6 tévhit a pikkelysömörről

Olvasási idő kb. 7 perc

A pikkelysömört máig nem veszik elég komolyan, pedig relatíve sok az érintett és súlyosabb esetben komoly következményei is lehetnek a kellemetlen bőrfelszíni tüneteken túl.

A pikkelysömör (orvosi nevén pszoriázis) olyan bőrgyógyászati betegség, mely a bőr szarutermelő sejtjeinek (keratinocyták) túlburjánzásával, fokozott működésével, ezáltal a bőr fokozott elszarusodásával jár. A betegségben szenvedők számára sajnos jelenleg még nem létezik végleges gyógyulást elérő szer vagy eljárás, de a terápiás módszerek sokat javítanak a betegek állapotán.

„Magyarországon nagyjából 150-200 ezer, világszerte pedig mintegy 120 millió ember él pikkelysömörrel. Az érintettekre jellemző a rejtőzködés, és a megoldások keresése helyett inkább az elszigetelődést választják. Éppen ezért fontos a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés és a tévhitek eloszlatása. A lehetőség a megfelelő kezelésre adott, de sajnos az a tapasztalat, hogy sok beteg nem jut el idáig az ismeretek hiánya miatt” – hangsúlyozta Dr. Holló Péter PhD egyetemi docens, a Magyar Dermatológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Bőrgyógyászati, és Bőronkológiai Klinika Psoriasis Centrumának vezetője. Lássuk a leggyakoribb tévhiteket!

1. A pikkelysömör kozmetikai probléma

A pikkelysömör az egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okozhat a test bármely részén, de leggyakrabban a térden, könyökön és a hajas fejbőrön. A pszoriázisra éppen ezért gyakran úgy gondolunk, mint a bőr megbetegedésére, pedig a tünetek oka valójában mélyen a bőr alatt rejlik.

A betegség kialakulásához az örökletes genetikai hajlam fennállása mellett számos tényező vezethet, így például bármilyen gyulladásos góc – egy rossz fog, vagy gyulladt mandula, arcüreggyulladás – vagy egyéb megbetegedés elég lehet ahhoz, hogy a pszoriázisos tünetek kialakuljanak.

A pikkelysömört ma már több, más szervrendszert érintő gyulladásos megbetegedéssel – például gyulladásos bélbetegségekkel – rokon szisztémás megbetegedésnek tartják.

shutterstock 580580401

2. Fertőző

A pszoriázist nem vírus vagy baktérium okozza, ebből kifolyólag sem elkapni, sem megfertőzni vele másokat nem lehet. A pikkelysömör egy egész szervezetet érintő krónikus gyulladásos megbetegedés, mely a bőrön jellegzetes, pikkelyesen hámló, gyulladt foltokat okoz és gyakran jár ízületi gyulladással is. A bőr és az ízületi elváltozások közvetlen hátterében olyan kóros immunfolyamatok állnak, melyek folyamatosan fenntartják a gyulladást.

3. Ami nálam bevált, másnál is működni fog

A pszoriázis egyénileg eltérő tüneteket és másfajta társbetegséget hordozhat, így a bőrgyógyászoknak is ezek figyelembevételével kell összeállítaniuk a betegnek megfelelő, személyre szabott terápiát. Enyhe esetekben a helyi kezelés lehet hatásos, míg a súlyosabb, kiterjedtebb, illetve társbetegségekkel együtt járó esetekben a szisztémásan, belsőleg alkalmazott kezelés járhat eredménnyel. Emellett a jó életminőség elérésében komoly szerepe van a rendszeres testmozgásnak és a kegyensúlyozott étrendnek is.

4. Időskorban az ízületeket is megtámadja

Az ízületi tünetek megjelenése nem időskori sajátosság: a pszoriázisban szenvedők mintegy 10-40 százalékánál a bőr mellett az ízületeket is érinti a megbetegedés. Ezt krónikus pszoriázisos artritisznek nevezik, ami a pszoriázishoz hasonlóan az immunrendszer működésének zavara miatt alakul ki, és érintheti a végtagok kis- és nagy ízületeit vagy a gerincoszlopot is. A gyulladásos tünetek enyhe esetben fájdalommal, az ízületek duzzanatával járhatnak, súlyos, előrehaladott esetekben azonban az ízületek deformálódnak, és mozgásuk korlátozottá válhat.

Társbetegségek

  • A pikkelysömörrel élők akár 69%-ánál előfordulhat a körmök elváltozása pl. megjelenhetnek apró gödröcskék, vagy a köröm elválhat a körömágytól. A tünetre azért is fontos odafigyelni, mert ez a pszoriázisos artritisz előjele is lehet. (Azon pszoriázisos betegek esetében, akiknél körömérintettség is fennáll, háromszor nagyobb eséllyel fordul elő ízületi pszoriázis is.)
  • Mindemellett a Crohn-betegség vagy a metabolikus szindróma - ide tartozik a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek is - előfordulása is gyakoribb a pikkelysömörrel élők körében.

5. Tanulj meg együtt élni a kellemetlen tünetekkel!

A pikkelysömör kellemetlen, fokozódó tüneteibe, illetve a betegség visszatérő fellángolásaiba még akkor sem szabad belenyugodni, ha már több sikertelen kezelést tudhatunk a hátunk mögött, hiszen a betegség tünetmentessé tehető. Ennek érdekében, ha a tünetek csak kisebb bőrterületet érintenek, helyi kenőcsös kezelések a legcélszerűbbek. Súlyos kiterjedt esetekben egész test fénykezelése vagy gyógyszeres kezelés javasolt. Gyógyszeres kezelésre a hagyományos szisztémás szerek, ezek hatástalansága vagy ellenjavallata esetén a biológiai szerek jöhetnek szóba. A biológiai terápiákat csak a kijelölt bőrgyógyászati centrumokban dolgozó szakorvosok írhatják fel.

Fontos, hogy a betegek panaszaikkal bőrgyógyászhoz forduljanak; súlyosabb esetben pedig érdemes valamely speciális terápiás lehetőségekkel is rendelkező klinikát vagy pszoriázis kezelésében nagy tapasztalattal rendelkező kórházi centrumot felkeresniük. (A bőrgyógyászati centrumok elérhetőségei a www.pszorigo.hu honlapon is megtalálhatók.)

shutterstock 45868720

6. A "pszoriázis-diéta" kigyógyít a betegségből

Sok betegség megelőzésében és kezelésében fontos szerepet játszik a megfelelő étrend kialakítása és betartása, a pikkelysömör esetében azonban értelmetlen az önsanyargatás, hiszen nincs olyan szakmailag igazolt speciális diéta, amely egymaga képes lenne megszüntetni a betegség tüneteit. A betegeknek célszerű az általános, egészséges étkezésre vonatkozó szabályokat követni, melynek fő irányvonala a finomított gabonafélék, cukrok és a mesterséges összetételű táplálékok fogyasztásának kerülése.

Szégyenfoltok 

És hogy milyen a bőrbetegséggel küzdők életminősége? Ezzel a kérdéssel sem ártana többet foglalkozni, az eddigi felmérések eredményei ugyanis eléggé elszomorítóak. Dr. Holló Péter korábban azt nyilatkozta a Díványnak, hogy a specifikus kérdésekre adott válaszok alapján a pszoriázisos betegek 25%-ánál jelentkezik depresszió és szorongás, 5%-ukat aktívan foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata, és 10%-uk nem akar tovább élni. Kolléganőnk, Lina egy maszkmester segítségével pár napra kipróbálhatta, milyen egy látványos, de nem fertőző bőrbetegséggel élni. Élménybeszámolóját alább el is olvashatod. 

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek