Aki több halat, és a jobb minőségű, drágább alapanyagokat fogyasztók esetében jóval egyértelműbbek az étrend pozitív élettani hatásai.
A Földközi-tenger környékén élőkkel, és azon belül is általában az olaszokhoz köthető mediterrán étrenddel kapcsolatban rossz hírre bukkantak a kutatók. Ez a rossz hír pedig megkérdőjelezni látszik a mediterrán étrend korábban egyetemesnek gondolt pozitív élettani hatásait. Az étrendhez köthető, olasz kutatók által felfedezett limitációkról a Sciencealert írt.
A 19.000 különböző társadalmi helyzetű, és az étrendet meglehetősen szigorú módon követő olasz négy évének kielemzése után arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy jó volna azért hozzábiggyeszteni az étrenddel kapcsolatos vélekedésekhez egy társadalmi egyenlőtlenséggel kapcsolatos kitételt is. Valóban kifejezetten nagy mértékben csökken ugyanis a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata az étrendet lövetők körében, de csak akkor, ha legalább 12 millió forintot keres valaki évente, vagy tanultabb az átlagnál.
A magasabb bevétellel rendelkezők kilátásai nagyjából 60 százalékkal javultak a betegségek elkerülésével kapcsolatban, ugyanez azonban nem vonatkozott az alacsonyabb bevétellel rendelkezőkre, akik nagyjából ugyanazt fogyasztották, de nem volt lehetőségük a legjobb alapanyagok beszerzésére. A jobb minőségű alapanyagokon kívül több halételt is megengedhettek maguknak a gazdagabbak, és több bio zöldséget és teljes kiőrlésű gabonafélét fogyasztottak a kutatás szegényebb résztvevőinél. Az antioxidánsok és polifenolok és úgy általában a változatosság terén is jobban álltak a gazdagok, egyelőre legalábbis ebben látják a kutatók a meglepő különbségek okát.
Sok szakértő szerint ugyanakkor az, hogy a szegényebbek esetében kevésbé esett a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, nagy valószínűséggel más, az alacsonyabb bevétellel összekapcsolható körülmények eredménye, nem feltétlenül az étrend tehát a felelős a pozitív élettani hatások elmaradásáért.
