatóanyag-tartalmú tablettákat szedő férfiaknál olyan hormonális változásokat mutattak ki, amelyek – elméletileg – megakadályozzák, hogy teherbe ejtsenek egy nőt.
A kutatás során azonban nem vizsgálták a férfiak spermiumszámát, így az eredményeket egyelőre nem lehet megbízhatónak tekinteni. A kis létszámú minta és az idő rövidsége miatt a hosszú távú mellékhatások egyelőre ugyancsak kérdésesek.
A férfiak számára legbiztosabb fogamzásgátló módszer továbbra is a vazektómia, melynek során mindkét ondóvezetéket átvágják, de a műtét sem az orgazmust, sem a nemi potenciát nem befolyásolja. Nyugat-Európában egyre népszerűbb az eljárás, ám hazánkban még mindig nem sokan élnek vele.
Jönnek a zöld fogamzásgátlók
Indiában viszont már valamivel előrébb járnak a tudósok, és néhány éven belül piacra is dobhatják azt a polimer gélt tartalmazó injekciót, amely a sebészeti beavatkozás nélkül blokkolja az ondóvezetékben a sperma útját. Eddig 540 férfin tesztelték a módszert, mely 13 évvel a kezelés után is hatékonyan működik, és egy újabb injekciós eljárással vissza is fordítható az állapot, ha valaki meggondolná magát.
Indiában él a legtöbb olyan házas nő, aki nem tervez gyereket szülni, és a szociális megbélyegzés miatt (az óvszervásárlás felér magánélet kiteregetésével) a szexuális életet élő párok kevesebb mint 6 százaléka használ óvszert.
„Fontos szempont a kutatások során az is, hogy idővel a zöld, azaz környezetkímélő fogamzásgátlók terjedjenek el, vagyis cél, hogy a hormontartalmú védekezési eszközök (pl. hüvelygyűrű) az emberi szervezetből a természet körforgásába kerülve ne terheljék a környezetet” – mutatott rá az ökológiai szempontokra dr. Bártfai György.
A reprodukciós egészség megőrzéséhez elengedhetetlenek a hatékony védekezési eljárások, hogy minden születő gyerek tervezett lehessen. Egy tudományos modell szerint ha a férfiaknak csak tíz százaléka kezdené el alkalmazni valamelyik bevált módszert, Amerikában és Dél-Afrikában öt százalékkal, Nigériában pedig 38 százalékkal csökkenne a nem kívánt terhességek száma. Minél szélesebb tehát a könnyen hozzáférhető, egyszerű megoldások választéka, annál kisebb az esélye a nem kívánt terhességnek, és így a terhesség-megszakításoknak is.
Kulturális és vallási különbségek a védekezésben
Az egyistenhitű vallások (zsidó, keresztény, iszlám) a szexet csak a házasságon belül és nemzési céllal tekintik legitimnek, vagyis intézményesített szexualitásról van szó. Ezért a szexedukáció ebben a keretben a tiltásra fókuszál, vagyis arra, mit nem szabad tenni, ebből adódóan a nők védekezési szabadsága korlátozott.
Az emberi jogokon alapuló társadalmakban és kultúrákban a szexualitás pozitív oldalait és az ahhoz kapcsolódó jogokat hangsúlyozzák. „Éppen ezért, itt az egyéni szexuális igények és motivációk kerülnek előtérbe, elfogadva a szexuális sokszínűséget, nemi egyenlőséget, a saját és mások iránti felelősséget tanulva a témában, ebben van jelentős szerepe a modern szexedukációnak” - magyarázta a konferencián Prof. Johannes Bitzer, a European Journal of Contraception andReproductive Health Care főszerkesztője.
