Az ÁNTSZ legfrissebb jelentése szerint a tavalyi év utolsó hetében tapasztalt mélypont után január elején jelentősen megemelkedett a regisztrált influenzaszerű megbetegedések száma. A 20 százalékos lakossági mintán végzett becslés alapján 2018. január 1-7. között az országban kétszer annyi beteg (9950 fő) fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, mint az azt megelőző héten. Az Országos Közegészségügyi Intézet Légúti Vírus Osztályára összesen 17 influenzagyanús betegtől származó légúti minta érkezett, de influenzaszerű megbetegedések halmozódásáról az intézmény nem kapott értesítést.
„Számos vírus okoz felső légúti megbetegedést, köztük az influenza is. A köhögés, orrfolyás, torokfájás általában mindegyik esetben előfordul, de a klasszikus influenza magas lázzal jár és spontán gyógyul körülbelül egy hét alatt. A hetekig elhúzódó, láztalan, köhögést okozó vírusfertőzéseket általában egyéb vírusok okozzák” – mondta a Díványnak dr. Malinkó Balázs háziorvos.
Akad néhány betegség, ami a panaszok alapján hasonlít az influenzára: nehéz tőle elkülöníteni például a parainfluenzát, az adenovírus- és rhinovírus-fertőzéseket, és vannak olyan bakteriális fertőzések is, melyeknek a kezdeti szakaszában tapasztalható tünetek miatt joggal gyanakodunk influenzára; ilyen a Chlamydia pneumoniae baktérium okozta atípusos tüdőgyulladás és a Mycoplasma pneumoniae fertőzése is.
A megfázásban és az influenzában az a közös, hogy mindkettőnek szezonja van és mindkettőt vírus okozza, ám míg a nátha kialakulásáért mintegy kétszáz különféle vírus lehet felelős, addig az influenzát mindig az influenzavírus három csoportjának valamelyike okozza, és a betegség komoly szövődményekkel járhat. Egyesek szerint a tünetek alapján könnyű megkülönböztetni a két betegséget:
- A náthánál lassan fejlődnek ki a tünetek, az influenza viszont gyorsan dönt le a lábunkról, de tovább tart a gyógyulás.
- A náthánál hőemelkedés vagy enyhe láz tapasztalható, míg az influenzát a hirtelen kifejlődő magas láz jellemzi.
- A náthánál a felső légúti tünetek közé tartozik a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, az influenzánál pedig jelentős a köhögés, és a torokfájdalom is sokkal erősebb. Fejfájás is előfordulhat mindkét esetben, de más-más intenzitással.
- A nátha esetében sem jó a közérzetünk, de a fáradtság, a gyengeség, a kimerültség, a fejfájás, a végtagfájdalmak és az erős hidegrázás inkább influenzára utalnak.
Dr. Dienes Csaba Emil háziorvos azonban korábban azt nyilatkozta a Díványnak, hogy egyértelműen csak a vírus garatmosó folyadékból való kimutatásával és azonosításával különíthető el az influenza és a megfázás. A szakember szerint egyébként megfázás nem is létezik, hiszen „sokkal inkább arról van szó, hogy hidegben a szervezet védekezőképessége általában véve és lokálisan (pl. orr-nyálkahártya, garat) is csökken, így sokkal könnyebben megtelepszik szervezetünkben a mintegy kétszáz vírus valamelyike, amelyek megfázásos tüneteket okoznak” – magyarázta.
Az sem ritka, hogy a „mezei” nátha komolyra fordul: megfázás esetén a baktériumok okozta fertőzések általában szövődményként, a vírusos fertőzést követő másodlagos fertőzés (felülfertőződés) formájában jelentkeznek. Baktériumok jelenlétére akkor gyanakodj, amennyiben a megfázás tünetei a szokásos 10-14 nap alatt nem enyhülnek, a tünetek magas lázzal párosulnak, vagy a megbetegedés az első pár nap után rosszabbodik. Ilyenkor ér antibiotikumot szedni, egyébként semmi értelme, sőt csak ártasz vele.
Amikor mindenki beteg, pedig nincs is járvány
A járvány egy fertőző betegségnek a vártnál sokkal gyakoribb vagy egy bizonyos szintet meghaladó, rövid időn belüli tömeges előfordulása egy adott területen vagy közösségben. De járvány lehet legalább két egymással összefüggő eset, amely járványügyi bizonyítékokkal alátámasztható. Az tehát, hogy mekkora számú megbetegedés esetén beszélünk járványról, függ a betegségtől is, ugyanis a megbetegedettek számának küszöbértéke a különböző vírusos fertőzések esetén eltérő lehet. Az egyes eseteknek továbbá egymással összefüggésben kell állniuk, azaz a fertőzési láncot, a betegség továbbterjedését és annak módját is bizonyítani kell.
„Ezért fordulhat elő, hogy ugyan nagyon sokan betegek, a jelenség mégsem tekinthető járványnak, mert a betegek nem egymást fertőzik meg. Ilyenkor arról van szó, hogy a szervezet gyengébb védekezőképessége miatt az egyébként mindig jelen lévő kórokozók betegségeket okoznak. Ez összefüggésben áll az időjárással, de az is megfigyelhető, hogy a fűtési szezon kezdetével nagyobb számban fordulnak elő ilyen esetek, mert a túlzottan meleg és száraz levegő nagymértékben rontja a légutak védekezőképességét. Kezdetben csak a száraz levegő okoz köhécselést, a nyálkahártya károsodásával azonban a kórokozók előtt is megnyílik az út az emberi szervezetbe jutáshoz” – fejtette ki dr. Dienes Csaba Emil.
Hogyan lehet kilábalni egy megfázásból?
Azok a szövődménymentes felső légúti megbetegedések, melyeket vírus okoz, spontán gyógyulnak, a tünetek enyhítésére pedig számos készítmény vény nélkül (orrcsepp, forró ital, vitaminok, láz- és fájdalomcsillapítók, köptetők, köhögéscsillapítók) kapható a patikákban. A közérzeted javítása érdekében próbálkozhatsz ezekkel a módszerekkel is, de az antibiotikumoktól ne várj semmit, javulást legalábbis semmiképp ne.
A vírusokra a baktériumellenes szerek nem hatnak, így aki megfázásra antibiotikumot szed, az nemcsak saját magának árt a nem kívánt mellékhatásokkal, de családjának és a környezetének okoz kárt a rezisztencia növelésével. Többször megírtuk már, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az antibiotikum túlzott vagy helytelen (vírusos fertőzések elleni) használata az egyik leggyakoribb mozgatórugója az antibiotikum-rezisztencia globális elterjedésének.
„Számos kórházi fertőzés multirezisztens baktériumtörzsek miatt van, melyeket nehéz kiirtani. Ez nagy többletkockázatot jelent a betegeknek és rengeteg plusz kiadást az egészségügyi kasszának” – figyelmeztet dr. Malinkó Balázs. Szövődményes esetekben (elhúzódó láz, négy-öt napon túli elesett általános állapot, véres köpetürítés) természetesen érdemes mielőbb a háziorvoshoz fordulni.
Mit tehetünk az immunerősítésért?
„Mivel egy egészséges ember immunrendszere egy jól működő biztonsági rendszerhez hasonlítható, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a minőségi alvás, egyszóval az egészséges életmód a legjobb immunerősítő módszer” – mondja dr. Malinkó Balázs. Ha tehát nem akarsz megfázni, ezeket az alapszabályokat mindenképpen tartsd be, az influenzafertőzés elkerüléséért, a járvány megelőzéséért pedig továbbra is védőoltással tehetsz a legtöbbet.
Az influenzavírus rendkívül változékony, ezért érdemes minden évben beoltatni magunkat. Azt, hogy az adott szezonban milyen komponenseket kell tartalmaznia a védőoltásnak, vagyis milyen vírusok antigénjei kerüljenek bele, minden évben a WHO, az Egészségügyi Világszervezet szakemberei mondják meg, és a gyártók ez alapján állítják elő az oltóanyagokat. A vakcina egyébként receptköteles, de a rizikócsoportokba tartozóknak nem kell fizetnie a védőoltásért.
Igaz, hogy ha sikerül eltalálni, melyik altípus támad, akkor is csak 80 százalék körül van az oltóanyag hatékonysága, de még így is megéri beadatni, mert biztonságos, a kockázata nagyon minimális, a nyereség viszont nagy.
„A nagy februári járványban a betegeknek akár 80 százaléka is megúszhatta volna a betegséget, ha beoltatták volna magukat” – jegyezte meg tavaly év végén dr. Novák Hunor gyermekorvos. Ezzel Szlávik János infektológus is egyetért: „A védettség természetesen nem százszázalékos, de súlyos influenzája semmiképp nem lesz annak, aki beoltatja magát”.
„Az én körzetemben az influenzaszerű megbetegedések még csak szórványosan jelentkeztek, de a tömeges megbetegedések csak ezután várhatóak. Az influenza megelőzésére a védőoltáson túl a fizikális módszereket szoktam javasolni a pácienseimnek: mivel a betegség cseppfertőzéssel terjed, érdemes elkerülni a zsúfolt helyeket, és természetesen a gyakori és alapos kézmosás, a szellőztetés, esetlegesen a szájmaszk használata is segíthet” – fűzte hozzá dr. Malinkó Balázs.
Lehetőleg ne nyúlkálj az arcodhoz feleslegesen, tüsszentésnél vagy köhögésnél pedig takard el az orrod és a szád egy zsebkendővel vagy a könyökhajlatoddal, így elkerülheted, hogy a tenyeredbe kórokozókat tartalmazó részecskék kerüljenek, amelyek érintéssel könnyen átvándorolnak másokra. És még egy jó tanács: ha nem érzed jól magad, akkor ne hősködj a munkahelyeden azzal, hogy betegen is hajtod az igát. Maradj otthon és heverd ki a betegséget ahelyett, hogy mindenkit megfertőznél.
