Valószínűleg mindenki emlékszik a gimi menőcsajaira. Népszerűek, szépek, kúlok voltak. Általában mindez egy rebellis, forrongó habitussal is együtt járt, magyarul ők voltak azok a csajok, akik cigiztek a nagyszünetben. Ezek a szülőkre és tanárokra a frászt hozó, de a diákok körében félisteni státuszt élvező miniatűr Rihannák régóta érdeklik a társadalomtudósokat. Vajon honnan merítik az erőt a kisebb éjjel-nappalikban való sherry vásárláshoz? És a kérdés, ami az alacsonyabb státuszú irigyeiket is érdekelni fogja: vajon meddig maradnak az élen? A Science of Us cikkéből kiderül.
Az alfa nőstények általában a serdülőkor elején válnak alfává. Az alsóbb osztályokban még a szerethető, aranyos és jótanuló diákok a legnépszerűbbek, a középiskolások azonban hajlamosak feje tetejére állítani ezt a kasztrendszert. A Missouri Egyetem pszichológus kutatója, Amanda Rose szerint, a középiskola elejére már kétféle népszerűség létezik, a szerethető, kedves fajta mellett megjelenik egy új típusa is a népszerűségnek, a kúl, domináns alfa nőstény és alfa hím prototípusa.
A fiú változat általában fizikai erejéből merít, agresszív és verekedős. A lányok ugyanakkor inkább a pletykák terjesztésében vagy a kiközösítésben jeleskednek. Egy másik pszichológus, Mitch Prinstein szerint, minél agresszívabban viselkedik egy lány, annál nagyobb népszerűségnek fog örvendeni. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy szeretni is fogják őket, inkább az a jellemző, hogy félik, de csodálják őket.
Sokan beleszületnek a szerepbe, a vonzó, atletikus és gazdagabb családokban felnőtt lányok nagyobb valószínűséggel emelkednek a ranglétra legtetejéig. De nem ez az egyetlen út a csúcs felé, sokan vannak, akik beletanulnak a szerepbe. Ők sokszor a felnőttektől csennek el egy-egy trükköt, illetve képesen arra használni a saját élményeiket, hogy megtanulják, mikor érdemes egy kicsit agresszívebben viselkedni céljaik elérése érdekében, és mikor tanácsos inkább csendben maradni.
Prinstein elmondása szerint egy tizenéves önképét alapvetően az határozza meg, mit gondolnak róla a társai, más szóval amennyiben a többiek menőnek találják őket, hajlamosak elhinni, hogy az így is van. Fontos azonban, hogy csak a társak véleménye számít, ha valaki dominálni szeretne az isiben, a szülők elismerő szavaitól a lehető legtávolabb kell kerülnie. Mindez még az egerek viselkedésében is helyet kap: egy kutatás szerint a kamasz egerek is szívesebben bandáznak a haverjaikkal, mint a szüleikkel. A gyakorlatban ez az átlagnál gyorsabb szociális fejlődést jelent, a hierarchia tetején tanyázó menőcsajok nem csak a szüleiknek hajlamosak ellentmondani, hamarabb kezdenek el bulizni, fiúzni, lógnak, és előbb kezdenek el inni és cigizni is. Ez a fajta rocksztár életmód a függetlenedést szolgálja, a rebellisebb fiatalok ennek a viselkedésnek a segítségével különülnek el mind a felnőttek, mind a beszari osztálytársak csoportjától, és hozzák létre a saját közegüket.
De semmi sem tart örökké. Egy 2014-es kutatás annak próbált utánajárni, mi történt a középiskolák királyaival az érettségi után. Úgy tűnik, egy évtizeddel később már korántsem volt olyan rózsás a helyzet. A gimiben még határtalan népszerűségnek örvendő menőcsajok és srácok nagyobb valószínűséggel küzdöttek alkoholproblémákkal, keveredtek összetűzésbe a törvénnyel, és a párkapcsolataikban is sikertelenebbek voltak.
