Ha hatékonyabb munkavégzésre törekszünk, vagy csak áttekinthetőbbé akarjuk tenni a környezetünket, jó ötlet csoportosítani, illetve bizonyos esetekben végleg kidobni a mindent elöntő, minket körülvevő szeméthegyet.

1. Jelöljünk ki egy mindenes fiókot!

Daniel J. Levitin magatartáskutató és az Organized Mind című könyv szerzője korábban azt vallotta, az a jó, ha mindennek megvan a maga helye, ám miközben a könyvéhez gyűjtött anyagot, rájött, nem feltétlenül jó ötlet a túlzott rendszerezés, nem feltétlenül kell mindenhez hozzárendelni valamilyen kategóriát. Gondoljunk csak bele, milyen megerőltető lenne az, ha minden egyes papírlapot külön mappában raktároznánk el, majd emlékeznünk kellen, hogy hova is tettük. Jó megoldás lehet tehát, egy olyan dosszié vagy éppen fiók létrehozása, amibe az ember beleszórhat mindent, ami nem tudott besorolni sehova, így egyszerűbb lesz a keresgélés. 

2. Le a vizuális ingerekkel! 

Legyen szó digitális vagy valós térről, a képernyőt vagy éppen az íróasztalt környékét elborító rengeteg szín és forma nagyon zavaró tud lenni. A látóterünkbe kerülő tárgyak, például neonszínű jegyzetek folyamatosan harcolnak a figyelmünkért, még akkor is, ha ennek nem mindig vagyunk tudatában. Egy 2011-es kutatás is megerősítette azt a viszonylag egyértelmű tényt, hogy a hasonló külsejű kacatok csoportosítása egyszerűsíthet a helyzeten.

3. Kezdjük el megszabadulni a sok kacattól!

Az Egyesült Államokban különösen gyakori, hogy valakinek külön raktárhelyiség bérlésére van szüksége ahhoz, hogy elférjenek az évek során felgyűlt, nem használt holmijai. Hajlamosak vagyunk a már minden funkciót nélkülöző tárgyakhoz különböző emlékeket társítani, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy egy-egy bőven nélkülözhető tárgy kidobása olyan érzést kelt, mintha a saját életünk jólismert darabjaitól szabadulnánk meg. Lehetséges ugyanakkor védekezni az ellen, hogy legjelentéktelenebb tárgyak is horcruxá váljanak. Nem kell mást tenni, mint behajítani a nem használt tárgyakat egy eldugott szekrénybe. Amikor legközelebb találkozunk azzal a zsáknyi semmivel, nyilvánvalóvá kell, hogy váljon, hogy már nincs szükségünk rájuk, és megértek arra, hogy végleg megszabaduljunk tőlük.

4. Irtsuk a digitális szemetet is!

A digitális szemét ugyanúgy okozhat zűrzavart a fejekben. A Facebook- vagy Twitter-értesítések, az új üzenet vagy levél érkezését jelző hang mind hozzájárul ahhoz, hogy úgy érezzük, túl sok minden szakadt a nyakunkba, és egy ilyen inger akkor is képes elterelni a figyelmünket, ha az adott pillanatban figyelmen kívül hagyjuk azt. Egy 2015-ös kutatás során egy floridai egyetem kutatói azzal szórakoztak, hogy rendszeresen hívogattak olyan diákokat, aki épp egy feladat közepén tartottak. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a megzavart hallgatók nagyjából 25%-kal több hibát vétettek, mint békén hagyott társaik.

A sallangoktól mentes, letisztult környezet tehát könnyen megteremtheti azt a közeget, amiről álmodni sem merhetünk, ha egy szeméthegy tetején próbálunk hatékony munkát végezni. A Scientific American szerzőjé egyszerűsítésre motiváló tényezőkről itt olvashatsz. Redukáljunk, karcsúsítsunk!